Társadalmi vállalkozás

A társadalmi vállalkozás valamilyen társadalmi ügyet képvisel, társadalmi küldetése van. A profitját a kedvezményezettjeire osztja, a szervezet működésére, nem pedig magántulajdonba. Több meghatározás kiemeli, hogy a társadalmi vállalkozók változtatók. Rámutatnak arra, ami nem működik, a társadalmi problémákra, kiegészítik, megújítják a rendszereket és megoldási módokat adnak a problémákra.

Működésük alapvetően etikai vezérelvekre épül, amelyek nagy mértékben a felelős vállalatok értékrendjével egyezik meg. Számos meghatározás olyan jellemzőket emel ki, amelyek a vállalkozásokra általában igazak és nem sajátjai a társadalmi vállalkozásnak. Ilyenek az alkotóerő, a kreativitás, az innováció, elszántság. Ezek azért lehetnek fontosak a társadalmi vállalkozás meghatározásánál, mert bizonyos esetekben nagyobb mértékű elszántságra, vagy elrugaszkodottabb innovativitásra lehet szükség, hiszen néhány társadalmi cél piacosítása nagyobb kreativitást igényel. A társadalmi vállalkozók alapvetően az ügy, a küldetés elérése érdekében gazdasági tevékenységet folytató szervezetek. Szemléletmódunk szerint ez a társadalmi célok képviseletétől a gazdasági tevékenységek felé mozdulás, aminek motivációja a célok eléréséhez szükséges források megteremtése.

A társadalmi vállalkozás elhelyezkedése a Non-profit és For-profit szektor mezsgyéjén:

• "Hagyományos" Nonprofit
• Jövedelemszerző tevékenység nonprofit szervezetben
• Társadalmi vállakozás/vállalkozó
• Társadalmilag felelős vállalat
• Vállalkozás Társadalmi felelősségvállalás
• "Klasszikus" üzleti vállalkozás

A magyarországi civil szektor ismeretének birtokában lehetséges, hogy a társadalmi vállalkozói létforma a társadalmi ügyeket képviselő civil szervezetek legalább részleges, ideális esetben teljes önfinanszírozásának fenntartható eszközévé válik.

A társadalmi vállalkozások lehetséges formái

A definíció szigorúságától függően tekinthetünk valamely szervezetet társadalmi vállalkozásnak, vagy sem. Ebben a tekintetben a legmegengedőbb álláspontra törekszünk, azaz sokféle szervezési formát elfogadunk társadalmi vállalkozásnak.A különböző formák fő megkülönböztető jegye az, hogy az üzleti tevékenység és a társadalmi cél követése milyen mértékben fedi át egymást. Lehetnek ugyanis szervezeti formák, ahol a kettő teljesen egybeesik, fedhetik egymást részlegesen, vagy létezhetnek függetlenül (Ez az a forma, amelyet több szakirodalom nem tart társadalmi vállalkozásnak, hanem ez már inkább a felelős vállalat esete. Személetmódunkban itt a sorrend és az integritás a lényeg: ha a vállalat működése a misszió támogatása végett jön létre, akkor ide is illik. Ideális esetben a társadalmi vállalkozás és a valóban felelős vállalat közti határvonal nehezen azonosítható).

1. Beágyazott: példa lehet, amikor a vállalkozó fogyatékkal élőket képez, készít fel és foglalkoztat, a termékeket pedig a piacon adja el.
2. Integrált: példa, amikor a nonprofit észlel a piacon a missziójához kapcsolódó igényt, s a piacon szerzett profitból támogatja a célcsoport ügyét, miközben az részben tágítja és segíti misszióját.
3. Külső: példa, amikor a nonprofit létrehoz egy for profitot, amely nem feltétlenül kapcsolódik erősen a missziójához és célja a források előteremtése.

Azt mindenképp el kell fogadnunk, hogy a társadalmi vállalkozások többféle módon működhetnek. A lehetőségek palettájának megismerése segíthet megválasztani, hogy egy adott szervezet jellegzetes struktúrájának, ügyének és környezetének megfelelően mely társadalmi vállalkozási forma lehet a leginkább megfelelő. Megengedő laza meghatározásunk innen ered: mivel különböző környezetben eltérő formák segíthetik a küldetések elérését, amíg ez a fő motivációja a vállalkozásnak, mi elfogadjuk társadalmi vállalkozóként.

Milyen ügyek lehetnek sikeresek?

Civil szervezetek olyan ügyekért dolgoznak, amelyeket adott időben sem a piac, sem az állam nem tud megoldani, vagy nem “lát”. A forrásteremtés eszköze lehet olyan struktúra kialakítása, vagy az ügy ötletes csomagolása, amely lehetővé teszi a társadalmi cél elérését gazdasági tevékenységgel. Felmerülhet Benned a kérdés: “Milyen módon lehetne sikeres az én ügyem?”

Egy: nem maga a “nyers” ügy lesz sikeres. Az egyértelműen sikergyanús és népszerű, piacképes ügyek már valószínűleg sikeresek és megteremtik a maguk forrásait. Az ügyünkkel dolgoznunk kell, hogy ilyenné válhasson, mi pedig épp ebben a munkában szeretnénk lendületet adni.

Kettő: a struktúra meghatározó. Az ügyed és majdani gazdasági tevékenységed kapcsolata többféle is lehet (lásd a különböző formákról szóló részt), így azt is meg kell találnod, hogy a Te ügyed milyen formában támogatható.

Három. Mások talán jobban látják. Belülről néha nehéz megítélni egy ügy vonzóságát, vagy vonzóvá alakításának lehetőségeit. Ezért lehet nagy segítség, ha a szervezeten kívüliekkel is gondolkodsz az ügy piacra viteléről. Néha a külső szem jobban látja, mi az akár piaci érdeklődésre is számot tartó érték az ügyedből.

Kapcsolódó témák

• Kitchen Budapest
• Vállalkozói ismeretek

Források

• Vállalkozz ügyesen! HelyiMérték Alapítvány Bonts Rügyet csoport - Társadalmi vállalkozások fejlesztése
• Ashoka Hungary
• Csoba Judit és társai (2007): Szociális gazdaság kézikönyv. OFA
• J. Gregory Dees (1998): The Meaning of Social Entrepreneurship. Stanford University:
• Center for Social Innovation, Graduate School of Business, Kauffman Center for
• Entrepreneurial Leadership letöltve 2012
• Pataki György (2006): A Yunus-kezdeményezés
• Petheő Attila István (2009): A vállalati társadalmi felelősségen túl: a szociális vállalkozás. PhD értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola.