- Részlet a Nem növekedés-központú gazdasági alternatívák: a fenntartható életmód felé való átmenet szakpolitikai lehetőségei kutatási jelentésből
- Megbízó: Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Szerzők : Király Gábor, Kiss Gabriella, Köves Alexandra, Pataki György – Horváth Janka közreműködésével
A szakértői csoport a fenntartható fogyasztás elősegítésére a következő legfontosabb szakpolitikai ajánlásokat fogalmazta meg.
Rákattintással nagyítható! - A szakértői csoport által felvázolt komplex oksági diagram, beavatkozási pontok
A korrupció felszámolása, csökkentése[]
Ahogyan az ábra is mutatja, a korrupció számos hatás eredője (például ha csökken a korrupció, akkor csökkenhetnek a társadalmi egyenlőtlenségek és növekedhet a piaci verseny). Mindehhez a szakértők szerint szükség van a döntéshozatalban, a szabályozásban és a közpénzek kiosztásában a teljes átláthatóság biztosítására.
Fenntartható alternatívák elérhetőségének növelése.[]
A szakértői panel értelmezésében a fenntartható alternatívák elérhetőségét a környezeti innovációs szint növekedése segítheti elő. Itt a szakértők nem csak termék -innovációról beszéltek, hanem az innováció fogalmába beleértették a szervezeti innovációkat is.
Kritikus tömeg elérése.[]
A szakértők egyetértettek abban, hogy a keresletnek el kell érnie egy kritikus keresleti szintet a fenntartható fogyasztás elterjedéséhez. Ehhez szükséges lehet a következőkre:
Árszubvenció[]
a kezdeti stádiumban a fenntartható termékek és szolgáltatások esetén. Az ártámogatás hatására megnőhet a kereslet. Ha a kereslet eléri a kritikus tömeget, amikortól már gazdaságossá válik a termelés mérete, akkor már ártámogatás nélkül is életképessé válik a rendszer és a támogatás megszüntethető.
Közösségszerveződés elősegítése és közösségfejlesztés[]
A szakértők kiemelték, hogy a közösségszervezésben és közösségfejlesztésben az államnak kiemelt szerepe lehet. Ezt nem egy közvetlen szerepként határozták meg, hanem olyan közösségi terek és ‘közösségi infrastruktúra‘ rendelkezésre bocsátásával, ahol a szerveződő és kialakuló civil kezdeményezések működni, találkozni tudnak és összekapcsolódhatnak. Példaként a szakértők ‘nyitott kultúrházakat‘ említettek, amelyek a szó szoros és átvitt értelmében is teret engednek az alulról szerveződő kezdeményezéseknek.
Biztosítani a fenntarthatósági gondolatok megjelenését a médiában.[]
A szakértők hangsúlyozták a média szerepét, amely a tájékozottság növelésén keresztül hozzájárulhat a kritikus tömeg kialakulásához. Példaként a zöld műsorok támogatását említették a közmédiában, valamint felmerült, hogy legyenek kötelezően megjelenő elemek a fenntarthatósággal kapcsolatban például a hírműsorokban (hasonlóan a mai szabályozáshoz a zenei adóknál, ahol kvóta szabályozza a magyar zenék arányát).
Termékinformáció biztosítása[]
A szakértők olyan termék és vállalati információkat tartalmazó adatbázisok létrehozását javasolták, amelyek hozzásegítik a fogyasztót, hogy tájékozottan hozhasson felelős fogyasztói döntéseket. Kiemelték, hogy az ilyen adatbázisokat szükséges folyamatosan felülvizsgálni, frissíteni és karbantartani. Továbbá több szakértő is hangsúlyozta, hogy a fogyasztók folyamatos információs túlterheltsége miatt, egy nagyon egyértelmű és leegyszerűsített osztályozási és címkézési rendszert érdemes alkalmazni. Például egy 1-10-ig terjedő skálát, amelyen annál magasabb pontot kap egy termék vagy szolgáltatás minél fenntarthatóbb.
Szabályozási környezet változása[]
A szakértők a szabályozási környezet kapcsán számos ötletszerű javaslatot felsoroltak a szabványoktól, a különböző gazdasági ösztönzésen keresztül (adócsökkentés, közbeszerzési előnyök, büntetés) a különböző ellenőrző hatóságok által kifejtett hatékony társadalmi -gazdasági kontrollig. A legfontosabbnak a következők tekinthetőek:
Hatásmérés és utókövetés[]
A szakértők a folyamat során több esetben hangsúlyozták, hogy sem a jelenlegi szabályozás előkészítettsége, sem pedig társadalmi-gazdasági hatásainak az elemzése nem megfelelő. Emiatt mind a szakpolitika által kidolgozásra kerülő részletes hatáselemzését, mind pedig a bevezetésre kerülő szabályozások utókövetését kiemelten fontosnak tartják a szakértői panel tagjai.
Szabályozások összehangoltságának biztosítása[]
Az előző ajánlással szoros összefüggésben azt emelték ki a szakértők, hogy a fenntarthatóság területén szükséges a szabályozások hatékonyabb harmonizációja. Erre részben megoldást nyújthat a részletes hatáselemzés, de a már meglévő szabályozók egymáshoz való viszonyát, kapcsolódó pontjait is érdemes áttekinteni.
A felvázolt jövőképek és stratégiák cselekvési tervekké való alakítása és azok megvalósítása[]
A szakértők hangsúlyozták, hogy fontos a fenntarthatóság területén a már meglévő stratégiák konkrét cselekvési tervvé alakítása és e tervek megvalósítása. Számos jövőkép és stratégia készült a közelmúltban, amelyeknek konkrétumok híján erősen korlátozott a társadalmi hasznosulása.