A Szabadpénz a Szabad gazdaság elképzelés fizetőeszköze.
A természetelvű (tartási díjjal terhelt és így forgásbiztosított) pénzen alapuló piacgazdaságtól - akár csak egy országbeli, elszigetelt megvalósulása esetén is - várható, hogy (ahol megvalósul) megszűnnek azok a visszásságok, amelyek a hagyományos pénzen alapuló gazdaságot jellemzik.
Gesell szerint az egészséges gazdaságban a pénz az értékcserét segítse - aki visszatartja a pénzt, a gazdasági élet közvetítő közegét -, annak ezért a blokádért büntetést kelljen fizetnie. Csak úgy lehet a begyűjtő és szegényeket kirekesztő kamatmechanizmust kiküszöbölni a gazdasági életből, ha a pénz azonos rangúvá válik a többi romlandó áruval. Ehhez olyan rendszert kell kidolgozni, ahol a pénz amortizálódik a természetes javakhoz hasonlóan. Ez elképzelhető úgy is, hogy a forgalomban nem lévő pénz minden hónapban meghatározott arányban veszítsen az értékéből. Gesell javaslata szerint olyan pénzt kell kibocsátani, amelyen - egy vagyon-adó megvalósulásaként - hely van fenntartva bélyegek felragasztására. A havonta megvásárolt és felragasztott bélyeg biztosítja, hogy a pénz továbbra is változatlan értékben érvényes maradjon. Az már csak részletkérdés, hogy Gesell szerint ezeket az értékfenntartó bélyegeket a jegybankok bocsátanák ki. Minden év végén a lebélyegzett bankjegyeket a központi bank kicserélné üres kockákkal ellátott új bankjegyekkel, hogy azokra újból rá lehessen ragasztani az érték megőrzését biztosító bélyegeket. Gesell szerint ezzel a módszerrel nem tűnne el teljesen a kamat, hanem csak lassan és fokozatosan szűnne meg a pénz fölénye az egyéb természetes és romlandó áruval szemben. A folyamat végül elvezethetne a határidő nélküli kamatmentes pénzhez, amelyet ő "Freigeld"-nek (azaz kamattól mentes szabadpénznek) hívott, és ezért nevezte el az ilyen pénzzel működtetett gazdaságot "Freiwirtschaft"-nak (azaz kamatjáradék-mentes szabad gazdaságnak).
Wörgl-i helyi Szabadpénz - 1932
Negatív kamat[]
Ennek a megoldásnak az a legfontosabb következménye, hogy a pénzt nem lehet többé veszteség nélkül felhalmozni. Aki a bankjegyeket otthon gyűjti, annak folyamatosan bélyegeket kell vásárolnia díjfizetés ellenében. Azért, hogy ezt a veszteséget elkerülje, tovább kell adnia - akár kamatmentesen is - valaki másnak, hogy az használja és forgassa ezt a pénzt. Cserébe - egy megegyezett időpontban - kap egy száz százalékosan az értékét őrző új bankjegyet. A kamat, vagyis a pénz továbbadásáért járó díjazás, eltűnik, sőt megjelenik egyfajta büntetés is, a negatív kamat formájában. Ez a megoldás nemcsak a hitelfelvevő, de a hitelező számára is előnyös. A hitelfelvevő kamatmentesen jut kölcsönhöz, a pénzkölcsönző viszont elkerüli a pénzének időhöz kötött értékcsökkenését.
Pénzügyi stabilitás[]
A kamatmentes pénzrendszer további előnye, hogy lehetővé tenné az infláció- és a deflációmentes - szilárd és tartós - árstabilitást.
Gesell ezt egy nagy választékú árukosár szerinti indexálással akarta elérni. Elképzelése hasonló a mai inflációszámításhoz, ahol a pénz értékvesztését ugyancsak egy meghatározott elvek szerint összeállított árukosár szerint mérik. Ha ez az indexált ár csökken, akkor az illetékes jegybank növeli a forgalomban lévő pénz mennyiségét úgy, hogy megfelelő mennyiségű kamatmentes pénzt bocsát az állam rendelkezésére. Ha növekednek az árak, akkor pénzt kell kivonni a forgalomból, amit el lehet érni a pénzforgalmat biztosító - és a pénzjegyekre felragasztandó - bélyegek eladásával, ha pedig ez nem elégséges, akkor az adók megemelésével.
Gesell alkalmatlannak találta az arany, illetve nemesfémalapú pénzrendszert arra, hogy infláció- és deflációmentes gazdasági életet működtessen. Arany és ezüst alkalmazása esetén mindig fennáll a deflációs veszély, azaz hogy nem lesz elég mennyiségű pénz a forgalomban. Az egyre bővülő gazdaság a cserefolyamatok lebonyolításához egyre több közvetítő közeget, azaz pénzt igényel. Ha nincs megfelelő mennyiségű közvetítő közeg, akkor az leblokkolja a gazdaságot.
Az árak csökkenése valósággal megfojtja a gazdasági életet. Ugyanis az az ár, amely nem biztosítja az értékelőállító gazdasági szereplő számára a megfelelő gazdasági hasznot, amely lehetővé teszi a termelés fenntartását, szükség esetén bővítését, valamint a vállalkozó és alkalmazottainak megélhetését, akkor az az ár kártékony. Az olcsó, vagy alacsony ár tehát nem valami abszolút jó, hanem kifejezetten káros is lehet, ha a vállalkozás emiatt veszteséges, vagy nem tudja kiszolgálni a növekvő keresletet. Érdemes hozzátenni, hogy egy vállalkozás nonprofit módon is működhet, ráadásul közösségi alapon. Egy nonprofit közösségi vállalkozás a piaci térhódítás, és az öncélú növekedés helyett a helyi közösség szükségleteinek kielégítésére fókuszál (a gazdaság célja egyébként is a szükségletek kielégítése, nem pedig a piacszerzés és a profittermelés).
A szabadpénz előnyei[]
Tételesen:
- Megszűnik a pénztulajdonnal való visszaélésből származó, teljesítmény nélküli jövedelem (a kamat). Tehát a másik meg nem érdemelt jövedelem, a földjáradék társadalmasítása után a - szélesen értelmezett - munkások a teljes munkabér-alapon osztoznak. Röviden: megszűnik a kizsákmányolás.
- A kamat megszűntével leáll az a folyamat, amely az emberiséget egyre mélyebben osztja meg (polarizálja) a vagyonnal és hatalommal rendelkezők egyre kisebb csoportjára és a vagyontalan kiszolgáltatottak egyre nagyobb és egyre inkább szegényedő tömegére. Az eddig felhalmozott pénzvagyonok urainak egyik választási lehetősége, hogy maguk vállalkozóvá válnak, vagyonuk pedig termelővagyonná válik. (A termelővagyon - a természetes gazdasági rendben - kamatot nem, csak "vállalkozói munkabért", és vagyonpótlást célzó amortizációt fial.) A vagyonosok másik lehetősége: fokozatosan felélik pénz- ill. pénzben értékelt vagyonukat. A vagyonszerkezet tehát egyre egészségesebbé válik.
- Megszűnik a termelő beruházásokat fékező 5%-os (ős)kamatküszöb (az inflációt és a rendkívüli kockázatot ellensúlyozó többletektől lecsupaszított kamat évezredek óta 5% körüli, ezt nevezi Gesell őskamatnak), ennélfogva az eddigi spekulációs visszafogással szemben - a természeti feltételek korlátai között - akadálytalanul bővül a gyárak, hajók, házak, stb. száma mindaddig, amíg az egészséges szükségletek ki nem elégülnek. (Érdemes hozzátenni, hogy világszerte több az üres lakás, mint a hajléktalan, így nem is igazán újabb házakra van szükség, hanem a hozzáférés bővítésére. Ezt segíti az ember természetes közegének, a közösségeknek az újraszervezése, mert egy kisközösség nem hagyja egyetlen tagját sem éhezni és fázni)
- Megszűnik a kamat termelésbővítéssel (növekedéssel) való kitermelésének kényszere, amely meggátolja, hogy a termelők figyelembe vegyék a fennmaradás természeti (ökológiai) feltételeit. (Ez abban az esetben is megszűnne, ha a pénzteremtés és a kamat állami monopóliumá lenne, mert így a kamat az egyenlőtlenség növelésének eszközéből az újraelosztás eszközévé válna)
- Megszűnik az időről-időre előálló spekulációs pénz-visszatartás, nem jönnek létre az ennek következtében fellépő (megtévesztően "túltermelésnek" nevezett) gazdasági válságok, csődökkel és tömeges munkanélküliséggel. Ezeket a válságokat ugyanis nem is igazán a túltermelés, hanem a gazdaságban jelen levő pénzmennyiség drasztikus csökkenése idézte elő (lásd: A "pénzcsapok" elzárása az Amerikai Bankszövetség által, ami végül a Nagy Világgazdasági Válsághoz vezetett. Az árak valóban estek, de nem az áruk túlkínálata miatt, hanem a pénzkínálat szűkülése miatt. Az inflációt és a deflációt az okozza, hogy a teljes árumennyiség változásához képest a teljes pénzmennyiség nagyobb mértékben, vagy épp ellentétes irányban változik.)
- Feltéve, hogy az e célra létrehozott állami szerv ("Valutahivatal") szakszerűen, és a közérdeket szolgálva működik, tartósan szilárd általános árszínvonal alakul ki, amely jelentősen megkönnyíti a gazdasági tervezést mind a termelés, mind a fogyasztás területén. Ezzel tehát a (kispénzűeket sújtó) infláció eltűnik a gazdasági életből.
Összefoglalva: Jó feltételek jönnek létre a Földön (vagy az adott országban) egy új korszakba, a nyugodt, harmonikus, tisztes anyagi feltételek között leélhető élet korszakába való belépés számára.
Források[]
- http://www.freeweb.hu/fennmaradas/fa_02.html
- Dr. Drábik János válogatott írásai
- Bill Still: "Van Megoldás" Docuvertex Magyarország, Budapest, 2015