FANDOM


TANÍ-TANI ONLINE – A SZABAD PEDAGÓGIAI GONDOLKODÁS FÓRUMA

A TANÍ-TANI ONLINE célja egy olyan virtuális pedagógiai műhely működtetése, ahol rendszeresen jelennek meg a szabad és közösségelvű nevelés, az oktatási esélyegyenlőség mellett elkötelezett írások. És ahol mindenhez lehet és érdemes is hozzászólni.

Várják mindazok írásait, akik képesek és hajlandóak röviden és érdekesen írni fontos kérdésekről. És nem várnak munkájukért ellenszolgáltatást.


Taní-tani folyóirat 1996-2010 Szerkesztés

A Taní-tani folyóiratot Oroszlány Péter kezdeményezésére az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítványa hozta létre 1996-ban. A lap céljait és feladatait az alapító-főszerkesztő az alábbiakban rögzítette:

A Taní-tani szemléletét és fő célkitűzését talán Comenius egy 1628-ban kelt szövegéből vett idézettel fogalmazhatjuk meg a legfrappánsabban:

„Kutassuk ki és találjuk meg azt a módot, amellyel a tanítók kevesebb munkája mellett a diákok mégis többet tanulnak; az iskolában kevesebb legyen a zúgolódás, undor és hiábavaló küszködés, annál több a szabadidő, az öröm és a szilárd előrehaladás...”

Két dologról van itt szó, amiben a lap célkitűzései összegezhetők: a tanári munka hatékonyságának növeléséről és egy olyan pedagógiai atmoszféra kialakításáról, amelyben az iskola kellemes közös tér és alapos tudást adó helyszín egyszerre. Ne felejtsük el, hogy ez mindenekelőtt a tanárokon múlik, nem a gyerekeken. De a kérdés megoldása mégsem várható a tanári társadalom önerejétől, hiszen az iskola működésének első fokú meghatározója az, milyen trendeket mutat a közoktatás-politika. Az iskola nem tudja magát kiszakítani a közéletből, ha az nem tetszik neki, bár kétségtelen, hogy erősödő törekvéseket látunk a pedagógiai autonómia megteremtésére. Az iskola ezer szálon függ a környezettől, benne él a mai magyar társadalomban, és az iskolaügy egészének alakulása csakis azon múlik, milyen perspektívát teremt neki a közoktatás-politika.

A közoktatás-politika az állampolgárok és kisközösségek számára befolyásolhatatlannak tűnő tendenciái közepette dolgoznak a pedagógusok. Ha megkérdezzük őket, milyen akadályokkal küzdenek nap mint nap tanítói-tanári munkájukban, a megnevezett szakmai problémákról való beszélgetés mindig a tágabb összefüggések taglalásához vezet. Ez azt jelzi, hogy a pedagógus munkájában nem saját maga ura, még nem önmagával, hanem a körülményekkel ütközik. Kevés ez alól a kivétel. Mindebből az következik, hogy egy módszertani folyóirat nem tekinthet el a közoktatás-politikai folyamatok elemzésétől, sőt ezen kell alapulnia, mivel a nagy pedagógiai komplexusok mind e tőről fakadnak, ezeket kell világosan bemutatni, mintegy iránytűt adni a pedagógusok kezébe. Mindezt azért szükséges tenni, hogy a pedagógusok felismerjék saját felelősségüket, erőteljesebben képviseljék társadalmi szerepüket, s felszabaduljanak arra a tennivalóra, amely tényleges munkájuk: teremtsenek olyan klímát az iskolában, amelyben az emberi viszonyok természetes keretet adnak a gyerekek harmonikus fejlődésére. Ennek megvalósulása pedig már szakmai, módszertani kérdés.

Ezzel eljutottunk a folyóirat elsődleges célkitűzésének megnevezéséhez: a lap a hazai pedagógiai-módszertani kultúra növeléséhez szeretne hozzájárulni. Meggyőződésünk szerint ugyanis az iskolák értékét végső soron az dönti el, mi történik a tanítási órákon, hogyan sikerül a gyerekek világ iránti érdeklődését, nyitottságát megőrizni, a munka örömét velük átéltetni, alkotókedvüket táplálni, képességeiket kiteljesíteni, értékrendjüket formálni, perspektívába helyezni életüket.

E célok elérése vezette azokat a pedagógiai irányzatokat, amelyek felfogásukkal, emberszemléletükkel, módszereikkel megpróbálták az iskola falain belül kiiktatni azokat a deformitásokat, rögzült pedagógiai komplexusokat, melyek azáltal jöttek létre, hogy az oktatás tömegesedésével a pedagógiai munkakultúra képtelen volt lépést tartani. Itt az ideje, hogy ezeket a mindennapokat mérgező komplexusokat feloldjuk, hogy az iskolai ártalmakat megelőzzük, hogy a már Comenius által is emlegetett undort és hiábavalóságot segítsük eltávolítani. A lap tehát azt tekinti fő feladatának, hogy az iskolamegújítási kezdeményezések eredményeit fölmutassa: egyrészről szemléletmódban, gyermekszemléletben, tanárszemélyiségben, tanár-diák kapcsolatban; másrészről konkrét pedagógiai módszerekben, eljárásokban, melyek átvehetőek, és a praxis oldaláról támasztják alá a modern pedagógiai filozófiák igazságát. A pedagógiai folyamat elemzésének legalábbis két egymástól elválaszthatatlan oldala van, a tanítás és a tanulás. A tanítási módszerek, eljárások elemzése csakis abból indulhat ki, hogy amíg a tanár tanít, a gyerek tanul. Hogyan lehet úgy tanítani, hogy a tanulás könnyebb legyen a gyerekek számára? A módszertani műhelymunka kiinduló pontja a tanulási törvényszerűségek és gyermeki személyiség, az életkorral változó lehetőségek alapos ismerete. A tanítás módszertanának megváltoztatásához, tehát a tanulás módszertanát is magas szinten kell ismerni és tanítani.

A pedagógiai gyakorlat főszereplője a gyerekek szemében és a mindennapi kapcsolatokban a tanító, a tanár. Ő a közvetlen iskolai kommunikáció felnőtt résztvevője, a pedagógiai hatások gerjesztője. Nem mindegy milyen a személyisége. Ezért a tanári személyiség minőségének elemzése és formálásának lehetőségei is a lap profiljának meghatározó része kell legyen.

Röviden összegezve - a lap

  • a tanulás törvényszerűségeit, föltételeit, az életkora és egyedisége szerint változó gyermeki személyiség megismerését kívánja elősegíteni; ebből kiindulva
  • tanítási, fejlesztési módszereket, eljárásokat mutat be, különös tekintettel a tanulási képesség szaktárgyakon kívüli és szaktárgyi anyagokon való fejlesztésére;
  • bemutatja és interpretálja az alternatív pedagógiák szemléletmódját, azokat az iskolán belüli intézményeket, módszereket és felfogási módokat, ahogyan a reformiskolák feloldják a pedagógiai rendszerek és a hagyományos pedagógia által teremtett belső feszültségeket;
  • értékeli a közoktatás-politika intézkedéseit, az iskolaügy körül feltűnő társadalmi jelenségeket, mintegy segít a nagy folyamatok felismerésében és kezelésében.

A lap szerzői köre nyitott: elismert pedagógiai szakírók, tudományos kutatók, közoktatási szakemberek mellett a gyakorló pedagógusok tollából származó írások is rendkívül fontosak: a leghitelesebb mondanivalójuk a pedagógia gyakorlatáról nekik van. A lap olvasói köre szakmai: elsősorban a gyakorló pedagógusoknak szól, nekik kíván konkrétan segíteni a tanításban.

Források Szerkesztés

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.