Alternatív Gazdaság lexikon
Advertisement

A szakértői kormány olyan rendszer, ahol nem politikusok, nem jogokkal manipulálók, nem gyártulajdonosok, hanem elismert szakemberek irányítják az adott területeket. A választások a szakmai testületeken belül történnek, így a hatalmi ágak függetlensége még inkább biztosított.

A szakértői kormányban a kompetens döntéshozatal a legfontosabb

A szakértői kormány (technokrácia, vagy scientocracy) olyan államvezetési metódus, ahol a független - tudományos igényű - szakmai szemlélet és szakmai gyakorlat elsődleges szerepet kap. A független szakértők legitimációja a jelenleg elterjedt demokratikus időszaki választásokkal nem kivitelezhető, mert ez önellentmondás - viszont sok a módja van a független szakmai kontrollnak és javaslattételnek, ezekből bemutatásra kerül néhány.

A megvalósítandó társadalmi igényeket is lehetséges szakmai alapon összegyűjteni, rangsorolni és erőforrásokat rendelni hozzá. Az átláthatóság biztosítja a szakmai monitorozást és korrekciós lehetőségeket.

Támogatottsága[]

A szakértői kormány a jómódú országok mezőnyében messze Magyarországon a legnépszerűbb, a válaszadók 68 százaléka tartja jó ötletnek. (Emellett még Libanon említhető 70%-os támogatottsággal). Pewglobal Technocracy survey (2017)

Gombos_László_-_Mi_maradjon_a_politika_kezén?_Hova_kell_a_politika?-0

Gombos László - Mi maradjon a politika kezén? Hova kell a politika?-0

Ideiglenes szakértői kormány[]

A világban gyakran előfordul, hogy amikor a politikai pártok teljesen alkalmatlanná válnak az ország vezetésére, akor a parlament "független" szakértőket bíz meg a válság kezelésére. Ők egy konkrét feladatot hajtanak végre, és megbízásuk teljesülése vagy egy határidő pl. a következő választásuk után eltávolításra kerülnek (esetleg miniszteri feladatot vállalnak a következő kormányban).

Kormányzási szereplők[]

Mi a politikusok feladata?

Miniszter[]

A Miniszter és a ministrás "mini" szavakból eredeztetve ugyanúgy kisegítőt jelentenek. Az elnök tanácsadói szakmai feladatokban, E formában szakmai végzettségük kell legyen, és az illetékes szakmai kamarák támogatásával lehetnek a posztjukon. A szakmai kamarák és tudományos képviselők határozzák meg a megvalósítandó feladatokat.

Kétkamarás parlament[]

A miniszteri vagy magasabb szintű intézkedéseknek szakmai bizottság egyetértésével lehet csak kihirdetni. Azoknak az intézkedéseknek nincs értelme, amit szakmai szempontból elleneznek. A területileg választott képviselőknek a lakosság kétirányú koordinációja a feladata: mind a döntések hátterének bemutatása, mind a szakmai munkában való részvétel szervezése.

Alkotmánybíróság[]

Az Alkotmány az állam alaptörvénye, amely tartalmazza az állam felépítésével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Alkotmány a legmagasabb szintű norma, amely azt jelenti, hogy nem lehet olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes annak tartalmával. Az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságtól teljesen függetlenül, eltérő hatáskörrel működik mint az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme.

Szakmai kamarák[]

A szakmai kamarák egy adott szakmai tevékenységet aktívan folytató gazdasági vezetők és képviselőik egyesülete. A politikai vitákban közvetlenül nem, lobbistaként csak regisztrálva vehetnek részt. Fontos a monopolhelyzetek kerülése, a természetes monopolhelyzetek nyilvánossá tétele. A szakmai kamarák az adott területek tudományos képviselőivel egyeztetve dolgoznak ki programot, országos és regionális szintű feladatokat, projekteket. Regionális szinttöl az önkormányzatok dominálnak.

Önkormányzatok[]

Az adott helyi közösség az állami lehetőségek szerint függetlenül működik, és saját ügyeiben önálló döntést hozhat. A helyi önkormányzatnál az ellenőrzési joga a szakmai csoportoknak van, a központi útmutatásokat a helyi önkormányzat felülbírálhatja.

Ügyészség[]

Az ügyészség a kormánytól függetlenül kerül megválasztásra, hiszen többek között a kormány felügyelete a feladata.

Megbízásos szakértői demokrácia[]

A Likvid demokrácia olyan demokratikus döntéshozatali modell igyekszik egyesíteni magában a szakértők által elérhető szakértelmet és a közvetlen demokrácia előnyeit.

Itt minden szavazópolgár minden kérdésnél maga döntheti el, hogy akar-e közvetlen szavazati jogával élni, vagy átadja-e azt másnak. Itt számos variáció szóba jöhet: teljes szavazati jog-átadás éppúgy lehetséges, ahogyan korlátozott, csak meghatározott témakörökre vonatkozó is. Különböző témakörökben különböző személyeknek vagy csoportoknak is átadható a szavazati jog.

Nyilvános szakmai vita[]

Egyéni én közös döntéshozatalok megalapozására remek eszköz a témáról egy szakmai vita, ahol a kritikus vita elvei szerint ütköztetik és tisztázzák a szempontokat és lehetőségeket.

Céltudatosan, következetesen kell felépíteni a rendszert, hasonlóan egy stabil ház építéséhez, fontos a javíthatóság, vitakultúra, csoportmunka szabályainak ismerete.

A már jelenleg is aktív társadalom jobbító csoportokban megvalósítható, szerencsére az internet számtalan lehetőséget teremt erre.

Népszavazás, konzultációk[]

A Statisztikai Hivatal és a Tudományos Akadémia képviselői aktuális kérdésekben kikérhetik a lakosság véleményét, mellyel a további teendőket tisztázzák.

Kapcsolódó cikkek[]

Advertisement