FANDOM


Izlandon a Geotermikus energia hatékonyabb felhasználására. A Föld belsejében lévő forró víz és gőz hatalmas potenciált rejt az elektromos áram előállítása szempontjából. A Reykjanes-félszigeten ásták a világ legforróbb furatát, mélyebbre a szokásos két és fél kilométer mély geotermikus kútnál. 4,8 kilométeres rekordmélységbe sikerült lefúrniuk január 25-ig. Bár nem szakították át teljesen a magmakamra falát, ez a mélység így is jelentősen nagyobb, mint amekkorát a korábbi vizsgálatok során sikerült elérni.

427 Celsius-fok volt a furat alján lévő kőzet hőmérséklete a mérések szerint.

Tesztfúrás Szerkesztés

900-1000 Celsius-fok volt a hőmérséklet abban a magmaüregben, amelybe az első hasonló vulkánfúrási próbálkozás során véletlenül belefutottak. 2009-ben az Izland északkeleti részén fekvő Krafla mellett fúrtak meg egy tűzhányót, de csak 2100 méteres mélységig jutottak: a tűzforró magma útjukat állta. A furatot azonban nem zárták le betonnal, azóta is vizsgálják, hogyan lehetne energiatermelésre használni.

Előnyei Szerkesztés

10-szer több energiát lehet elméletben termelni, ha energiahordozóként nem a geotermiában megszokott, mélyből felhozott gőzt használjuk, hanem a szuperkritikus vizet. Ennek oka, hogy utóbbi a magas hőmérséklet és nyomás miatt olyan átalakuláson megy át, ami által sokkal több energiát képes felvenni.

A mintegy 210 ezer lakosú Reykjavík teljes villamos energia szükségletét 30-35 hagyományos termálkúttal lehetne megoldani. A szakemberek szerint a Thor projekt révén abból 3-5 telep elég lenne a feladat megoldásához.

Veszélyei Szerkesztés

  • Szembesülünk a folyadék kémiai összetételének problematikájával, kén, széndiokxid, savak)
  • meg kell bírkóznunk a méretezéssel,
  • a korrózió az egész környéken jelentkezhet a felszabaduló gázok miatt
  • a fúrás áthatolhat a magma tározóján vagy
  • kisebb rengéseket is okozhat, különösen a vulkanikus területeken.


Források Szerkesztés

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.