(+) |
(+) |
||
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | |||
| + | == Online mozgalmak előnyei és hátrányai == |
||
| + | Az online szerveződő mozgalmak horizontális - nem hierarchikus -, vezető nélküli hálózatos szerveződési módja lehetővé teszi, hogy egy adott ügyben egyetértő, egyébként gyakran egymással semmilyen más kapcsolatban nem álló emberek nagy számban összeálljanak ügyek mentén. |
||
| + | |||
| + | Ezt Tufekci ötletesen adhokráciának nevezi (az ad hoc, tehát véletlenszerű, és a krácia, tehát uralom szavak összetétével). Egy ideig ez jól működik, amikor azonban a mozgalom bizonyos konkrét kihívásokkal szembesül – például döntést kell hoznia, közös álláspontot kialakítania valamiben – akkor kiderül, hogy hiányoznak azok a mechanizmusok, amelyek ezt lehetővé tennék. Bizonyos emberek, akik a mozgalom „arcának” és „szócsövének” tartják magukat, óhatatlanul szembekerülnek másokkal, akik úgy érzik, hogy háttérbe szorították őket. A mozgalom könnyen megbénul (ezt nevezi Tufekci taktikai lefagyásnak) és darabokra törik. |
||
| + | |||
| + | Ami ezeknek az új típusú mozgalmaknak az ereje, abban rejlik a gyengeségük is: |
||
| + | gyorsan jönnek, gyorsan mennek, és nehezen képesek tartós, rendszerszintű változásokat elérni. |
||
| + | |||
| + | Bármilyen komótosan lomhának is tűnnek a régi, huszadik századi mozgalmak, számos előnyük van a jelenlegiekhez képest. Például Martin Luther King a „van egy álmom” beszédet előtte már többször is elmondta nyilvánosan – mégis a washingtoni nagygyűlésen elmondott verzió vált világhíressé, mert a munkatársai gondosan megtervezték. |
||
| + | |||
| + | == Sikeresség == |
||
Mi egy társadalmi mozgalom sikerének kulcsa? Tufekci ezt három tényezőben határozza meg: |
Mi egy társadalmi mozgalom sikerének kulcsa? Tufekci ezt három tényezőben határozza meg: |
||
| − | *Elbeszélő kapacitás: a mozgalomnak az a képessége, hogy eladja a sztoriját, hogy legitimként és meggyőzőként tűnjék fel. |
+ | *'''Elbeszélő kapacitás''': a mozgalomnak az a képessége, hogy eladja a sztoriját, hogy legitimként és meggyőzőként tűnjék fel. |
| − | *Bomlasztó kapacitás: a mozgalom képessége a rendszer intézményes működésének megakadályozására és felbomlasztására. |
+ | *'''Bomlasztó kapacitás''': a mozgalom képessége a rendszer intézményes működésének megakadályozására és felbomlasztására. |
| − | *Választói/intézményi kapacitás: a mozgalom képessége arra, hogy olyan politikai döntéshozók megválasztását segítse elő, akik a mozgalmi célok érdekében tartós változásokat idéznek elő a rendszerben. |
+ | *'''Választói/intézményi kapacitás''': a mozgalom képessége arra, hogy olyan politikai döntéshozók megválasztását segítse elő, akik a mozgalmi célok érdekében tartós változásokat idéznek elő a rendszerben. |
| + | |||
| + | |||
BÓVÍTENDŐ! |
BÓVÍTENDŐ! |
||
| + | |||
| + | == Kapcsolódó témák == |
||
| + | * [[Rachel Botsman: Fogyasztói együttműködés]] |
||
| + | * [[Szoftverek]], [[Közösségépítés]] |
||
| + | * [[Nyílt Forráskódú Közgazdaság]] |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
* [https://merce.hu/2019/01/01/konnygaz-es-twitter-a-halozati-tiltakozas-elviselhetetlen-konnyusege/ Sárosi Péter: Könnygáz és Twitter: a hálózati tiltakozás elviselhetetlen könnyűsége] |
* [https://merce.hu/2019/01/01/konnygaz-es-twitter-a-halozati-tiltakozas-elviselhetetlen-konnyusege/ Sárosi Péter: Könnygáz és Twitter: a hálózati tiltakozás elviselhetetlen könnyűsége] |
||
| + | [[Kategória:Demokrácia]] |
||
| + | [[Kategória:Szervezés elmélet]] |
||
A lap jelenlegi, 2019. január 27., 01:54-kori változata
Online mozgalmak előnyei és hátrányai[]
Az online szerveződő mozgalmak horizontális - nem hierarchikus -, vezető nélküli hálózatos szerveződési módja lehetővé teszi, hogy egy adott ügyben egyetértő, egyébként gyakran egymással semmilyen más kapcsolatban nem álló emberek nagy számban összeálljanak ügyek mentén.
Ezt Tufekci ötletesen adhokráciának nevezi (az ad hoc, tehát véletlenszerű, és a krácia, tehát uralom szavak összetétével). Egy ideig ez jól működik, amikor azonban a mozgalom bizonyos konkrét kihívásokkal szembesül – például döntést kell hoznia, közös álláspontot kialakítania valamiben – akkor kiderül, hogy hiányoznak azok a mechanizmusok, amelyek ezt lehetővé tennék. Bizonyos emberek, akik a mozgalom „arcának” és „szócsövének” tartják magukat, óhatatlanul szembekerülnek másokkal, akik úgy érzik, hogy háttérbe szorították őket. A mozgalom könnyen megbénul (ezt nevezi Tufekci taktikai lefagyásnak) és darabokra törik.
Ami ezeknek az új típusú mozgalmaknak az ereje, abban rejlik a gyengeségük is: gyorsan jönnek, gyorsan mennek, és nehezen képesek tartós, rendszerszintű változásokat elérni.
Bármilyen komótosan lomhának is tűnnek a régi, huszadik századi mozgalmak, számos előnyük van a jelenlegiekhez képest. Például Martin Luther King a „van egy álmom” beszédet előtte már többször is elmondta nyilvánosan – mégis a washingtoni nagygyűlésen elmondott verzió vált világhíressé, mert a munkatársai gondosan megtervezték.
Sikeresség[]
Mi egy társadalmi mozgalom sikerének kulcsa? Tufekci ezt három tényezőben határozza meg:
- Elbeszélő kapacitás: a mozgalomnak az a képessége, hogy eladja a sztoriját, hogy legitimként és meggyőzőként tűnjék fel.
- Bomlasztó kapacitás: a mozgalom képessége a rendszer intézményes működésének megakadályozására és felbomlasztására.
- Választói/intézményi kapacitás: a mozgalom képessége arra, hogy olyan politikai döntéshozók megválasztását segítse elő, akik a mozgalmi célok érdekében tartós változásokat idéznek elő a rendszerben.
BÓVÍTENDŐ!