Szerző: Megyeri Nóra· 2016-12-05
Tóth Gergely Gazdasággép című könyve a közgazdaságtan történetéről szól – látásmódja és megközelítése azonban egyedivé teszi ezt a már többször feldolgozott témakört. Az ókortól napjainkig vázolja fel azon gondolkodók elméleteit, akik hatással voltak a gazdasági rendszer alakulására. A hangsúly azon van, hogy mely elképzeléseikkel és hogyan hatottak a világra!
Tóth Gergely Gazdasággép című könyv könyvborítója
Habár az alternatív közgazdaságtanról számos művet olvashatunk, amiért a Gazdasággép c. könyvet feltétlenül érdemes elolvasni, az az, hogy tulajdonképpen az alternatívok között is alternatívnak tekinthető. Rendkívül átfogó és alapos mű, amely a közgazdaságtan alakulásának állomásai mellett vallási és morális irányba is kitér.
Jelen kötet is három részre tagolódik: a közgazdaságtan leírására, a gondolkodók és elméletük bemutatására és a paradigmatényezőkre. A könyv egyik különlegessége a végén található táblázat: 200 gondolkodó csoportosítása főbb műveikkel és tételeikkel.
A könyv egy három kötetesre tervezett sorozat első része – a második az alternatív gazdaság működéséhez egy gyakorlati kézikönyv lesz, a harmadik pedig a humánökonómiáról, az író saját közgazdaságtan-elméletéről fog szólni-
Objektivitás[]
A szerző végig hangsúlyozza törekvését az objektivitásra, de elismeri, hogy valószínűleg nem sikerült teljes mértékeben betartania azt. A magam részéről nem gondolom, hogy lehetséges valóban tárgyilagosan bemutatni tanokat és teóriákat, mert óhatatlanul megjelenik az ember saját nézőpontja. Ez azonban nem gond. Ezt a könyvet is úgy kell olvasni, mint bármelyik másikat: az írója szemüvegén át ilyen a világ, amivel lehet egyetérteni vagy lehet vitatkozni. Ami azonban biztos, hogy ez a könyv el fog gondolkodtatni!
Nagyobb vagyon – nagyobb felelősség[]
Számomra az egyik legfontosabb gondolata a műnek, hogy a régebbi korokban a nagyobb vagyon egyben nagyobb felelősséget és kötelességet is jelentett. Szöges ellentétben áll ez a mai trendekkel, amikor sokszor pont azok nem vonhatók felelősségre, akik jelentős pénzügyi forrással rendelkeznek.
A tulajdon és az irányítás szétválásával megváltoztak az értékek is. A vállalatokat általában menedzserek irányítják és a vagyonos tulajdonos a döntéstől visszavonulva él. Akik pedig irányítanak, rendszerint érdekeltek a gyors haszonszerzésben, mivel ritkán maradnak hosszú ideig ugyanabban a pozícióban.
A könyv mondanivalója szempontjából, az elmélettörténeti bemutatás során az a lényeges, hogy Arisztotelész, Smith, Ricardo, Malthus, Keynes, Marx és a többiek mely tételeikkel hogyan hatottak és hatnak napjainkban is a világgazdaság működésére – ennek alapján kerül a morálökonómia vagy a haszonökonómia képviselői közé az adott személy. Tóth Gergely szerint bizonyosan több nagy gondolkozó tiltakozna, ha tehetné, hogy kiforgatták eredetei elképzeléseit és olyan módon használták fel, amelyre nem számított volna.
A könyvben többek között találkozhatunk Adam Smith és az ő „láthatatlan kéz” és „önérdekből közjó” teóriáinak alternatív bemutatásával. Megtudhatjuk, hogy az öt kötetes, 1027 oldalas „Nemzetek gazdagsága” csupán kétszer fél oldalon tartalmazza ezt a két gondolatot, amelyeket egymástól 433 oldal választ el. Vajon mit szólna Smith, ha látná, mire használták fel a „láthatatlan kéz” gondolatát: helyeselné vagy megdöbbenne?
Gazdasági növekedés=átmeneti állapot?[]
A haszon mellett a gazdasági növekedés a másik nagy jelszava gazdaságunknak. Általában ritkán esik szó arról, hogy mit gondoltak erről a régi nagyok. Főleg, ha az egészen más, mint a jelenkor uralkodó paradigmája. Pedig több klasszikus művében olvasható, hogy a gazdasági növekedést csak átmeneti állapotnak tekinti. Smith, Ricardo, Keynes egyaránt úgy vélték, hogy miután elér egy gazdasági fejlődési szintet a nemzet, utána már nem kell tovább növekednie.
Egyéb pontokon is eltért a meglátásuk, megkülönböztettek jó és rossz fogyasztást, előnyösebbnek tekintették a hosszú távú haszonszerzést a rövidtávúnál, és ellenezték a korlátolt felelősség intézményét. Egyértelműen nem ezen gondolataikat ragadták ki és használták fel az utókor gazdasági gondolkodói.
A könyv utolsó fejezetében vázolja fel a szerző, hogy mely paradigmák, meggyőződések vezettek jelenkorunk gazdaságához és szerinte merre érdemes elindulni. Egyértelműen elhatárolódik a radikális váltástól és óva int, hogy „…a jót (kapitalizmus) egy még jobbal (valamizmus) felcserélni kockázatos dolog. Könnyen egy rosszabb embertelenebb állapotban (szocializmus) találhatjuk magunkat.”
Hangsúlyáthelyezés[]
Egy teljesen új gazdasági modell kidolgozása helyett a mostani megreformálásában látja a megoldást, ahol a haszon alapú működésről a hangsúly áttevődik az emberibb, környezeti szempontból is fenntartható irányba. A kapitalizmus és az alternatív szemléletek kereszteződése a humánökonómia, amelynek teljes bemutatása már a következő kötet témája. „A humákökonómia a birtok és a gazdasági javakkal való ésszerű gazdálkodást jelenti, de emberi megközelítésben és céllal.” Küldetése, hogy a jelenlegi „gépalkatrész-létünkből” kitörjünk és visszaállítsunk olyan fontos értékeket, mint a lokalizáció, a bizalom, az emberi lépték és az alkotás öröme a munkavégzés során.