A Walden Kettő Burrhus Frederic Skinner utópiája. A behaviorizmus eredményeit akarta bemutatni, hogyan képes formálni és alakítani az életet, egy kis, kitalált közösségben távol a szervezett társadalmaktól. 1945-ben kezdte el írni egy a könyvet, mert úgy érezte, hogy a világnak szüksége van új ötletekre és a háború okozta problémák megoldásaira.

Az ő történetében a Walden kettő közösségében közel 1000 ember élt boldogan, ahol a gyerekek mind együtt nevelődtek, míg a szüleik dolgoztak. Az emberek mindössze 4 órát dolgoztak és nem kapnak fizetést, mivel nem használtak pénzt a közösségben.

Senki nem ad el semmit és nem is vesz semmit, mivel megosztják egymással termékeiket. Mindig van idejük játékra és szabadidős tevékenységre, valamint az élet élvezetére.


Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.