Edit Page
A szerkesztés visszavonható. Ellenőrizd alább a változásokat, hogy valóban ezt szeretnéd-e tenni, majd tedd közzé a változtatásaidat a visszavonás véglegesítéséhez.
Aktuális változat | A te változatod | ||
21. sor: | 21. sor: | ||
A ZöldForint helyi használatának előnyei: nincs [[kamat]]a, nincs fizetési határidő, az értékek az adott közösségben maradnak, nem lehet kivonni, exportálni és mindig visszaforgatódik a helyi gazdaságba, hiszen máshol nem használható. Tóth Ferenc úgy véli: a mostani világválságot a pénz globális természete is gerjeszti. – Ezt úgy kell elképzelni, mintha egy városra vagy régióra egy képzeletbeli bödönt borítanának, ami alól a pénzt kiszívják. Tehát nem marad elegendő fizetőeszköz, így akadozik az áruk és szolgáltatások cseréje. Mivel a pénz a munkaerő cseréjét is közvetíti, ezért ha nincs belőle, nincs munkavégzés, azaz a közösségen belül értékteremtés sincs. Tóth Ferenc állítja: a helyi alternatív pénzt Prof. Bernard Lietaer, az Euro létrehozója, a „helyi” vagy „helyettesítő” pénzek szakértője is szorgalmazta már a globális pénz negatív hatásainak ellensúlyozására, és a világon sok állam támogatja is az ilyen kezdeményezéseket. – Magyarországon is azt kellene, hogy például egy város vagy falu önkormányzata bevezetné és használná a ZöldForintot, elősegítve a helyi lakosság munkavégzését, a helyi értékteremtés folyamatát – véli. Becslések szerint a helyi gazdaság 25-40 százalékos növekedést produkálna csupán azáltal, hogy az anyagköltség, és az összes kívülről érkező áru valódi forinttal lenne kifizetve, míg a munkavégzés jelentős része az alternatív [[helyi pénz]]zel. Egy helyi KÖR működtetését a hazai jogszabályi viszonyok között leginkább egy civil nonprofit szervezet képes biztosítani. – Én a szolnoki KÖR, ezen belül a [[Jótékonysági Cserebolt]] rendszer kitalálója, működtetője, az alkalmazottak munkaadója, irányítója, a működést biztosító támogatási források, pályázatok írója, elszámolója, felelőse vagyok – sorolja Tóth Ferenc. – Saját ZöldForint számlámmal én is tagja vagyok a csere rendszernek, és a családomnál elfekvő, általunk nem használt új vagy újszerű cikkek „eladásával”, illetve az aktuális cserebolti kínálatból nekem szükséges árucikkek „megvételével” veszek részt a cserében, alkalomszerűen szolgáltatást is igénybe véve (kerítésfestés, fűnyírás, fametszés). A szolnoki Jótékonysági Cserebolt tagsága közel 400 fő, amelyből aktív cserélő kb. 120–220 fő. 94 százalékuk családos, 45 százalékuk nyugdíjas, 12 százalék pedig a fiatalok aránya. Jellemzően alacsony, de rendszeres jövedelműek. A tagok személyesen ritkán találkoznak egymással, éppen ezért hasznos közvetítő a Cserebolt. Havonta 500–800 ezer Ft-nak megfelelő ZöldForint forgalmat bonyolítunk. |
A ZöldForint helyi használatának előnyei: nincs [[kamat]]a, nincs fizetési határidő, az értékek az adott közösségben maradnak, nem lehet kivonni, exportálni és mindig visszaforgatódik a helyi gazdaságba, hiszen máshol nem használható. Tóth Ferenc úgy véli: a mostani világválságot a pénz globális természete is gerjeszti. – Ezt úgy kell elképzelni, mintha egy városra vagy régióra egy képzeletbeli bödönt borítanának, ami alól a pénzt kiszívják. Tehát nem marad elegendő fizetőeszköz, így akadozik az áruk és szolgáltatások cseréje. Mivel a pénz a munkaerő cseréjét is közvetíti, ezért ha nincs belőle, nincs munkavégzés, azaz a közösségen belül értékteremtés sincs. Tóth Ferenc állítja: a helyi alternatív pénzt Prof. Bernard Lietaer, az Euro létrehozója, a „helyi” vagy „helyettesítő” pénzek szakértője is szorgalmazta már a globális pénz negatív hatásainak ellensúlyozására, és a világon sok állam támogatja is az ilyen kezdeményezéseket. – Magyarországon is azt kellene, hogy például egy város vagy falu önkormányzata bevezetné és használná a ZöldForintot, elősegítve a helyi lakosság munkavégzését, a helyi értékteremtés folyamatát – véli. Becslések szerint a helyi gazdaság 25-40 százalékos növekedést produkálna csupán azáltal, hogy az anyagköltség, és az összes kívülről érkező áru valódi forinttal lenne kifizetve, míg a munkavégzés jelentős része az alternatív [[helyi pénz]]zel. Egy helyi KÖR működtetését a hazai jogszabályi viszonyok között leginkább egy civil nonprofit szervezet képes biztosítani. – Én a szolnoki KÖR, ezen belül a [[Jótékonysági Cserebolt]] rendszer kitalálója, működtetője, az alkalmazottak munkaadója, irányítója, a működést biztosító támogatási források, pályázatok írója, elszámolója, felelőse vagyok – sorolja Tóth Ferenc. – Saját ZöldForint számlámmal én is tagja vagyok a csere rendszernek, és a családomnál elfekvő, általunk nem használt új vagy újszerű cikkek „eladásával”, illetve az aktuális cserebolti kínálatból nekem szükséges árucikkek „megvételével” veszek részt a cserében, alkalomszerűen szolgáltatást is igénybe véve (kerítésfestés, fűnyírás, fametszés). A szolnoki Jótékonysági Cserebolt tagsága közel 400 fő, amelyből aktív cserélő kb. 120–220 fő. 94 százalékuk családos, 45 százalékuk nyugdíjas, 12 százalék pedig a fiatalok aránya. Jellemzően alacsony, de rendszeres jövedelműek. A tagok személyesen ritkán találkoznak egymással, éppen ezért hasznos közvetítő a Cserebolt. Havonta 500–800 ezer Ft-nak megfelelő ZöldForint forgalmat bonyolítunk. |
||
[[Kategória:Elmélet]] |
[[Kategória:Elmélet]] |
||
− | [[Kategória:Közösség-építés]] |