FANDOM


Történelem-dinamika, vagyis társadalmi-gazdasági ciklusok.

Peter Turchin a történelmi folyamatokat matematikai és statisztikai eszközökkel vizsgálja, amit 2003-ban kliodinamikának (a görög előtag feloldásával történelemdinamikának) nevezett el, és ami a gazdaságtörténet, a makroszociológia és a kulturális evolúció ötvözete.

Az általa „szekuláris ciklusoknak” nevezett időszakokban körülbelül 50 évente jelentkezik egyfajta instabilitási csúcs, amely többek között faji alapú erőszakos cselekedetekben mutatkozik meg: 1870 körül az amerikai polgárháború, 1920 környékén a világháborút követő faji feszültségek, 1970 táján pedig a polgárjogi mozgalmat és Martin Luther King meggyilkolását övező megmozdulások példázták ezt a csúcsot. Ebbe a sorba pedig beilleszthetők a 2010-es években felfutó és idén csúcsosodó Black Lives Matter mozgalmat elindító események is.

Emellett az úgynevezett Kondratyjev-hullámban, vagyis a gazdasági növekedés 40-60 évente váltakozó ciklusában gondolkodva is 2020-ra tartotta esedékesnek a következő mélypontot


Kondratyev-ciklus Szerkesztés

Kondratyev az első cikkét a hosszú gazdasági ciklusokról 1922-ben publikálta. A cikkben két ciklust azonosított a XIX. században. Az elsőt a gőzgép feltalálásához és a textilipari forradalomhoz kötötte (1790-1849), a másodikat pedig a vasúti szállítás elterjedéséhez (1850-1896). A harmadik ciklus kezdetét 1896-ra tette és alapvetően a vegyipar és az elektromos műszerek térhódításával magyarázta.

A ciklusok kialakulását és lefutását a Wikipédia szerint alapvetően három fő okra vezette vissza:

  • igazságtalanság mértéke (inequity),
  • „lehetőség” az innovációra (opportunity)
  • társadalmi szabadság (social freedom) foka.

A Kondratyev-ciklusok („K-hullámok”) olyan hosszú periódusokra vonatkoznak, a gazdasági elemzők sem látnak be. Az általános kritika az elmélettel az, hogy bármilyen szabályosságot kivetíteni hosszabb időszakra lehetetlen, mert a szerkezeti változások miatt alapvetően megváltoznak a viselkedési összefüggések.


Schumpeter innovációs ciklus/hullám Szerkesztés

Kondratyev elméletét igazából Schumpeter tette ismertté és őt szívesebben is hivatkozzák. Az ő megközelítése nagyon hasonló, csak átnevezte a ciklusokat "innovációs ciklus/hullám"-ra (a kommunikáció hatalma). Ő az addig leírt négyféle fő ciklust (Kondratyev, Kuznets, Juglar és Kitchin - akik ebben a sorrendben egyre rövidebb ciklusokat láttak, rendre 45-60, 15-25, 7-11 és 3-5 év hosszúakat) egymásba integrálta és egységes elméleti keretbe tette. A fő eltérés közte és Kondratyev között, hogy ő sokkal kevesebb szabályosságot tételezett fel, sőt azt hangsúlyozta, hogy ezeknek a ciklusoknak a hossza változhat az időben. És ekkortól (1960-as évek) már jellemzően a GDP adatokat elemezték a követők és kritikusok.


Források Szerkesztés

Kapcsolódó témák Szerkesztés

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.