Szakértői kormányzás

A szakértői kormány olyan rendszer, ahol nem politikusok, nem jogokkal manipulálók, nem gyártulajdonosok, hanem elismert szakemberek irányítják az adott területeket. A választások a szakmai testületeken belül történnek, így a hatalmi ágak függetlensége még inkább biztosított.

A szakértői kormányban a kompetens döntéshozatal a legfontosabb

A szakértői kormány (technokrácia, vagy scientocracy) olyan államvezetési metódus, ahol a független - tudományos igényű - szakmai szemlélet és szakmai gyakorlat elsődleges szerepet kap. A független szakértők legitimációja a jelenleg elterjedt demokratikus időszaki választásokkal nem kivitelezhető, mert ez önellentmondás - viszont sok a módja van a független szakmai kontrollnak és javaslattételnek, ezekből bemutatásra kerül néhány.

A megvalósítandó társadalmi igényeket is lehetséges szakmai alapon összegyűjteni, rangsorolni és erőforrásokat rendelni hozzá. Az átláthatóság biztosítja a szakmai monitorozást és korrekciós lehetőségeket.

Támogatottsága

A szakértői kormány a jómódú országok mezőnyében messze Magyarországon a legnépszerűbb, a válaszadók 68 százaléka tartja jó ötletnek. (Emellett még Libanon említhető 70%-os támogatottsággal). Pewglobal Technocracy survey (2017)

Gombos László - Mi maradjon a politika kezén? Hova kell a politika?-0

Ideiglenes szakértői kormány

A világban gyakran előfordul, hogy amikor a politikai pártok teljesen alkalmatlanná válnak az ország vezetésére, akor a parlament "független" szakértőket bíz meg a válság kezelésére. Ők egy konkrét feladatot hajtanak végre, és megbízásuk teljesülése vagy egy határidő pl. a következő választásuk után eltávolításra kerülnek (esetleg miniszteri feladatot vállalnak a következő kormányban).

Kormányzási szereplők

Mi a politikusok feladata?

Miniszter

A Miniszter és a ministrás "mini" szavakból eredeztetve ugyanúgy kisegítőt jelentenek. Az elnök tanácsadói szakmai feladatokban, E formában szakmai végzettségük kell legyen, és az illetékes szakmai kamarák támogatásával lehetnek a posztjukon. A szakmai kamarák és tudományos képviselők határozzák meg a megvalósítandó feladatokat.

Kétkamarás parlament

A miniszteri vagy magasabb szintű intézkedéseknek szakmai bizottság egyetértésével lehet csak kihirdetni. Azoknak az intézkedéseknek nincs értelme, amit szakmai szempontból elleneznek. A területileg választott képviselőknek a lakosság kétirányú koordinációja a feladata: mind a döntések hátterének bemutatása, mind a szakmai munkában való részvétel szervezése.

Alkotmánybíróság

Az Alkotmány az állam alaptörvénye, amely tartalmazza az állam felépítésével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Alkotmány a legmagasabb szintű norma, amely azt jelenti, hogy nem lehet olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes annak tartalmával. Az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságtól teljesen függetlenül, eltérő hatáskörrel működik mint az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme.

Szakmai kamarák

A szakmai kamarák egy adott szakmai tevékenységet aktívan folytató gazdasági vezetők és képviselőik egyesülete. A politikai vitákban közvetlenül nem, lobbistaként csak regisztrálva vehetnek részt. Fontos a monopolhelyzetek kerülése, a természetes monopolhelyzetek nyilvánossá tétele. A szakmai kamarák az adott területek tudományos képviselőivel egyeztetve dolgoznak ki programot, országos és regionális szintű feladatokat, projekteket. Regionális szinttöl az önkormányzatok dominálnak.

Önkormányzatok

Az adott helyi közösség az állami lehetőségek szerint függetlenül működik, és saját ügyeiben önálló döntést hozhat. A helyi önkormányzatnál az ellenőrzési joga a szakmai csoportoknak van, a központi útmutatásokat a helyi önkormányzat felülbírálhatja.

Ügyészség

Az ügyészség a kormánytól függetlenül kerül megválasztásra, hiszen többek között a kormány felügyelete a feladata.

Megbízásos szakértői demokrácia

A Likvid demokrácia olyan demokratikus döntéshozatali modell igyekszik egyesíteni magában a szakértők által elérhető szakértelmet és a közvetlen demokrácia előnyeit.

Itt minden szavazópolgár minden kérdésnél maga döntheti el, hogy akar-e közvetlen szavazati jogával élni, vagy átadja-e azt másnak. Itt számos variáció szóba jöhet: teljes szavazati jog-átadás éppúgy lehetséges, ahogyan korlátozott, csak meghatározott témakörökre vonatkozó is. Különböző témakörökben különböző személyeknek vagy csoportoknak is átadható a szavazati jog.

Nyilvános szakmai vita

Egyéni én közös döntéshozatalok megalapozására remek eszköz a témáról egy szakmai vita, ahol a kritikus vita elvei szerint ütköztetik és tisztázzák a szempontokat és lehetőségeket.

Céltudatosan, következetesen kell felépíteni a rendszert, hasonlóan egy stabil ház építéséhez, fontos a javíthatóság, vitakultúra, csoportmunka szabályainak ismerete.

A már jelenleg is aktív társadalom jobbító csoportokban megvalósítható, szerencsére az internet számtalan lehetőséget teremt erre.

Népszavazás, konzultációk

A Statisztikai Hivatal és a Tudományos Akadémia képviselői aktuális kérdésekben kikérhetik a lakosság véleményét, mellyel a további teendőket tisztázzák.

Kapcsolódó cikkek

• Magyarország probléma-listája
• A hitelrendszer társadalmasítása
• Magisztrátus + vezető tisztségviselők testülete
• Üvegzseb
• E-demokrácia
• Libertariánizmus
• Inforádió.hu: Minden, amit a szakértői kormányról tudni kell
• Boros Imre: A szakértői kormány értelme és összetétele 2006
• Cservák Csaba alkotmányjogász: Szakmai kérdés a szakértői kormány (2006)
• Lövétei István alkotmányjogász: Minden, amit a szakértői kormányról tudni kell (Inforádió beszélgetés, 2008)
• Politikapédia
• A magyar kormány honlapja