NFT - Nem helyettesíthető jelzés

Az NFT nagyon leegyszerűsítve lehetővé teszi digitális állományok (főleg fájlok: kép, videó, zene vagy animáció) adásvételét és birtoklását. A vásárló közvetlenül az alkotónak fizet, méghozzá Blokkláncalapú kriptovalutával. A kriptovaluta működési elve automatikusan hitelesítési tanúsítványt társít a megvásárolt műkincshez, és a tranzakció nyoma a blockchainben marad, kitörölhetetlenül, jelezve, hogy a digitális mű eredeti példányát ki, mikor és mennyiért vásárolta meg.

Az NFT-t működtető technológiát a kanadai Dapper Labs hozta létre, amikor 2017-ben megalkották a CryptoKitties-t, a bitcoinkorszak gyűjtögetős kártyajátékát. A játékban használt kártyákhoz egyedi azonosítók tartoztak: ezeket a számsorokat hívták NFT-nek, azaz nem helyettesíthető tokennek.

A hagyományos és kriptovaluták jellegükből kifolyólag felcserélhető, illetve helyettesíthető egységekből állnak. Az is a pénz és a kriptovaluta közös vonása, hogy kisebb egységekre bonthatók. Egy dollár felváltható 100 centre, és a a bitcoinnak is van kisebb kereskedelmi egysége (a satoshi).

Az NFT-k nem így működnek. Ezek a kriptovaluták két speciális Ethereum-szabványra, az ERC-721-re és az ERC-1155-re épülnek; más pénznemekkel és kriptovalutákkal szemben egyediek és oszthatatlanok. Míg a bitcoin és a dollár nagyjából analóg értékhordozók, az NFT-k inkább egyedi objektumokra, például szobrokra vagy képekre emlékeztetnek: ha egy részüket eladjuk, azzal jóvátehetetlenül tönkretesszük az egészet. És azt, hogy mekkora az egész értéke, szubjektív szempontok alapján döntik el.

Forrás

https://qubit.hu/2021/03/11/megfizetni-nyan-catet-miert-er-tobb-tizezer-dollart-egy-milliard-peldanyban-letezo-fajl