A természetjogok nem felülírhatóak
A természetjog: minden emberrel veleszületett jogok és kötelességek összessége, amely a tételes jog fölött áll.
A természetjog része a társadalmi élet természetjogi alaptételei.
Erkölcsi alapvetés[]
A természetjog a világegyetem rendjének (törvényszerűségeinek) az emberek közötti kapcsolatokban érvényes része.
A természetjog tételei erkölcsi-világnézeti, és egyben axióma vagy posztulátum jellegűek, azaz olyan állítások ill. követelmények, amelyeknek sem igaz, sem hamis volta a logika szabályai szerint nem bizonyítható (iskolázott logikájú képviselőik nem is vállalkoznak a bizonyításukra).
Annak tehát nincs értelme, hogy a természetjog tételeiről vita induljon. (A tételek megfogalmazását illetően persze helye lehet vitának.) Régi tapasztalat, hogy az erkölcs, a világnézet alapkérdéseiről senkit nem lehet meggyőzni. Ezekre az alapkérdésekre vonatkozó ilyen vagy olyan válaszok valamilyen módon beleíródnak az emberek tudatába, és belső törvényként meghatározzák, hogy mi a jó és mi a rossz, és hogy az adott személynek mi a dolga a világban. (Voltaképpen ez a természetjog forrása.) Ez nem jelenti azt, hogy valakinek ilyen beállítódása nem változhat meg, de ilyen változást nem érvelés, vitában való meggyőzés, hanem csak élmény - egy "damaszkuszi út" - idézhet elő.
További részletek:
Források[]
(bővítendő!)
- Magyar Értelmező Szótár Akadémiai Kiadó Budapest 1972
természetjog fn Jog Tört < polgári felfogás szerint> Az ember természetéből és értelméből levezetett, a tételes jog fölött álló jogelvek összessége.
- Új Magyar Lexikon Akadémiai Kiadó Budapest, 1962.
természetjog: A polgári felfogás szerint az emberi természetből és értelemből levezetett jogelvek összessége. Az ember veleszületett, természetes jogait hangoztató felfogás nem felel meg a tudományos [értsd: materialista - a szerk.] álláspontnak, de a feudális önkénnyel vívott harcban haladó szerepet játszott (klasszikus ~). [E jelölés arra utal, hogy a lexikon megfelelő kötetében megtalálható a "klasszikus természetjog" címszó. Ez azonban nincs benne ebben a lexikonban, sem a helyén, sem az 1972. évi, sem az 1962-1980-nal jelölt kiegészítő kötetekben. - a szerk.] A kapitalizmus megszilárdulása után a burzsoázia mindinkább a polgári állam igazolására, örök érvényességének bizonyítására használta fel a ~ot, amely így fokozatosan reakcióssá vált, s napjainkban a kapitalizmus egyik ideológiai támasza.
- Nouveau Petit Larousse Illustrée Librairie Larousse - Paris 1952
természetjog a józan észre és az igazságosságra alapozott szabályok összessége.
- Eredeti közlés: SZERZŐ: SÍKLAKY ISTVÁN WWW.FENNMARADAS.HU SZÜLETÉSNAP: 2001.3.30. # UTOLSÓ FRISSÍTÉS: 2001.3.31.