FANDOM


A társadalmi hálózatok olyan képződmények, melyekben a mellérendelő viszonyok dominánsak a hierarchikus alá-fölérendelő szerepekkel szemben. A hálózatok elemei lehetnek egyének, közösségek, csoportok, szervezetek, régiók, stb.


Kutatási, elemzési szempontok Szerkesztés

A társadalmi hálózatok kutatása rendszerelméleti szemlélettel zajlanak.

Az abszolút ismérvek a megfigyelési egységek "lényegi belső jegyeihez" kapcsolódnak, vagyis tulajdonságok. Ezzel szemben a relációs fogalmak az egyes elemek külön-külön vizsgált jellemzői, esetek és egyedi interakciók alapján határozható.

A viszonyok egy bizonyos típusa által meghatározott pontok (alanyok, elemek) halmazát nevezzük hálózatnak, ami matematikai értelemben egy gráfot határoz meg. Ha a vizsgált pontokat (akár részben) többféle viszony szerint rendezzük, akkor többrétegű hálózatokról (multiplex networks) beszélünk.

Az interakcionális jellemzők maguknak a kapcsolódásoknak a természetére, míg a morfológiai jellemzők a hálózaton belüli kapcsolódások egymás közötti viszonyára, a kapcsolódások alakzatára (patterning) vonatkoznak.

Beszélhetünk egyrétegű (uniplex), vagy többrétegű (multiplex) viszonyokról. Előfordulhat az is, hogy a szomszédok egyben rokonok is, és a közöttük fennálló cserekapcsolatok (vagyis egy harmadik viszony) jellegét befolyásolja az előbbi viszonyok megléte.

A hálózati kapcsolatok lehetnek irányítás nélküliek vagy irányítottak, ez utóbbiak pedig szimmetrikus vagy aszimmetrikus irányultságúak. A rokonszenvi-ellenszenvi választások vagyis prioritások esetén könnyen előfordulhat, hogy az egyik egyén választja a másikat, anélkül, hogy választása viszonzásra találna.

A hálózatoknak - különösen a cselekvéselmélet szempontjából - fontos eleme a kapcsolatok időzítse és időtartama és intenzitása. Az kapcsolat intenzitásán egyrészt a kapcsolat multiplexitásának fokát, másrészt az egyes alanyok közötti kapcsolatok erejét szokták érteni. A rokonszenvi-ellenszenvi választások esetén könnyen előfordulhat, hogy az egyik egyén választja a másikat, anélkül, hogy (akkor, vagy egyáltalán) választása viszonzásra találna. Minél több szál köt össze két alanyt, annál valószínűbb, hogy erősebb köztük a kötődés. Az interakciók gyakorisága önmagában nem feltétlenül jelzi a kapcsolatok erejét. A kapcsolatok egy nem elhanyagolható része rejtett (látens), csak bizonyos krízishelyzetek esetén aktivizálódik.

Gazdasági hálózat példák Szerkesztés

Szakirodalom Szerkesztés

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.