FANDOM


Részlet a Nem növekedés-központú gazdasági alternatívák: a fenntartható életmód felé való átmenet szakpolitikai lehetőségei kutatási jelentésből
Megbízó: Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Szerzők : Király Gábor, Kiss Gabriella, Köves Alexandra, Pataki György – Horváth Janka közreműködésével

A szakértői csoport a fenntartható fogyasztás elősegítésére a következő legfontosabb szakpolitikai ajánlásokat fogalmazta meg.

Beavatkozasi pontok

Rákattintással nagyítható! - A szakértői csoport által felvázolt komplex oksági diagram, beavatkozási pontok

A korrupció felszámolása, csökkentése Szerkesztés

Ahogyan az ábra is mutatja, a korrupció számos hatás eredője (például ha csökken a korrupció, akkor csökkenhetnek a társadalmi egyenlőtlenségek és növekedhet a piaci verseny). Mindehhez a szakértők szerint szükség van a döntéshozatalban, a szabályozásban és a közpénzek kiosztásában a teljes átláthatóság biztosítására.

Fenntartható alternatívák elérhetőségének növelése. Szerkesztés

A szakértői panel értelmezésében a fenntartható alternatívák elérhetőségét a környezeti innovációs szint növekedése segítheti elő. Itt a szakértők nem csak termék -innovációról beszéltek, hanem az innováció fogalmába beleértették a szervezeti innovációkat is.

Kritikus tömeg elérése. Szerkesztés

A szakértők egyetértettek abban, hogy a keresletnek el kell érnie egy kritikus keresleti szintet a fenntartható fogyasztás elterjedéséhez. Ehhez szükséges lehet a következőkre:

ÁrszubvencióSzerkesztés

a kezdeti stádiumban a fenntartható termékek és szolgáltatások esetén. Az ártámogatás hatására megnőhet a kereslet. Ha a kereslet eléri a kritikus tömeget, amikortól már gazdaságossá válik a termelés mérete, akkor már ártámogatás nélkül is életképessé válik a rendszer és a támogatás megszüntethető.

Közösségszerveződés elősegítése és közösségfejlesztésSzerkesztés

A szakértők kiemelték, hogy a közösségszervezésben és közösségfejlesztésben az államnak kiemelt szerepe lehet. Ezt nem egy közvetlen szerepként határozták meg, hanem olyan közösségi terek és ‘közösségi infrastruktúra‘ rendelkezésre bocsátásával, ahol a szerveződő és kialakuló civil kezdeményezések működni, találkozni tudnak és összekapcsolódhatnak. Példaként a szakértők ‘nyitott kultúrházakat‘ említettek, amelyek a szó szoros és átvitt értelmében is teret engednek az alulról szerveződő kezdeményezéseknek.

Biztosítani a fenntarthatósági gondolatok megjelenését a médiában.Szerkesztés

A szakértők hangsúlyozták a média szerepét, amely a tájékozottság növelésén keresztül hozzájárulhat a kritikus tömeg kialakulásához. Példaként a zöld műsorok támogatását említették a közmédiában, valamint felmerült, hogy legyenek kötelezően megjelenő elemek a fenntarthatósággal kapcsolatban például a hírműsorokban (hasonlóan a mai szabályozáshoz a zenei adóknál, ahol kvóta szabályozza a magyar zenék arányát).

Termékinformáció biztosításaSzerkesztés

A szakértők olyan termék és vállalati információkat tartalmazó adatbázisok létrehozását javasolták, amelyek hozzásegítik a fogyasztót, hogy tájékozottan hozhasson felelős fogyasztói döntéseket. Kiemelték, hogy az ilyen adatbázisokat szükséges folyamatosan felülvizsgálni, frissíteni és karbantartani. Továbbá több szakértő is hangsúlyozta, hogy a fogyasztók folyamatos információs túlterheltsége miatt, egy nagyon egyértelmű és leegyszerűsített osztályozási és címkézési rendszert érdemes alkalmazni. Például egy 1-10-ig terjedő skálát, amelyen annál magasabb pontot kap egy termék vagy szolgáltatás minél fenntarthatóbb.

Szabályozási környezet változásaSzerkesztés

A szakértők a szabályozási környezet kapcsán számos ötletszerű javaslatot felsoroltak a szabványoktól, a különböző gazdasági ösztönzésen keresztül (adócsökkentés, közbeszerzési előnyök, büntetés) a különböző ellenőrző hatóságok által kifejtett hatékony társadalmi -gazdasági kontrollig. A legfontosabbnak a következők tekinthetőek:

Hatásmérés és utókövetésSzerkesztés

A szakértők a folyamat során több esetben hangsúlyozták, hogy sem a jelenlegi szabályozás előkészítettsége, sem pedig társadalmi-gazdasági hatásainak az elemzése nem megfelelő. Emiatt mind a szakpolitika által kidolgozásra kerülő részletes hatáselemzését, mind pedig a bevezetésre kerülő szabályozások utókövetését kiemelten fontosnak tartják a szakértői panel tagjai.

Szabályozások összehangoltságának biztosításaSzerkesztés

Az előző ajánlással szoros összefüggésben azt emelték ki a szakértők, hogy a fenntarthatóság területén szükséges a szabályozások hatékonyabb harmonizációja. Erre részben megoldást nyújthat a részletes hatáselemzés, de a már meglévő szabályozók egymáshoz való viszonyát, kapcsolódó pontjait is érdemes áttekinteni.

A felvázolt jövőképek és stratégiák cselekvési tervekké való alakítása és azok megvalósításaSzerkesztés

A szakértők hangsúlyozták, hogy fontos a fenntarthatóság területén a már meglévő stratégiák konkrét cselekvési tervvé alakítása és e tervek megvalósítása. Számos jövőkép és stratégia készült a közelmúltban, amelyeknek konkrétumok híján erősen korlátozott a társadalmi hasznosulása.

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.