FANDOM


Gombos László: Társadalomtervezés - 2020

A világban, hol találunk tartós jólétben élő társadalmakat: a demokráciák között. Kanadai középosztály a világ legvagyonosabb középosztálya. Továbbá Észak-Európa összes országa ebbe a tartósan jóléti csoportban van: Svédország, Izland, Dánia, Finnország és Norvégia. Továbbá azon országok lakossága él kiemelkedően jól, ahol soha nem volt fegyveres konfliktus, vagy legalább az elmúlt 150 évben nem: Új-Zéland, Ausztrália (de ebben a csoportba tartozik Kanada is).

A konfliktusok elkerülése mellett mi vezet az általános jóléthez:

Szinergia1

A társadalmi kapcsolatok összetettek és sokrétűek.

Reformok az 1970-es évektől Szerkesztés

Svédország Szerkesztés

Svédország kormánya a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel is szorosan együttműködött már az 1970-es évek előtt, ezzel is szolgálva az ország fejlődését. Az 1970-es években tudatos társadalmi reform vette kezdetét, egy lényegesen gondoskodóbb állam létrejöttét segítette elő a svéd társadalom, hogy ezzel felszámolják a szegénységet. Növekedtek az adók, de Svédországban már az 1800-as évek eleje óta teljeskörű az állami nyilvánosság a pénzkezelés terén. Például az összes hivatali kiadás és azt igazoló minden számla mindenki számára bármikor megtekinthető. Az államon belüli pénzügyi nyilvánossággal garantálják, hogy a közpénz nem tűnik el. Részletek a lenti két linken:

A több beszedett adó, így nem tűnt el, Svédország pedig mintaértékű fejlődésnek indult. Továbbá a svéd politikusoknak semmilyen kiváltsága nincs, erről részletek:

NorvégiaSzerkesztés

Norvégia szintén az 1970-es években kezdte meg nagy fejlődését. Ők igyekeztek sokat tanulni a svédektől, emellett a norvég vízi területek alatt hatalmas kőolaj és földgázkészletet találtak. Ennek a nyereségét a norvég állam megtartotta magának (nem adták magánkézbe). Az 1990-es évek óta a norvég nyugdíjalapba fektetik be a befolyó pénz 96%-át, ezzel több mint 1000 milliárd dolláros fedezetet csináltak a norvég nyugdíjkiadásoknak. A norvég nyugdíjalap birtokolja a világgazdaság 1,2%-át. Részletek:

Az összes jóléti állam nagyon nagy tételben adakozik. Norvégia példája más országoknak adakozásra:

Zwack Péter mondta, hogy az önzőségtől nem leszünk vagyonosabbak. Ők tartják is magukat a mondás lényegéhez. Dánia szintén bőkezű adakozása más országoknak: https://amg.um.dk/

DániaSzerkesztés

Dánia is átvette Svédország módszereit, továbbá, mivel a dánoknak is jelentős kőolaj és földgázkészlete van a tenger alatt, hasonlóan Norvégiához, ezért a dánok a tudást és a pénzt ugyanúgy mixelték, mint a norvégok. Azért, hogy még vagyonosabbak legyenek, Dániában tovább fokozták a helyzetet: Dániában a kisvállalkozásokat tömörítő ágazatokban pl.: sertéstenyésztés, a kisvállalkozók szövetkezetekbe léptek be, ezzel egyesítették a pénzügyi erejüket és a legnagyobb, globális vállalatokkal szemben is tárgyalóképes hatalmat mutatnak fel a szövetkezeti összefogás miatt. A hatalom = pénz. A dán társadalom azzal növelte a hatalmát, hogy szinte minden tagja belépett vagy kívülről támogat civil szervezeteket. Ez a magas fokú összetartás, és együttműködés lényegében minden problémára megoldás.

A zöld energiát külön ki kell emelni, minden itt a cikkben felsorolt ország, tengernyi pénzt költ zöld energiára. Például Dánia jelentős részt szélenergiába fektetett be (a Jeges-tenger vadul szeles időjárása kedvez a szélenergiának). A dán társadalom a világ egyik legboldogabb társadalma, természetesen minden jóléti társadalomról ugyanez elmondható. A dán példa a boldogságra:

Továbbá minden jóléti társadalom egyre több és több pénzt költ oktatásra, de a pénzszórás mellett a diákok igényeihez igazítják az oktatást. A dán oktatás:

KanadaSzerkesztés

Kanadában már az 1970-es években megkezdődtek a reformok, hogy felszámolják a szegénységet. Ezt a célt szolgálta a kanadai egészségügy ingyenessé és általánossá tétele. Azóta Kanadában a 24 órás műtétek adják a műtétek több mint 60%-át, Magyarországon a 8%-át (24 órás műtét fogalma: a műtét befejezése után 24 órán belül a beteg gyógyultan elhagyhatja a kórházat, mert a modern műszerekkel csak kis vágást ejtenek a betegen). Egynapos műtétekre példa a magyar politikában:

Kanadában megreformálták az 1970-es években az oktatást, hogy ingyenes és általános legyen, hogy minden szegény családból származó diák tanulhasson, továbbá létrehoztál a teljeskörű nyugdíjellátást, ezzel a szegényebb időseket hozták lényegesen jobb helyzetbe.

Részletek:

Másik forrás: Sicko című film – a kanadai, amerikai, angol, francia és kubai egészségügy összehasonlításáról szól, továbbá arról, hogy mit jelent embernek lenni.

Izland Szerkesztés

A nőjogok terén Izland érte el az első áttörést, amikor nő került köztársasági elnöki székbe 1980-ban. Azóta is élen jár Izland a nőjogok terén, nemzetközi összehasonlításban Izlandon a legjobb nőnek lenni a világon.

2008-ban a világgazdasági válság előszeleként csődbe ment az izlandi állam és a teljes izlandi bankszektor, kivéve egy bankot, amit csak nők irányítottak (mert a női vezetők kevésbé vállalnak pénzügyi kockázatokat). A pénzügyi összeomlás miatt sikeres volt a bankigazgatók felelősségre vonása, Izlandon mind börtönbe kerültek, ez a kiváló munka az izlandi ügyészséget dicséri.

Fiatalok között magas volt az alkohol és drog fogyasztása, ezért esti sportklubbokat nyitottak a fiataloknak szerte a szigeten, ezzel csökkentették a csellengést és jelentősen csökkent a fiatalok között az alkohol és drog fogyasztása (ezt már a 2008-as válság utáni reformok keretében tették meg). Az összes jóléti országra jellemző, hogy a politikai vezetőknek nincs számottevő mennyiségű testőre, vagy egy sincs. Nem tartanak távolságot a társadalomtól.

Reformok az 1980-as évektől Szerkesztés

Új-ZélandSzerkesztés

Új-Zéland (Ausztrália keleti szomszédja): szabadjára engedték a globális erőket, de mégis jól jöttek ki belőle. Az 1980-as évek előtt Új-Zéland egy kereskedelmi szempontból protekcionista politikát folytató, az üzleti életben az állam által dominált ország volt. Az 1980-as évek reformjai keretében eladták az állam üzleti vagyonát, tehát privatizálták, ahogy 1990 után Magyarországon is. De Új-Zélandon az állami vagyon eladását eget verő korrupció nélkül tették meg. Másrészt olyan mértékig gépesítették az állami működést, amennyire csak bírták, hogy minél kevesebb emberi munkaerő kelljen, hogy a bürokraták ne buktassák meg az országot. Az államot elkezdték úgy szemlélni, mint egy szolgáltatót, a társadalom irányába. Úgyhogy a befizetett adókért cserébe vagy társadalmi eredményeket mutatnak fel a hivatalok, vagy befejezik a működésüket. Új-Zélandon az állami intézmények ugyanúgy könyvelnek, ahogy bármelyik vállalat: kiadások, bevételek, vagyonelemek értékváltozásai, tartozások, követelések. Ez nyilvános is. *https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_New_Zealand

  • Másik forrás: Pete Péter – Az állami szektor finanszírozása Új-Zélandon (kézirat, MTA)

Továbbá bevezették Új-Zélandon a válás szabályozásánál, hogy a feleknek nem kell bebizonyítania, hogy a másik hibájából ment tönkre a házasságuk (nem ugrasztják egymásnak a váló feleket a bíróságon).

Reformok az 1990-es évektől Szerkesztés

FinnországSzerkesztés

Finnország pénzügyi válságot élt át az 1990-es évek elején, megszorításokat csináltak, a megszorításokkal összejött pénzt kutatás és fejlesztésre költötte a finn kormány. Ezzel 20 éven belül annyi munkahely jött létre, hogy Finnország felzárkózott a többi északi országhoz, 2010 után pedig már vitathatatlanul csatlakozott Észak-Európa fejlettségi színvonalához, nyugodt, kiegyensúlyozott társadalmaihoz. Régebben nekik adtak kölcsönöket, most ők adtak kölcsönöket másoknak. Oktatás: az 1990-es évek reformjai keretében Finnország ráfeküdt az oktatás fejlesztésére, nem csak több pénzt költöttek, hanem intelligenciát vittek az oktatási rendszer működésébe. Például: nincs házifeladat, tehát nem teszik tönkre a gyerekek egész napját, nem kényszerítik rá a szülőket, hogy otthoni tanárt játszanak délutánonként. Az alsó tagozatos gyerekeknek naponta csak 3-4 tanórájuk van és a későbbiekben sem kellemetlenkednek nekik napi 7-8 tanórával. Finnországban van Európában a legrövidebb tanév és a legkevesebb tanóra. Pont emiatt, mert nem feszítik végsőkig a húrt a gyerekeknél, Finnországé, nemzetközi összehasonlításban, a világ legeredményesebb oktatási rendszere. Továbbá nagyon sokat tettek az iskolák egyenlőségének a megteremtéséért, hogy egy vidéki iskola ne adjon kevesebbet, mint egy fővárosi iskola. A finn iskola alapja, hogy megtanítják őket, hogyan tiszteljék önmagukat, másokat, hogyan legyenek boldogok és a diákoknak kötelező megtanulni a kritikus gondolkodást.


Összefoglalás Szerkesztés

Ennek a hét országnak a példája rossz hír azoknak, akik fennhangon híresztelik, hogy egy társadalom nem megváltoztatható. Mind a 7 ország sokáig kemény hely volt, a finn parasztok rettenetes körülmények között éltek. Norvégiában az 1970-es évekig a szegénységet garantáló halászat, minden évben hónapokig tartó sötétség, a fjordok miatti elzártság és a kilátástalanság uralkodott. Ezek közül az országok közül több belekeveredett a második világháborúba, de a polgáraik nem voltak hajlandóak részt venni a harcokban, ezért nagyon alacsony volt a halálozás Észak-Európában. Svédországban, az 1970-es években is voltak politikai gyilkosságok. Ebből a sötétségből emelkedtek ki és lettek jóléti társadalmak a perifériára szorult, nemzetközi szinten addig jelentéktelen, kis lakosságszámú észak-európai országok. Új-Zéland helyzete is sokban hasonló. Honnan indultak ki az észak-európaiak: periféria terület jelleg miatt kereskedelmileg jelentéktelenek (voltak), a hideg miatt turisztikailag jelentéktelenek (voltak) és a hideg miatt mezőgazdaságilag is jelentéktelenek. Ebből hozták össze a világ legvagyonosabb és legboldogabb középrétegeit/társadalmait.

Kapcsolódó, remek dokumentumfilm: Where to Invade Next/Kit rohanjunk le legközelebb – Európa jóléti államairól szól: https://www.imdb.com/title/tt4897822/

Országok, amik a küszöbén vannak a jóléti állam kiteljesedésének: Chile, Ausztrália, Tajvan, Japán, Dél-Korea és Anglia.

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.