Címke: sourceedit |
(→Kapcsolódó témák: +) |
||
| (6 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | [[Fájl:Teamwork_puzzle.jpg|thumb|A társadalmi vállalkozások különböző ügyek által segítik a szociális együttműködést és a társadalmi szerepvállalást]]A '''társadalmi vállalkozás''' valamilyen ''társadalmi'' ''ügyet'' képvisel, ''[[Társadalmi felelősségvállalás|társadalmi küldetése]]'' van. A profitját a kedvezményezettjeire osztja, a szervezet működésére, nem pedig magántulajdonba. Több meghatározás kiemeli, hogy a társadalmi vállalkozók ''változtatók''. Rámutatnak arra, ami nem működik, a társadalmi problémákra, kiegészítik, megújítják a rendszereket és megoldási módokat adnak a problémákra. |
|
| − | + | Működésük alapvetően [[Emberi értékek|etikai vezérelvekre]] épül, amelyek nagy mértékben a [[Valóban Felelős Vállalat|felelős vállalatok]] értékrendjével egyezik meg. Számos meghatározás olyan jellemzőket emel ki, amelyek a vállalkozásokra általában igazak és nem sajátjai a társadalmi vállalkozásnak. Ilyenek az alkotóerő, a kreativitás, az innováció, elszántság. Ezek azért lehetnek fontosak a társadalmi vállalkozás meghatározásánál, mert bizonyos esetekben '''nagyobb mértékű elszántságra, vagy elrugaszkodottabb innovativitásra '''lehet szükség, hiszen néhány társadalmi cél piacosítása nagyobb kreativitást igényel. A társadalmi vállalkozók alapvetően az '''ügy, a küldetés elérése érdekében''' '''gazdasági tevékenységet''' folytató szervezetek. Szemléletmódunk szerint ez a társadalmi célok képviseletétől a gazdasági tevékenységek felé mozdulás, aminek motivációja a célok eléréséhez szükséges források megteremtése. |
|
A társadalmi vállalkozás elhelyezkedése a Non-profit és For-profit szektor mezsgyéjén: |
A társadalmi vállalkozás elhelyezkedése a Non-profit és For-profit szektor mezsgyéjén: |
||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
#'''Beágyazott''': példa lehet, amikor a vállalkozó fogyatékkal élőket képez, készít fel és foglalkoztat, a termékeket pedig a piacon adja el. |
#'''Beágyazott''': példa lehet, amikor a vállalkozó fogyatékkal élőket képez, készít fel és foglalkoztat, a termékeket pedig a piacon adja el. |
||
#'''Integrált''': példa, amikor a nonprofit észlel a piacon a missziójához kapcsolódó igényt, s a piacon szerzett profitból támogatja a célcsoport ügyét, miközben az részben tágítja és segíti misszióját. |
#'''Integrált''': példa, amikor a nonprofit észlel a piacon a missziójához kapcsolódó igényt, s a piacon szerzett profitból támogatja a célcsoport ügyét, miközben az részben tágítja és segíti misszióját. |
||
| − | #'''Külső''': példa, amikor a nonprofit létrehoz egy for profitot, amely nem feltétlenül kapcsolódik erősen a missziójához és célja a források előteremtése. |
+ | #'''Külső''': példa, amikor a nonprofit létrehoz egy for profitot, amely nem feltétlenül kapcsolódik erősen a missziójához és célja a [[forrásteremtés| források előteremtése]] . |
Azt mindenképp el kell fogadnunk, hogy a társadalmi vállalkozások többféle módon működhetnek. A lehetőségek palettájának megismerése segíthet megválasztani, hogy egy adott szervezet jellegzetes struktúrájának, ügyének és környezetének megfelelően mely társadalmi vállalkozási forma lehet a leginkább megfelelő. Megengedő laza meghatározásunk innen ered: mivel különböző környezetben eltérő formák segíthetik a küldetések elérését, amíg ez a fő motivációja a vállalkozásnak, mi elfogadjuk társadalmi vállalkozóként. |
Azt mindenképp el kell fogadnunk, hogy a társadalmi vállalkozások többféle módon működhetnek. A lehetőségek palettájának megismerése segíthet megválasztani, hogy egy adott szervezet jellegzetes struktúrájának, ügyének és környezetének megfelelően mely társadalmi vállalkozási forma lehet a leginkább megfelelő. Megengedő laza meghatározásunk innen ered: mivel különböző környezetben eltérő formák segíthetik a küldetések elérését, amíg ez a fő motivációja a vállalkozásnak, mi elfogadjuk társadalmi vállalkozóként. |
||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
== Milyen ügyek lehetnek sikeresek? == |
== Milyen ügyek lehetnek sikeresek? == |
||
| − | Civil szervezetek olyan ügyekért dolgoznak, amelyeket adott időben sem a piac, sem az állam nem tud megoldani, vagy nem “lát”. A forrásteremtés eszköze lehet olyan struktúra kialakítása, vagy az ügy ötletes csomagolása, amely lehetővé teszi a társadalmi cél elérését gazdasági tevékenységgel. |
+ | Civil szervezetek olyan ügyekért dolgoznak, amelyeket adott időben sem a piac, sem az állam nem tud megoldani, vagy nem “lát”. A [[forrásteremtés]] eszköze lehet olyan struktúra kialakítása, vagy az ügy ötletes csomagolása, amely lehetővé teszi a társadalmi cél elérését gazdasági tevékenységgel. |
Felmerülhet Benned a kérdés: “Milyen módon lehetne sikeres az én ügyem?” |
Felmerülhet Benned a kérdés: “Milyen módon lehetne sikeres az én ügyem?” |
||
| − | Egy: nem maga a “nyers” ügy lesz |
+ | '''Egy:''' nem maga a “nyers” ügy lesz [[siker]]es. Az egyértelműen [[siker]]gyanús és népszerű, piacképes ügyek már valószínűleg sikeresek és megteremtik a maguk forrásait. Az ügyünkkel dolgoznunk kell, hogy ilyenné válhasson, mi pedig épp ebben a munkában szeretnénk lendületet adni. |
| − | Kettő: a struktúra meghatározó. Az ügyed és majdani gazdasági tevékenységed kapcsolata többféle is lehet (lásd a különböző formákról szóló részt), így azt is meg kell találnod, hogy a Te ügyed milyen formában támogatható. |
+ | '''Kettő:''' a struktúra meghatározó. Az ügyed és majdani gazdasági tevékenységed kapcsolata többféle is lehet (lásd a különböző formákról szóló részt), így azt is meg kell találnod, hogy a Te ügyed milyen formában támogatható. |
| − | Három. Mások talán jobban látják. Belülről néha nehéz megítélni egy ügy vonzóságát, vagy vonzóvá alakításának lehetőségeit. Ezért lehet nagy segítség, ha a szervezeten kívüliekkel is gondolkodsz az ügy piacra viteléről. Néha a külső szem jobban látja, mi az akár piaci érdeklődésre is számot tartó érték az ügyedből. |
+ | '''Három.''' Mások talán jobban látják. Belülről néha nehéz megítélni egy ügy vonzóságát, vagy vonzóvá alakításának lehetőségeit. Ezért lehet nagy segítség, ha a szervezeten kívüliekkel is gondolkodsz az ügy piacra viteléről. Néha a külső szem jobban látja, mi az akár piaci érdeklődésre is számot tartó érték az ügyedből. |
== Kapcsolódó témák == |
== Kapcsolódó témák == |
||
| + | * [[Szociális szövetkezet]] |
||
* [[Kitchen Budapest]] |
* [[Kitchen Budapest]] |
||
| + | * [[Vállalkozói ismeretek]] |
||
| + | * [http://piactars.hu/uploads/files/documents/Zarotanulmany_OFA_ME_GTK_2017_06_30.pdf Alapkutatás a társadalmi vállalkozások működéséről] - Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar 2017 |
||
== Források == |
== Források == |
||
A lap jelenlegi, 2020. november 10., 16:25-kori változata
A társadalmi vállalkozások különböző ügyek által segítik a szociális együttműködést és a társadalmi szerepvállalást
A társadalmi vállalkozás valamilyen társadalmi ügyet képvisel, társadalmi küldetése van. A profitját a kedvezményezettjeire osztja, a szervezet működésére, nem pedig magántulajdonba. Több meghatározás kiemeli, hogy a társadalmi vállalkozók változtatók. Rámutatnak arra, ami nem működik, a társadalmi problémákra, kiegészítik, megújítják a rendszereket és megoldási módokat adnak a problémákra.
Működésük alapvetően etikai vezérelvekre épül, amelyek nagy mértékben a felelős vállalatok értékrendjével egyezik meg. Számos meghatározás olyan jellemzőket emel ki, amelyek a vállalkozásokra általában igazak és nem sajátjai a társadalmi vállalkozásnak. Ilyenek az alkotóerő, a kreativitás, az innováció, elszántság. Ezek azért lehetnek fontosak a társadalmi vállalkozás meghatározásánál, mert bizonyos esetekben nagyobb mértékű elszántságra, vagy elrugaszkodottabb innovativitásra lehet szükség, hiszen néhány társadalmi cél piacosítása nagyobb kreativitást igényel. A társadalmi vállalkozók alapvetően az ügy, a küldetés elérése érdekében gazdasági tevékenységet folytató szervezetek. Szemléletmódunk szerint ez a társadalmi célok képviseletétől a gazdasági tevékenységek felé mozdulás, aminek motivációja a célok eléréséhez szükséges források megteremtése.
A társadalmi vállalkozás elhelyezkedése a Non-profit és For-profit szektor mezsgyéjén:
- "Hagyományos" Nonprofit
- Jövedelemszerző tevékenység nonprofit szervezetben
- Társadalmi vállakozás/vállalkozó
- Társadalmilag felelős vállalat
- Vállalkozás Társadalmi felelősségvállalás
- "Klasszikus" üzleti vállalkozás
A magyarországi civil szektor ismeretének birtokában lehetséges, hogy a társadalmi vállalkozói létforma a társadalmi ügyeket képviselő civil szervezetek legalább részleges, ideális esetben teljes önfinanszírozásának fenntartható eszközévé válik.
A társadalmi vállalkozások lehetséges formái[]
A definíció szigorúságától függően tekinthetünk valamely szervezetet társadalmi vállalkozásnak, vagy sem. Ebben a tekintetben a legmegengedőbb álláspontra törekszünk, azaz sokféle szervezési formát elfogadunk társadalmi vállalkozásnak.A különböző formák fő megkülönböztető jegye az, hogy az üzleti tevékenység és a társadalmi cél követése milyen mértékben fedi át egymást. Lehetnek ugyanis szervezeti formák, ahol a kettő teljesen egybeesik, fedhetik egymást részlegesen, vagy létezhetnek függetlenül (Ez az a forma, amelyet több szakirodalom nem tart társadalmi vállalkozásnak, hanem ez már inkább a felelős vállalat esete. Személetmódunkban itt a sorrend és az integritás a lényeg: ha a vállalat működése a misszió támogatása végett jön létre, akkor ide is illik. Ideális esetben a társadalmi vállalkozás és a valóban felelős vállalat közti határvonal nehezen azonosítható).
- Beágyazott: példa lehet, amikor a vállalkozó fogyatékkal élőket képez, készít fel és foglalkoztat, a termékeket pedig a piacon adja el.
- Integrált: példa, amikor a nonprofit észlel a piacon a missziójához kapcsolódó igényt, s a piacon szerzett profitból támogatja a célcsoport ügyét, miközben az részben tágítja és segíti misszióját.
- Külső: példa, amikor a nonprofit létrehoz egy for profitot, amely nem feltétlenül kapcsolódik erősen a missziójához és célja a források előteremtése .
Azt mindenképp el kell fogadnunk, hogy a társadalmi vállalkozások többféle módon működhetnek. A lehetőségek palettájának megismerése segíthet megválasztani, hogy egy adott szervezet jellegzetes struktúrájának, ügyének és környezetének megfelelően mely társadalmi vállalkozási forma lehet a leginkább megfelelő. Megengedő laza meghatározásunk innen ered: mivel különböző környezetben eltérő formák segíthetik a küldetések elérését, amíg ez a fő motivációja a vállalkozásnak, mi elfogadjuk társadalmi vállalkozóként.
Milyen ügyek lehetnek sikeresek?[]
Civil szervezetek olyan ügyekért dolgoznak, amelyeket adott időben sem a piac, sem az állam nem tud megoldani, vagy nem “lát”. A forrásteremtés eszköze lehet olyan struktúra kialakítása, vagy az ügy ötletes csomagolása, amely lehetővé teszi a társadalmi cél elérését gazdasági tevékenységgel. Felmerülhet Benned a kérdés: “Milyen módon lehetne sikeres az én ügyem?”
Egy: nem maga a “nyers” ügy lesz sikeres. Az egyértelműen sikergyanús és népszerű, piacképes ügyek már valószínűleg sikeresek és megteremtik a maguk forrásait. Az ügyünkkel dolgoznunk kell, hogy ilyenné válhasson, mi pedig épp ebben a munkában szeretnénk lendületet adni.
Kettő: a struktúra meghatározó. Az ügyed és majdani gazdasági tevékenységed kapcsolata többféle is lehet (lásd a különböző formákról szóló részt), így azt is meg kell találnod, hogy a Te ügyed milyen formában támogatható.
Három. Mások talán jobban látják. Belülről néha nehéz megítélni egy ügy vonzóságát, vagy vonzóvá alakításának lehetőségeit. Ezért lehet nagy segítség, ha a szervezeten kívüliekkel is gondolkodsz az ügy piacra viteléről. Néha a külső szem jobban látja, mi az akár piaci érdeklődésre is számot tartó érték az ügyedből.
Kapcsolódó témák[]
- Szociális szövetkezet
- Kitchen Budapest
- Vállalkozói ismeretek
- Alapkutatás a társadalmi vállalkozások működéséről - Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar 2017
Források[]
- Vállalkozz ügyesen! HelyiMérték Alapítvány Bonts Rügyet csoport - Társadalmi vállalkozások fejlesztése
- Ashoka Hungary
- Csoba Judit és társai (2007): Szociális gazdaság kézikönyv. OFA
- J. Gregory Dees (1998): The Meaning of Social Entrepreneurship. Stanford University:
- Center for Social Innovation, Graduate School of Business, Kauffman Center for
- Entrepreneurial Leadership letöltve 2012
- Pataki György (2006): A Yunus-kezdeményezés
- Petheő Attila István (2009): A vállalati társadalmi felelősségen túl: a szociális vállalkozás. PhD értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola.