A kamat megszűnése a környezetet is megmenthetné – állítja egy alternatív közgazdász.
„A tőkés termelési módot kell megszüntetni vagy átalakítani - mondják sokan. Igen, de egészen pontosan mit? Maga az árutermelés és piacgazdaság megszüntetendő? A tőkés magántulajdon? Esetleg a kizsákmányolás egyéb formáját kellene felismerni és megszüntetni?“
„Az a környezetvédő, aki nem a környezetpusztítás okai ellen lép fel, a természet ellensége“ - idézi Chomsky szállóigévé vált gondolatát Síklaky István alternatív közgazdász. A környezetrombolás közvetlen oka a gazdaság terjedelmének állandó növekedése - folytatja. A Föld zárt rendszer, s ennek egyik alrendszere sem bővülhet korlátlanul. Le kell tehát valahogy állítani a gazdaság növekedését - vonja le a következtetést. Eddig a pontig nagyon sokan értenek egyet Síklaky-val. A Római Klub híres jelentése nyomán egész tudományos irányzatok fejlődtek ki, amelyek a növekedésben látják a bajok okát.
Szélesnek mondható az egyetértés abban is, hogy az állandó növekedési kényszer a tőkés gazdaság alaptörvénye. A tőkés gazdaság csak növekedés közben lehet egyensúlyban. A növekedést pedig olyan mutatóban – a GDP-ben méri, amely alkalmatlan a gazdaság és társadalom valódi állapotának, pláne a népjólétnek a mérésére.
A tőkés termelési módot kell tehát megszüntetni vagy átalakítani - mondják megint csak nagyon sokan. Igen, de egészen pontosan mit? Maga az árutermelés és piacgazdaság megszüntetendő? A tőkés magántulajdon? Esetleg a kizsákmányolás egyéb formáját kellene felismerni és megszüntetni?
Kamat nélküli piacgazdaság[]
Síklaky István szokatlan dolgot állít: szerinte a „kamatgazdaságtól“ kellene megszabadulni. Az áruk és szolgáltatások előállítóira hatalmas terheket ró, hogy költségeik és profitjuk fedezetén túl a pénztőke kamatát is meg kell termelniük a pénztulajdonosok számára.
Síklaky azt vallja ezért (Silvio Gesell német közgazdászt követve), hogy nem általában a magántulajdon, hanem a kamatozó kölcsönpénz a kizsákmányolás forrása. Érvelése szerint a profit a vállalkozó tevékenységéhez kötődik, de a kamat mögött semmilyen hasznos cselekedet nem áll. Az a teher, amit a kamatfizetési kötelezettség ró a piaci szereplőkre, végső oka az inflációnak, a túltermelési válságoknak. A kamat kényszeríti állandó növekedésre is a termelőket - állítja Síklaky István - ezért a kamatgazdaság áll a környezet katasztrofális pusztulása mögött is.
Ha így van, meg kellene szabadítani a gazdaságot a kamattehertől - folytatódik az okfejtés. De vajon lehetséges-e ez, és hogyan?
Síklaky Silvio Gesell javaslatát ajánlja figyelmünkbe. Gesell „A természetes gazdasági rend szabad föld és szabad pénz révén“ című, 1913-ban megjelent munkájában lefektette a kamat nélküli piacgazdaság alapelveit. Ha igaz, hogy a bajok mögött a kamatgazdaság jellemzői állnak, akkor a Gesell-féle „szabad pénzen“ alapuló gazdaság biztosíthatná a fenntartható fejlődést – véli Síklaky István.
Szabadpénz-rendszer[]
Mi is ez a szabad pénz? Gesell szellemes technikát dolgozott ki annak biztosítására, hogy a pénztulajdonosok legfőbb céljává váljon minél gyorsabban szabadulni a pénzüktől. Azt ajánlja, hogy a gazdaság szereplőinek kezében lévő pénz a jegybank által szabályozott nyilvános elvek szerint állandóan veszítsen értékéből. A pénztulajdonosok tehát kénytelenek „negatív kamattal“ számolni. Ilyen körülmények között nem érné meg a pénzen ülni.
Gesell javaslata megteremtené tehát a „forgásbiztosított pénzt“.A negatív kamat drágítaná a kölcsönügyleteket és spekulációt, a hitelkínálat egyensúlyba kerülne a kereslettel, s végső soron megszűnne a pénztőke kamata - mondja Silvio Gesell nyomán Síklaky István alternatív közgazdász.
A szabad pénz értelmetlenné tenné a tőkés számára a tőke kivonását a termelésből. Ha tudom, hogy minden 100 forintom 50 fillérrel kevesebbet ér a következő hónapban, vásárolni fogok. De nem azért vásárolok, mert pénzem van, hanem azért van pénzem, hogy vásároljak.
Persze semmilyen rendszer nem garantálja önmagában a társadalmi gondok megoldását - szögezi le Síklaky. A kamat nélküli piacgazdaság sem „automatikusan“ válna környezetkímélővé. A bővülés állandó kényszerének kikapcsolásával azonban jó feltételeket teremtene a környezettel békében élő rendszer működtetéséhez.
Kísérletek helyett nemzetközi egyezmények?[]
A szokatlan gondolat vitákat vált ki. A közgazdasági társaság vitáján, amit a Közgáz környezetgazdaság-tani műhelye szervezett, Kiss Károly alternatív közgazdász például alapvető kifogásokat fogalmazott meg Síklaky gondolatmenetével kapcsolatban. Kiss Károly bírálata azért érdekes, mert nem a sokat kárhoztatott neokonzervatív közgazdaságtan irányából érkeztek ellenvetései. Kiss személyében a környezetpusztítás közgazdasági megoldásait kutató irányzat képviselője szólalt meg.
Kiss Károly úgy látja, hogy nem lehet a kamatot kikapcsolni a piacgazdaság működéséből. Aki a kamatot próbálja megszüntetni, annak a profitot is meg kell szüntetnie, ezzel viszont maga a piacgazdaság omlana össze, hogy valamiféle szovjet típusú gazdaság lépjen a helyébe. Ez pedig, mint mondja, elfogadhatatlan.
A bíráló a kísérletezés helyett a piacgazdaságnak bizonyos területeken - szociális, környezeti kérdésekben - történő korlátozását tartja célravezetőnek. Kétségeink ellenére is folytatni kell a nemzetközi egyezmények, kölcsönösen kikényszerített korlátozó intézkedések útján - mondja.
Akciókutatás – társadalmi reformok kísérletezés útján[]
A kamat nélküli piacgazdaság életképességéről az elméleti vita mellett kísérleti úton is információkat szerezhetünk - hívja fel a figyelmet Síklaky István. Gesell és követői a 20. század első felében, a Nagy Válság éveiben városi önkormányzatok segítségével kipróbálhatták a szabadpénz- rendszert (Wörgli kísérlet (1932)). A beszámolók szerint sikerrel. Ugyancsak a beszámolók szerint a további kísérletezés a feleszmélő bankszektor nyomása miatt vált lehetetlenné - mutat rá Síklaky.
Mindenképpen előny, ha egy gazdasági vagy társadalmi reformjavaslat helyi szinten kikísérletezhető, mielőtt széles körben bevezetnék az ötletet. A magyar - illetve általában a kontinentális európai - társadalomtudományban szokatlan, hogy az elméleti viták mellett kísérleti eredményeket is figyelembe vegyenek. A tényeket sokkal inkább tisztelő amerikai és angol kutatók számára természetes, hogy mindazon eszméket, amelyek kis méretekben kísérletezhetők, nemcsak megvitatják, de ki is próbálják a valóságban. A kísérleti társadalomjavítás, az „akciókutatás“ módszere önálló tudományos ágazattá izmosodott.
Az angolszász országokban nehéz is megállapítani, hol végződik a tudomány, és hol kezdődik a politika, illetve a reformmozgalmak terepe. A válságokra nem elsősorban politikai pártok alapításával vagy tüntetésekkel válaszolnak. Az angolszász világban a helyi kísérletek szaporodása jelzi a legbiztosabban az új születését. (Lásd erről részletesebben Percenként forradalom című írásunkat a NOL-on.)
Liska Tibor munkatársa nem tagadja meg magát[]
Bizonyára nem véletlen, hogy Gesell szabadpénz- rendszerét éppen Síklaky István kínálja fel kísérletezésre. Síklaky ismert munkatársa volt a szabadpiac és vállalkozás apostolának, Liska Tibornak. Síklaky István nevéhez fűződik a nyolcvanas évek elején nagy port felvert Liska-féle szentesi vállalkozási kísérlet lebonyolítása.
Liska Tibor a piaci folyamatok teljes felszabadítását, a magántulajdon monopóliumának megszüntetését hirdette, Síklaky Gesell nyomán a pénztőke monopóliumának megszüntetésén töpreng. A lényeg az eltérések ellenére nagyon hasonló: a kapitalista piacgazdaság alapvető reformjának útjait keresik. Nem azt javasolják azonban, hogy ugorjunk fejest az ismeretlenbe, hanem „csak“ azt, hogy bátor és szellemes kísérletekkel kutassuk a körmünkre égő problémák megoldásait.
Forrás[]
Szerző: Tamás Tibor – NOL