(alapok) |
(→Reklámok a tömegmédiában: + kép) |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Reklámok a tömegmédiában == |
== Reklámok a tömegmédiában == |
||
| + | [[Fájl:Ajánlat.jpg|thumb|270px|A reklámokban közölt gesztus megragadja a figyelőt, anélkül hogy észlelné, hogy egy sablonos üzenet valótlan tartalma befolyásolja viselkedését.]] |
||
| − | |||
| + | [[Fájl:Reklam_vodka.jpg|thumb|Ösztón-én vágybeteljesítő jelképei a reklámok terepe, valóság-tartalom nélkül.]] |
||
A '''reklám''' a piac, a piaci erők és a piaci ideológia közvetlen megnyilvánulása. Nyilvánvaló, a modern hirdetések ereje. A tömegmédia a pénz és az életet (vélten vagy valósan) segítő eszközök korlátlan felhalmozásának igényét serkenti, vagyis fogyasztásra ösztönöz. Ez a rettentő mechanizmus nem csupán azokat irányítja, akik nagy vásárlóerővel rendelkeznek, hanem azokat is, akik csupán vágynak erre. Például Kelet-Európában a szocializmus idején az embereket a német márka és a fogyasztási javak iránti vágy vezérelte anélkül, hogy észrevették volna e kísértésbe ejtő "csodák" negatív hatásait. Eltekintve az olyan területektől, mint Kelet-Németország, ahol az anyagi javakat hozzáférhetővé tették annak érdekében, hogy politikai okokból csillapítsák a társadalmi feszültségeket, a rendszerváltáskor "változó gazdaságokban" élő emberek különösen megszenvedték a ráébredést a durva valóságra. |
A '''reklám''' a piac, a piaci erők és a piaci ideológia közvetlen megnyilvánulása. Nyilvánvaló, a modern hirdetések ereje. A tömegmédia a pénz és az életet (vélten vagy valósan) segítő eszközök korlátlan felhalmozásának igényét serkenti, vagyis fogyasztásra ösztönöz. Ez a rettentő mechanizmus nem csupán azokat irányítja, akik nagy vásárlóerővel rendelkeznek, hanem azokat is, akik csupán vágynak erre. Például Kelet-Európában a szocializmus idején az embereket a német márka és a fogyasztási javak iránti vágy vezérelte anélkül, hogy észrevették volna e kísértésbe ejtő "csodák" negatív hatásait. Eltekintve az olyan területektől, mint Kelet-Németország, ahol az anyagi javakat hozzáférhetővé tették annak érdekében, hogy politikai okokból csillapítsák a társadalmi feszültségeket, a rendszerváltáskor "változó gazdaságokban" élő emberek különösen megszenvedték a ráébredést a durva valóságra. |
||
| 8. sor: | 9. sor: | ||
Nem véletlen, hogy ide jutottunk. A médiapiacot egyre kisebb számú nagyvállalat uralja.[4] Ennek az a legnagyobb veszélye, hogy az egyedi, független kultúrákat tönkreteszi a világkultúra, amelyet a multinacionális cégek árulnak, amelynek egyetlen célja a profittermelés, s amely leépíti az emberek társadalmi ellenálló-képességét.[5] |
Nem véletlen, hogy ide jutottunk. A médiapiacot egyre kisebb számú nagyvállalat uralja.[4] Ennek az a legnagyobb veszélye, hogy az egyedi, független kultúrákat tönkreteszi a világkultúra, amelyet a multinacionális cégek árulnak, amelynek egyetlen célja a profittermelés, s amely leépíti az emberek társadalmi ellenálló-képességét.[5] |
||
| − | |||
== Források, kapcsolódó szócikkek == |
== Források, kapcsolódó szócikkek == |
||
A lap 2017. november 24., 05:05-kori változata
A reklám egy termék előnyös tulajdonságainak hirdetése a lehetséges vásárlók és érdeklődők számára. A marketing kifinomult eszközökkel használja ki az emberek természetes gondolatmeneteit hogy azt befolyásolja. Ennek kiterjesztése a Viselkedési közgazdaságtan.
Reklámok a tömegmédiában
A reklámokban közölt gesztus megragadja a figyelőt, anélkül hogy észlelné, hogy egy sablonos üzenet valótlan tartalma befolyásolja viselkedését.
Ösztón-én vágybeteljesítő jelképei a reklámok terepe, valóság-tartalom nélkül.
A reklám a piac, a piaci erők és a piaci ideológia közvetlen megnyilvánulása. Nyilvánvaló, a modern hirdetések ereje. A tömegmédia a pénz és az életet (vélten vagy valósan) segítő eszközök korlátlan felhalmozásának igényét serkenti, vagyis fogyasztásra ösztönöz. Ez a rettentő mechanizmus nem csupán azokat irányítja, akik nagy vásárlóerővel rendelkeznek, hanem azokat is, akik csupán vágynak erre. Például Kelet-Európában a szocializmus idején az embereket a német márka és a fogyasztási javak iránti vágy vezérelte anélkül, hogy észrevették volna e kísértésbe ejtő "csodák" negatív hatásait. Eltekintve az olyan területektől, mint Kelet-Németország, ahol az anyagi javakat hozzáférhetővé tették annak érdekében, hogy politikai okokból csillapítsák a társadalmi feszültségeket, a rendszerváltáskor "változó gazdaságokban" élő emberek különösen megszenvedték a ráébredést a durva valóságra.
Valójában nem csupán a reklám, de a tömegkommunikáció egész struktúrája is a piacot szolgálja. Az információkat kevés kivétellel egyperces adagokra bontják és így továbbítják, tehát a háttér, a kérdések közti összefüggések és az alternatívák rejtve maradnak.
Nem véletlen, hogy ide jutottunk. A médiapiacot egyre kisebb számú nagyvállalat uralja.[4] Ennek az a legnagyobb veszélye, hogy az egyedi, független kultúrákat tönkreteszi a világkultúra, amelyet a multinacionális cégek árulnak, amelynek egyetlen célja a profittermelés, s amely leépíti az emberek társadalmi ellenálló-képességét.[5]
Források, kapcsolódó szócikkek
- Ulrich Duchrow: A pénz uralmának ideológiája és a médiumok szerepe