aNincs szerkesztési összefoglaló Címke: sourceedit |
(Kategóriák hozzáadása) |
||
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
Hallgassunk meg egy tanmesét a kökényújfalusi "Fennmaradás" népfőiskolai kurzusról |
Hallgassunk meg egy tanmesét a kökényújfalusi "Fennmaradás" népfőiskolai kurzusról |
||
| − | A dolog úgy kezdődött, hogy Sürgő Sándor elhatározta: megszervezi a kökényújfalusi népfőiskolát. Az elhelyezést a Kökényvári Ökoalapítvány újfalusi tanulmányi központja - egy |
+ | A dolog úgy kezdődött, hogy Sürgő Sándor elhatározta: megszervezi a kökényújfalusi népfőiskolát. Az elhelyezést a Kökényvári Ökoalapítvány újfalusi tanulmányi központja - egy rendbe hozott régi parasztporta - szolgáltatta, ahol már eddig is időről-időre rendeztek tanfolyamokat biogazdálkodásról, környezet- és természetvédelemről, egészséges életmódról, megújuló energiaforrásokról. |
Sürgő az Ökoalapítvánnyal együtt megnyert egy pályázatot, ami elég volt arra, hogy 10 egymást követő bennlakásos hosszú-hétvégéből álló népfőiskolai kurzus költségeit fedezze 20 fő számára. |
Sürgő az Ökoalapítvánnyal együtt megnyert egy pályázatot, ami elég volt arra, hogy 10 egymást követő bennlakásos hosszú-hétvégéből álló népfőiskolai kurzus költségeit fedezze 20 fő számára. |
||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
Sürgő azzal kezdte, hogy végigjárta Kökényújfaluban és a vele közös kistájat alkotó nyolc községben azokat a családokat, amelyekről tudta, hogy még él bennük a paraszt-polgári öntudat, meg akarják tartani a földjüket, és keresik a magaura-életformában való boldogulás útját-módját. Mindegyik faluból egy-két ilyen család egy-két tagját beszervezte a 10 hosszú-hétvéges kurzusra. |
Sürgő azzal kezdte, hogy végigjárta Kökényújfaluban és a vele közös kistájat alkotó nyolc községben azokat a családokat, amelyekről tudta, hogy még él bennük a paraszt-polgári öntudat, meg akarják tartani a földjüket, és keresik a magaura-életformában való boldogulás útját-módját. Mindegyik faluból egy-két ilyen család egy-két tagját beszervezte a 10 hosszú-hétvéges kurzusra. |
||
| − | Eközben Sürgő régi mozgalmi barátai (agrár- és szövetkezeti szakemberek, közgazdászok, közösségszervezők, szociológusok, pedagógusok), kidolgozták a kurzus tematikáját, és kialakították az előadók testületét. A tematika felölelte a kistáj megismerését, a kistájon hagyományos vagy ígéretes termelési ágazatokat, és azokat a jogi, szervezési, pénzügyi ismereteket, amelyek egy alap-önellátó kistáj-szövetkezet megtervezéséhez, megszervezéséhez és elindításához szükségesek. Az alapgondolatot "A fennmaradás társadalmi programja" c. tanulmányból vették. Az összefoglaló példafeladat keretében |
+ | Eközben Sürgő régi mozgalmi barátai (agrár- és szövetkezeti szakemberek, közgazdászok, közösségszervezők, szociológusok, pedagógusok), kidolgozták a [[vidékfejlesztés]]i kurzus tematikáját, és kialakították az előadók testületét. A tematika felölelte a kistáj megismerését, a kistájon hagyományos vagy ígéretes termelési ágazatokat, és azokat a jogi, szervezési, pénzügyi ismereteket, amelyek egy alap-[[önellátás|önellátó]] kistáj-szövetkezet megtervezéséhez, megszervezéséhez és elindításához szükségesek. Az alapgondolatot "A fennmaradás társadalmi programja" c. tanulmányból vették. Az összefoglaló példafeladat keretében számba vették a nyolc községben működő, és a nem működő, de viszonylag könnyen létrehozható kulcs-egységeket (malmokat, pékségeket, takarmánykeverőket, hússzékeket, tejbegyűjtőket, ÁFÉSZ-boltokat, építkezéshez, szerszámkészítéshez, stb. értő iparosokat) és kidolgozták, milyen gazdálkodó egységek milyen együttműködése szükséges ahhoz, hogy a nyolc község lakossága ellássa magát saját terményekből feldolgozott élelmiszerekkel, megoldja saját tulajdonú és működtetésű egységekkel az ivó- és öntözővíz-ellátást, a szennyvíz- és hulladékkezelést, a fűtést, a világítást. |
Kidolgozták az alapanyag-termelők, a kulcs-egységek, a boltok és a fogyasztók közti áru- és pénzáramlás tervét, mégpedig "[[közösségi pénz|belső pénz]]"-ben (amit maguk közt tájtallér-nak neveztek), és azt, hogy mi az a minimális "külső pénz" azaz forint, ami az egész kistáj-gazdaság beindításához szükséges. Közben azt is megfontolták, milyen termékeket, szolgáltatásokat lehet jól értékesíteni "külföldön", aminek bevételéből a kistáj-gazdaság forint-szükségletei fedezhetők. A kurzus befejezésekor a résztvevők elhatározták, hogy kiki a maga falujában beszélgetések keretében terjeszti ezeket a gondolatokat, és néhány hónap múlva összeülnek, hogy kicseréljék tapasztalataikat. |
Kidolgozták az alapanyag-termelők, a kulcs-egységek, a boltok és a fogyasztók közti áru- és pénzáramlás tervét, mégpedig "[[közösségi pénz|belső pénz]]"-ben (amit maguk közt tájtallér-nak neveztek), és azt, hogy mi az a minimális "külső pénz" azaz forint, ami az egész kistáj-gazdaság beindításához szükséges. Közben azt is megfontolták, milyen termékeket, szolgáltatásokat lehet jól értékesíteni "külföldön", aminek bevételéből a kistáj-gazdaság forint-szükségletei fedezhetők. A kurzus befejezésekor a résztvevők elhatározták, hogy kiki a maga falujában beszélgetések keretében terjeszti ezeket a gondolatokat, és néhány hónap múlva összeülnek, hogy kicseréljék tapasztalataikat. |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
== Kapcsolódó írások == |
== Kapcsolódó írások == |
||
| + | * [[Helyi fejlesztés és tanulási lehetőségek]] - Brit modell |
||
* [[Önfenntartó vidéki szövetkezeti struktúra]] |
* [[Önfenntartó vidéki szövetkezeti struktúra]] |
||
| 24. sor: | 25. sor: | ||
[[Kategória:Síklaky István]] |
[[Kategória:Síklaky István]] |
||
[[Kategória:FETIS]] |
[[Kategória:FETIS]] |
||
| + | [[Kategória:Tanító történetek]] |
||
A lap jelenlegi, 2019. július 28., 19:07-kori változata
Tanmese egy önfenntartó kistájszövetkezet előkészítéséről Síklaky István 2001.4.11., 2 oldal.
Hallgassunk meg egy tanmesét a kökényújfalusi "Fennmaradás" népfőiskolai kurzusról
A dolog úgy kezdődött, hogy Sürgő Sándor elhatározta: megszervezi a kökényújfalusi népfőiskolát. Az elhelyezést a Kökényvári Ökoalapítvány újfalusi tanulmányi központja - egy rendbe hozott régi parasztporta - szolgáltatta, ahol már eddig is időről-időre rendeztek tanfolyamokat biogazdálkodásról, környezet- és természetvédelemről, egészséges életmódról, megújuló energiaforrásokról.
Sürgő az Ökoalapítvánnyal együtt megnyert egy pályázatot, ami elég volt arra, hogy 10 egymást követő bennlakásos hosszú-hétvégéből álló népfőiskolai kurzus költségeit fedezze 20 fő számára.
Sürgő azzal kezdte, hogy végigjárta Kökényújfaluban és a vele közös kistájat alkotó nyolc községben azokat a családokat, amelyekről tudta, hogy még él bennük a paraszt-polgári öntudat, meg akarják tartani a földjüket, és keresik a magaura-életformában való boldogulás útját-módját. Mindegyik faluból egy-két ilyen család egy-két tagját beszervezte a 10 hosszú-hétvéges kurzusra.
Eközben Sürgő régi mozgalmi barátai (agrár- és szövetkezeti szakemberek, közgazdászok, közösségszervezők, szociológusok, pedagógusok), kidolgozták a vidékfejlesztési kurzus tematikáját, és kialakították az előadók testületét. A tematika felölelte a kistáj megismerését, a kistájon hagyományos vagy ígéretes termelési ágazatokat, és azokat a jogi, szervezési, pénzügyi ismereteket, amelyek egy alap-önellátó kistáj-szövetkezet megtervezéséhez, megszervezéséhez és elindításához szükségesek. Az alapgondolatot "A fennmaradás társadalmi programja" c. tanulmányból vették. Az összefoglaló példafeladat keretében számba vették a nyolc községben működő, és a nem működő, de viszonylag könnyen létrehozható kulcs-egységeket (malmokat, pékségeket, takarmánykeverőket, hússzékeket, tejbegyűjtőket, ÁFÉSZ-boltokat, építkezéshez, szerszámkészítéshez, stb. értő iparosokat) és kidolgozták, milyen gazdálkodó egységek milyen együttműködése szükséges ahhoz, hogy a nyolc község lakossága ellássa magát saját terményekből feldolgozott élelmiszerekkel, megoldja saját tulajdonú és működtetésű egységekkel az ivó- és öntözővíz-ellátást, a szennyvíz- és hulladékkezelést, a fűtést, a világítást.
Kidolgozták az alapanyag-termelők, a kulcs-egységek, a boltok és a fogyasztók közti áru- és pénzáramlás tervét, mégpedig "belső pénz"-ben (amit maguk közt tájtallér-nak neveztek), és azt, hogy mi az a minimális "külső pénz" azaz forint, ami az egész kistáj-gazdaság beindításához szükséges. Közben azt is megfontolták, milyen termékeket, szolgáltatásokat lehet jól értékesíteni "külföldön", aminek bevételéből a kistáj-gazdaság forint-szükségletei fedezhetők. A kurzus befejezésekor a résztvevők elhatározták, hogy kiki a maga falujában beszélgetések keretében terjeszti ezeket a gondolatokat, és néhány hónap múlva összeülnek, hogy kicseréljék tapasztalataikat.