FANDOM


Szerző: Megyeri Nóra· 2016-12-05

Tóth Gergely Gazdasággép című könyve a közgazdaságtan történetéről szól – látásmódja és megközelítése azonban egyedivé teszi ezt a már többször feldolgozott témakört. Az ókortól napjainkig vázolja fel azon gondolkodók elméleteit, akik hatással voltak a gazdasági rendszer alakulására. A hangsúly azon van, hogy mely elképzeléseikkel és hogyan hatottak a világra!

Gazdasaggep

Tóth Gergely Gazdasággép című könyv könyvborítója

Habár az alternatív közgazdaságtanról számos művet olvashatunk, amiért a Gazdasággép c. könyvet feltétlenül érdemes elolvasni, az az, hogy tulajdonképpen az alternatívok között is alternatívnak tekinthető. Rendkívül átfogó és alapos mű, amely a közgazdaságtan alakulásának állomásai mellett vallási és morális irányba is kitér.

Jelen kötet is három részre tagolódik: a közgazdaságtan leírására, a gondolkodók és elméletük bemutatására és a paradigmatényezőkre. A könyv egyik különlegessége a végén található táblázat: 200 gondolkodó csoportosítása főbb műveikkel és tételeikkel.

A könyv egy három kötetesre tervezett sorozat első része – a második az alternatív gazdaság működéséhez egy gyakorlati kézikönyv lesz, a harmadik pedig a humánökonómiáról, az író saját közgazdaságtan-elméletéről fog szólni-

Objektivitás Szerkesztés

A szerző végig hangsúlyozza törekvését az objektivitásra, de elismeri, hogy valószínűleg nem sikerült teljes mértékeben betartania azt. A magam részéről nem gondolom, hogy lehetséges valóban tárgyilagosan bemutatni tanokat és teóriákat, mert óhatatlanul megjelenik az ember saját nézőpontja. Ez azonban nem gond. Ezt a könyvet is úgy kell olvasni, mint bármelyik másikat: az írója szemüvegén át ilyen a világ, amivel lehet egyetérteni vagy lehet vitatkozni. Ami azonban biztos, hogy ez a könyv el fog gondolkodtatni!

Nagyobb vagyon – nagyobb felelősség Szerkesztés

Számomra az egyik legfontosabb gondolata a műnek, hogy a régebbi korokban a nagyobb vagyon egyben nagyobb felelősséget és kötelességet is jelentett. Szöges ellentétben áll ez a mai trendekkel, amikor sokszor pont azok nem vonhatók felelősségre, akik jelentős pénzügyi forrással rendelkeznek.

A tulajdon és az irányítás szétválásával megváltoztak az értékek is. A vállalatokat általában menedzserek irányítják és a vagyonos tulajdonos a döntéstől visszavonulva él. Akik pedig irányítanak, rendszerint érdekeltek a gyors haszonszerzésben, mivel ritkán maradnak hosszú ideig ugyanabban a pozícióban.

A könyv mondanivalója szempontjából, az elmélettörténeti bemutatás során az a lényeges, hogy Arisztotelész, Smith, Ricardo, Malthus, Keynes, Marx és a többiek mely tételeikkel hogyan hatottak és hatnak napjainkban is a világgazdaság működésére – ennek alapján kerül a morálökonómia vagy a haszonökonómia képviselői közé az adott személy. Tóth Gergely szerint bizonyosan több nagy gondolkozó tiltakozna, ha tehetné, hogy kiforgatták eredetei elképzeléseit és olyan módon használták fel, amelyre nem számított volna.

A könyvben többek között találkozhatunk Adam Smith és az ő „láthatatlan kéz” és „önérdekből közjó” teóriáinak alternatív bemutatásával. Megtudhatjuk, hogy az öt kötetes, 1027 oldalas „Nemzetek gazdagsága” csupán kétszer fél oldalon tartalmazza ezt a két gondolatot, amelyeket egymástól 433 oldal választ el. Vajon mit szólna Smith, ha látná, mire használták fel a „láthatatlan kéz” gondolatát: helyeselné vagy megdöbbenne?

Gazdasági növekedés=átmeneti állapot? Szerkesztés

A haszon mellett a gazdasági növekedés a másik nagy jelszava gazdaságunknak. Általában ritkán esik szó arról, hogy mit gondoltak erről a régi nagyok. Főleg, ha az egészen más, mint a jelenkor uralkodó paradigmája. Pedig több klasszikus művében olvasható, hogy a gazdasági növekedést csak átmeneti állapotnak tekinti. Smith, Ricardo, Keynes egyaránt úgy vélték, hogy miután elér egy gazdasági fejlődési szintet a nemzet, utána már nem kell tovább növekednie.

Egyéb pontokon is eltért a meglátásuk, megkülönböztettek jó és rossz fogyasztást, előnyösebbnek tekintették a hosszú távú haszonszerzést a rövidtávúnál, és ellenezték a korlátolt felelősség intézményét. Egyértelműen nem ezen gondolataikat ragadták ki és használták fel az utókor gazdasági gondolkodói.

A könyv utolsó fejezetében vázolja fel a szerző, hogy mely paradigmák, meggyőződések vezettek jelenkorunk gazdaságához és szerinte merre érdemes elindulni. Egyértelműen elhatárolódik a radikális váltástól és óva int, hogy „…a jót (kapitalizmus) egy még jobbal (valamizmus) felcserélni kockázatos dolog. Könnyen egy rosszabb embertelenebb állapotban (szocializmus) találhatjuk magunkat.”

Hangsúlyáthelyezés Szerkesztés

Egy teljesen új gazdasági modell kidolgozása helyett a mostani megreformálásában látja a megoldást, ahol a haszon alapú működésről a hangsúly áttevődik az emberibb, környezeti szempontból is fenntartható irányba. A kapitalizmus és az alternatív szemléletek kereszteződése a humánökonómia, amelynek teljes bemutatása már a következő kötet témája. „A humákökonómia a birtok és a gazdasági javakkal való ésszerű gazdálkodást jelenti, de emberi megközelítésben és céllal.” Küldetése, hogy a jelenlegi „gépalkatrész-létünkből” kitörjünk és visszaállítsunk olyan fontos értékeket, mint a lokalizáció, a bizalom, az emberi lépték és az alkotás öröme a munkavégzés során.

Forrás Szerkesztés

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.