A létbizonytalan réteg, prekariátus azon emberek gyűjtőneve, akik társadalmi érvényesülési és jövedelmi lehetőségei az egyenlőség rovására jelentősen kisebbek és aránytalanok. Méltánytalan nélkülözés, emiatt szegénység helyzetébe kerülnek.
Az építő épít. A vezető épít?
Az emberi jogaik érvényesítése - aktuális társadalmi szabályok követében - egészségügyi ellátásuk, oktatásuk, jövedelmük, érvényesülési lehetőségeik, szabadidejük jelentősen korlátozott.
A bizonytalanság megértéséhez[]
A hetvenes évek második fele, a nyolcvanas évek eleje fordulópontot hozott e centrumgazdaságok (mindenekelőtt az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság) történetében. A tőke, a munka és az állam viszonyában lejátszódó gyökeres átalakulás újrateremtette azt a tömeges élethelyzetet, amit a jóléti államok addig jórészt felszámoltak.
A dolgozói szegénység a jóléti államok meggyengítése és leépítése nyomán létrejövő új formája annak, amit a 19. században és a 20. század első harmadában-felében még inkább „proletariátusnak” vagy „ipari tartalékseregnek” neveztek.
A prekarizálódás lecsúszást, leszakadást, deklasszálódást, státuszvesztést jelent, de mégsem pontosan csak ezeket. A prekárius élethelyzet ugyanis nem státust, pozíciót, címet vagy rangot jelent, hanem egy sajátos állapotot. Olyan munkaviszonyt, léthelyzetet és társas-pszichés állapotot, amibe széles tömegek szorulnak vissza különböző társadalmi státuszukból, eltérő társadalomgazdasági pozíciókból. (E léthelyzet átlósan „keresztbe metszi” a társadalomszerkezet státusz-, illetve osztályhierarchiáját; valahol a „középosztály” és a „mélyszegénység” között helyezkedik el.) A prekárius visszatorlódás sokkal inkább a korábban viszonylag integrált munkaerőpiacot meggyengítő sérülésekből, a jóléti intézmények tudatos leépítéséből, semmint a prekárok „saját hibájából” következik.
Munkaerő kölcsönzés[]
A munkaerő-kölcsönzés a 2001. évi XVI. törvénnyel került be a magyar jogba. A miniszteri indoklás szerint a kölcsönbeadók akkor tudnak gazdaságosan működni, ha mindig akkora munkaállományt tartanak fent, amennyire szükség van a piacon: bármikor szükség lehet gyors létszámbővülésre, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy hirtelen több kölcsönzést is lemondanak. A lízingelt munkások helyzetén jelentősen rontott a 2012-ben elfogadott új Munka Törvénykönyve. Az Mt. korábbi változata előírta, hogy "a kölcsönbeadó a megfelelő munkalehetőség hiányára hivatkozva csak akkor mondhat fel a munkavállalónak, ha a kikölcsönzésre irányuló kísérletei 30 napig eredménytelenek voltak". 2018-ban az össze foglalkoztatott kb. 3%-a, vagyis 160 ezer ember volt kölcsönzött munkás, jellemzően a feldolgozóiparban. Nekik csak akkor kell ugyanannyit fizetni, mint egy azonos feladatot elvégző szerződött dolgozónak, ha az adott kölcsönmunkás már legalább 184 napja dolgozik az adott munkahelyen.
További részletek: Fábián Tamás, Csurgó Dénes: Akiket elkönyvelnek, mint egy villanyszámlát (Index.hu, 2018)
Egyéni felelősség kérdése[]
A prekárius helyzet a felületes szemlélő számára tűnhet lustaságnak, erkölcsi defektusnak, „jóra való restségnek”, morális gyengeségnek vagy lelki nyomorúságnak is, elsődlegesen azonban társadalmi, gazdasági és politikai okai vannak. Ráadásul tömeges jelenség – akkor hogyan volna mégis visszavezethető egyéni, pszichés problémákra?
Oktatási, intézményi, politikai gyengeségek és hiányosságok vezetnek oda, hogy a társadalom jelentős része nem képes megszervezni önmagát, a problémákra hatékony, összefogáson alapuló válaszokat adni.
A tudományos fejlődés nem csak technikai, hanem társadalmi lehetőségeket hozott magával. Elsősorban a pozitív pszichológia, alternatív oktatás, demokrácia technikák módszereinek alkalmazása és továbbfejlesztése ad reményt kedvező változásokra.
Források, további cikkek a témában[]
- Danielle Bleitrach: Ma van a 8 órás munkanap bevezetésének 100 éves évfordulója (2018)
- Társadalmi egyenlőtlenség,
- fejadag, önellátás
- Demokrata polgár személyiségjegyei
- Éber Márk Áron: Rossz fizetés, létbizonytalanság – terjed a prekariátus
- Országos probléma-lista
- Egyenlőtlenség és gazdasági növekedés (könyv összefoglaló)