Címke: Vizuális szerkesztés |
|||
(5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
+ | [[File:Szegenyseg depresszio-hd.jpg|thumb|220x220px]] |
||
'''Szegény''' az, aki társ, család, [[közösség]], [[társadalom-elmélet|társadalom]] elégséges támogatását nem élvezheti. |
'''Szegény''' az, aki társ, család, [[közösség]], [[társadalom-elmélet|társadalom]] elégséges támogatását nem élvezheti. |
||
6. sor: | 7. sor: | ||
== Szegénység körülményei == |
== Szegénység körülményei == |
||
+ | [[File:13000.jpg|thumb|220x220px]] |
||
− | |||
A szegénységet általában a jövedelmi szegénységgel azonosítják. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés azonban ennél tágabb fogalom. Az Európai Unió a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának mérésére egy összetett mutatót dolgozott ki, amely a lehető legtágabban határozza meg a szegénységet. |
A szegénységet általában a jövedelmi szegénységgel azonosítják. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés azonban ennél tágabb fogalom. Az Európai Unió a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának mérésére egy összetett mutatót dolgozott ki, amely a lehető legtágabban határozza meg a szegénységet. |
||
21. sor: | 22. sor: | ||
Relatív jövedelmi szegénység: a medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál, azaz a szegénységi küszöbnél kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő személyek aránya. ''Lásd [[Létbizonytalan réteg, prekariátus]]'' |
Relatív jövedelmi szegénység: a medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál, azaz a szegénységi küszöbnél kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő személyek aránya. ''Lásd [[Létbizonytalan réteg, prekariátus]]'' |
||
− | ===Súlyos anyagi nélkülözés=== |
+ | ===Súlyos anyagi nélkülözés=== |
+ | [[File:Letöltés (1).jpg|thumb|220x220px]] |
||
Élethez szükséges javak hiánya, vagyis depriváció: alapvető javakhoz való elégtelen hozzáférést, anyagi nélkülözést jelent. |
Élethez szükséges javak hiánya, vagyis depriváció: alapvető javakhoz való elégtelen hozzáférést, anyagi nélkülözést jelent. |
||
35. sor: | 37. sor: | ||
:9) anyagi okból nem rendelkezik telefonnal. |
:9) anyagi okból nem rendelkezik telefonnal. |
||
− | === Munkahely nélküliség=== |
+ | === Munkahely nélküliség=== |
+ | [[File:Img 589d685b785c0.jpeg|thumb|220x220px]] |
||
Nagyon alacsony munkaintenzitás (munkaszegénység): azokban a háztartásokban élők tartoznak ebbe a csoportba, amelyekben a munkaképes korú háztartástagok a megelőző évben a lehetséges munkaidejüknek legfeljebb egyötödét töltötték munkával. |
Nagyon alacsony munkaintenzitás (munkaszegénység): azokban a háztartásokban élők tartoznak ebbe a csoportba, amelyekben a munkaképes korú háztartástagok a megelőző évben a lehetséges munkaidejüknek legfeljebb egyötödét töltötték munkával. |
||
44. sor: | 47. sor: | ||
== Energiaszegénység == |
== Energiaszegénység == |
||
+ | [[File:Letöltés.jpg|thumb|220x220px]] |
||
A KSH adatai szerint [http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/oriasi_problema_a_magyar_energiaszegenyseg.607298.html] 2016-ban a magyarországi háztartások 21 százaléka, vagyis közel 800 ezer háztartás tekinthető energiaszegénynek. A hazánkban elfogyasztott összes energia mennyiségének több mint 40 százalékát használják fel a családi házak, amelyek legnagyobb energiaigénye a fűtésből és a hűtésből származik. A probléma a jól megválasztott szigeteléssel megszüntethető (lenne), azzal ugyanis akár 70 százalékkal csökkennek az energiaköltségek. |
A KSH adatai szerint [http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/oriasi_problema_a_magyar_energiaszegenyseg.607298.html] 2016-ban a magyarországi háztartások 21 százaléka, vagyis közel 800 ezer háztartás tekinthető energiaszegénynek. A hazánkban elfogyasztott összes energia mennyiségének több mint 40 százalékát használják fel a családi házak, amelyek legnagyobb energiaigénye a fűtésből és a hűtésből származik. A probléma a jól megválasztott szigeteléssel megszüntethető (lenne), azzal ugyanis akár 70 százalékkal csökkennek az energiaköltségek. |
||
== Kezelési lehetőségek, szegénység megoldása == |
== Kezelési lehetőségek, szegénység megoldása == |
||
− | * A szegénység felszámolása, az éhezés megszüntetése, egyenlőtlenség csökkentése a [[Fenntartható Fejlődési Célok 2015-2030]] kiemelt feladatai. |
+ | * [[File:Homeless jobles.jpg|thumb|252x252px]]A szegénység felszámolása, az éhezés megszüntetése, egyenlőtlenség csökkentése a [[Fenntartható Fejlődési Célok 2015-2030]] kiemelt feladatai. |
* [[Együttműködés a szegénység elleni küzdelemben]] |
* [[Együttműködés a szegénység elleni küzdelemben]] |
||
* Stabil, sokoldalú [[közösség]], szomszédság |
* Stabil, sokoldalú [[közösség]], szomszédság |
A lap 2020. július 28., 15:54-kori változata
Szegény az, aki társ, család, közösség, társadalom elégséges támogatását nem élvezheti.
A hagyományos szegénység élethelyzeti okokra vezethető vissza, például társa, család elvesztése, betegség vagy egyéb munkaképtelenség.
Az újszegénység az újgazdagság ellentéte, tehát amikor társadalmi és jogi változások kárvallotjai, vesztesei lesznek. A létbizonytalan réteg, prekariátus azon emberek gyűjtőneve, akik társadalmi érvényesülési és jövedelmi lehetőségei az egyenlőség rovására jelentősen kisebbek és aránytalanok.
Szegénység körülményei
A szegénységet általában a jövedelmi szegénységgel azonosítják. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés azonban ennél tágabb fogalom. Az Európai Unió a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának mérésére egy összetett mutatót dolgozott ki, amely a lehető legtágabban határozza meg a szegénységet.
Az elsődleges mutató (AROPE 4) három tényező együttes vizsgálatát foglalja magában:
- a jövedelemhiány
- anyagilag elérhető javak köre valamint
- a munkaerőpiaccal való kapcsolatot
Ez nem azt jelenti, hogy ennyi lenne a tényleges szegény, mivel azokat is beszámítja, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának ki vannak téve. Ez a lehető legnagyobb halmaz, azok is beletartoznak ebbe a csoportba, akik vagyonukból élnek, és nem dolgoznak (nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élnek), vagy akik nem jövedelmi szegények, de saját bevallásuk szerint nem engedhetik meg maguknak a fogyasztás egyes tételeit.
Az Eurostat által használt szegénységi és kirekesztődési összetett mutató (AROPE) az alábbi három dimenziót foglalja magában:
Jövedelmi szegénység
Relatív jövedelmi szegénység: a medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál, azaz a szegénységi küszöbnél kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő személyek aránya. Lásd Létbizonytalan réteg, prekariátus
Súlyos anyagi nélkülözés
Élethez szükséges javak hiánya, vagyis depriváció: alapvető javakhoz való elégtelen hozzáférést, anyagi nélkülözést jelent.
Súlyosan nélkülözőnek tekintjük azokat a személyeket, akikre az alábbi kilenc tétel közül legalább négy vonatkozik:
- 1) hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátraléka van;
- 2) lakás megfelelő fűtésének hiánya;
- 3) váratlan kiadások fedezetének hiánya;
- 4) kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya;
- 5) évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya,
- 6) anyagi okból nem rendelkezik személygépkocsival;
- 7) anyagi okból nem rendelkezik mosógéppel;
- 8) anyagi okból nem rendelkezik színes televízióval;
- 9) anyagi okból nem rendelkezik telefonnal.
Munkahely nélküliség
Nagyon alacsony munkaintenzitás (munkaszegénység): azokban a háztartásokban élők tartoznak ebbe a csoportba, amelyekben a munkaképes korú háztartástagok a megelőző évben a lehetséges munkaidejüknek legfeljebb egyötödét töltötték munkával.
Azok a személyek vannak kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának, akik a fenti három fő dimenzió közül egyben vagy többen érintettek.
Rabszolgaság
A Rabszolgaság legális vagy nem legális jogviszony melyben a szenvedő fél mályszegénységben él, miközben munkát végez.
Energiaszegénység
A KSH adatai szerint [1] 2016-ban a magyarországi háztartások 21 százaléka, vagyis közel 800 ezer háztartás tekinthető energiaszegénynek. A hazánkban elfogyasztott összes energia mennyiségének több mint 40 százalékát használják fel a családi házak, amelyek legnagyobb energiaigénye a fűtésből és a hűtésből származik. A probléma a jól megválasztott szigeteléssel megszüntethető (lenne), azzal ugyanis akár 70 százalékkal csökkennek az energiaköltségek.
Kezelési lehetőségek, szegénység megoldása
- A szegénység felszámolása, az éhezés megszüntetése, egyenlőtlenség csökkentése a Fenntartható Fejlődési Célok 2015-2030 kiemelt feladatai.
- Együttműködés a szegénység elleni küzdelemben
- Stabil, sokoldalú közösség, szomszédság
- Országos kockázatközösség a társadalombiztosítás
- Gazdaságélénkítés, kamatmentes helyi pénz bevezetése
- Újbankok, ahol a szegénység ellen dolgoznak a partnerség fenntartásához.
- A Yunus-kezdeményezés
- Élelmiszerbank
- Családtervezés
- Feltétel nélküli alapjuttatások:
- Feltétel nélküli alapjövedelem a bér-rabszolgaság megelőzésére
- Rutger Bregman: A szegénység nem jellemhiba, hanem pénzhiány
- A Világbank önkritikát gyakorol, és elkezdi megérteni a szegénységet (FELDOLGOZANDÓ)
Források, külső hivatkozások
- Schmidt Dorina: Mit jelent a szegénység fogalma?
- Portfoli.hu : Egyre nő a szegénység Magyarországon 2014. november 26.
- Simai Mihály akadémikus, VKI : A szegénység globális problémái és a fejlesztési együttműködés
- Ezen a lapon merítettünk a Magyar Wikipédia Szegénység szócikkéből, ahol a témában további részletek találhatóak.