A Társadalmi parlament javaslat az 1918-19-es magyar állapotokból indul ki - de a megközelítése használható minden olyan esetben, amikor egy túlhatalommal rendelkező hibrid rezsimmel szemben ideológiák, identitások mentén széttagolt erők egymással is versengenek, erejük még összeadódva sem elég egy választási győzelemhez. A hálózatelméletet segítségül hívva könnyen megérthetjük a helyzetet.
Ilyen felaprózódott helyzetben szükség van egy Társadalmi Parlamentre, annak megalakulásáig egy Társadalmi Tanácsra. Ez utóbbiak tagjai olyan, tiszteletre méltó tagok, akik kidolgozzák az ideiglenes parlament megalakulásának feltételeit, a későbbiekben pedig ideiglenes államfői és AB funkciókként felügyelik, hogy a parlament fair és demokratikus módon működjék.
A Társadalmi Tanács kialakítja, hogy milyen kritériumok alapján lehet egy szervezet a parlament tagja. Pl: célkitűzéseik közt szerepel a jogállam visszaállítása/megteremtése; a maffia-állam felszámolása, az oktatás és az egészségügy átalakítása. Valós szervezetekről lehet szó (pl: már megszerveztek egy tekintélyes demonstrációt - pl. 3-5-10 ezer fővel; igazolt tagjaik száma 100-1000 főt eléri; Facebook ismeretségük 5-10-20 ezer lájk, stb. Már most jelzem: ennek a kritériumnak a pártok is megfelelnek egyébként.).
A Társadalmi Parlamentnek első körben a civil- és társadalmi szervezetek lehetnek a tagjai. Kidolgozzák az "előválasztási" szabályokat, s meghatározzák, hogy mely kulcstémákban kell beindítani a Társadalmi kerekasztalok működését, kidolgozzák azok működési szabályait. S ekkor már a pártok is részesei legyenek a Társadalmi Parlamentnek. (Azt remélem, hogy így egyik, önmagát demokratikusnak tartó párt, szervezet sem utasíthatja vissza a közreműködést, s vállalják, hogy az országgyűlésben a Társadalmi Parlamentet képviselik a kérdésekben - pl. 2018-as példát hozva Orbán Viktor és Polt Péter mikor mond le - a mégannyira korlátozott ellenőrzési funkciókban - de nem vesznek részt az álságos törvénykezéseben.)
Funkciók, kerekasztalok, előválasztás
Első körben
1. létre kell hozni a TP korrupcióellenes ügyészségét - a rendelkezésre álló információk alapján lefolytatható az ügyek “tárgyalása”.
2. létre kell hozni a “TP média-felügyeletet”
3. A TP “bizottságaiként” társadalmi kerekasztalok megalakítása
4. nem hagyományos parlamenti szerep - de koordinálni, segíteni kell a “Társadalmi Önkormányzatok” hálózatának a kialakítását.
A kerekasztaloknál mindenki bemutathatja elképzeléseit, kampányolhat mellette, tekintve, hogy mindez a nyilvánosság előtt zajlik (lényegében korábban már hasonló módon alakította ki a választási törvényre, az oktatás, egészségügy átalakítására vonatkozó elképzeléseket az ellenzék).
Nagy, eddig nem gyakorolt feladat, mert közben a lehetséges együttműködés kereteit is ki kell alakítani.
A támogatottság mérésére az időnkénti országos közvélemény kutatási adatok és a gyakoribb internetes szavazások szerint kerül sor. Mindez azért is fontos, hogy a kisebb erejű szervezetek "virtuális koalíciót" alkothassanak a Társadalmi Parlamentben.
Mindezek alapján - az éppen aktuális választási törvényhez igazodva -eldönthetik, hogy milyen koordinációval/összefogással, alkotmányozó/kormányzó képességük felmutatásával indulnak neki a választásoknak.
Nem állítható, hogy csak így és ilyen módszerekkel lehet felkészülni a jövőre - de az bizonyos, hogy létre lehet hozni olyan, előre lefektetett szabályokat, melyek megfelelnek Rawls igazság fátyla kritériumának: akkor lehet fair és igazságos, így betartható megállapodást kötni, ha még nem lehet tudni, hogy kinek lesz kedvezőbb. Mindez nem jelenti, hogy sürgetni kellene a dolgokat, vagy főleg azt, hogy kívülről be kellene avatkozni a dolgokba.
(A kerekasztalok munkája során célszerű olyan módszereket alkalmazni, mint pl. Magisztrátus, állampolgári tanács, közösségi tervezés)