Rendszerelmélet

A Rendszerelmélet általános nézőpontot ad a világ jelenségeinek megértéséhez. A játékelmélet mellett egy statikus képet ad. Az általános rendszerelmélet minden rendszerre érvényes általános elméletet alkotását célozza, a rendszer összességének felépítési, viselkedési, működési és fejlődési törvényszerűségek általános érvényű megfogalmazását.

A rendszer egy dinamikus egyensúlyi állapot létrehozása

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0049_14_komplexitaselmelet_a_kozgazdasagtanban/3749/index.scorml

A rendszerelmélet lényege

A rendszer olyan egész, amelyben az összetettsége magasabb, mint az alkotórészek összetettsége, ezáltal a rendszer az alkotóitól eltérő, saját tulajdonságokkal írható le. A rendszerek a halmazoktól eltérően az elemek megújuló képességet és kooperáló viselkedést mutatnak.

A rendszerelmélet két alapvető célt fogalmaz meg: egyrészt a rendszer egy pillanatnyi, statikus egyensúlyi állapotát (integritás) kívánja meghatározni, leírni, másrészt pedig az egyik állapotból a másikba való átalakulás folyamatáról, törvényeiről próbál meg képet adni. (Boudon, 1999). A rendszerelmélet a jelenségek rendszerképként való megjelenítésével, a rendszerek szerkezetének és viselkedésmódjainak értelmezésével és tipizálásával, mindezek modellezésével foglalkozik.

A körülöttünk lévő világ problémáinak rendszerszemléletű vizsgálata nagyon sok formában és helyen megtalálható, hiszen univerzumunkon belül számtalan kölcsönhatásnak lehetünk tanúi, melyek közül bármely fenntartó vagy gyarapító halmozódást rendszernek tekinthetünk.

A kapcsolódó kutatások több, azóta elterjedt fogalmat alkottak, például: visszacsatolás, "fekete doboz" szemlélet, káosz, fraktál, információ.

Rendszerelméleti kutatások

A mai értelemben vett rendszerszemléletű gondolkodás alapjai a múlt század elején alakult ki, és mintegy mozgalommá alakulva napjainkig állandó fejlődésben van. A fő kényszerítő tényezők a műszaki és természettudományos vizsgálódások bonyolultságának fokozódósása, a különböző társadalomtudományokban felmerülő egyre komplexebb kérdésekre adandó válaszok igénye, a korszerű vezetéstudomány megjelenése.

Az 1950-es évek közepén néhány tudós, akik Bertalanffy szellemében a rendszerszemléletű gondolkodás általánosításával foglalkoztak, megalapította az Általános Rendszerelmélet Fejlesztésének Társaságát. Az itt tevékenykedő tudósok (Bertalanffy, Boulding, Gerard, Rapaport, stb.) meghatározták az általános rendszerelmélet céljait:

• Különböző helyeken megvizsgálni a fogalmak, törvényszerűségek és modellek izomorffiáját, támogatni a hasznosnak tűnő átvitelt egyik szakterületről a másikra
• Támogatni megfelelő modellek fejlesztését olyan szakterületeken, ahol azok hiányosak.
• Kiküszöbölni a párhuzamos elméleti erőfeszítéseket a különböző szakterületeken.
• Elősegíteni a tudomány egységét a szakemberek közötti kommunikáció javításával.

Kapcsolódó fogalmak

• Fokozatosság- változtatás a rendszer egységességének vagy önazonosságának (integritás) megtartásával.

• Ács Sándorné: Az ökológiai gazdálkodás rendszerelméleti alapjai

• A gazdaság mint rendszer - Bernard Lietaer írása

Források, Szakirodalom

• Dr. Karajz Sándor, Tóth Zoltán: Komplexitáselmélet a közgazdaságtanban (2011)