A komplex gondolkozás képessége azt jelenti hogy az entitás (egyed, szervezet, rendszer vagy csoport) képes a környezetét és változásait részleteiben felmérni, azokat értékelni és korábbi céljait akár felülbírálva döntéseket hozni. A személyes felfogóképesség ki és felhasználása az alapja ennek.
Szakirodalom[]
- Juhászné Klér Andrea: Problémamegoldó folyamatok (2011)
- Nicolas Perony: Kiskutyák, azazhogy komplexitáselmélet (2013) - a közösségi bölcsesség és csoportdinamikák magyarázatai
Komplex gondolkozás oktatása[]
A vizsgálatok (PISA2015 rámutattak a természettudományos műveltség és gondolkodás fejlesztésének több hiányterületére. Ilyen a komplex, rendszerszintű gondolkodás, mely a természettudományos műveltség fontos eleme, alapvető tantárgyközi képesség; beágyazható a természettudományos diszciplínák vagy a komplex természettudomány tantárgy tanításába (Goldstone és Wilensky, 2008). Segítségével a tanulók lehetőséget kapnak a természet mikro-és makroszintjeinek átfogó értelmezésére, a kísérleti eredmények és megfigyelések magyarázatára (Robbins, 2011). A Nemzeti alaptanterv (2012) Ember és természet műveltségterületének tudás-és képességterületei a rendszerszintű gondolkodás alapjait is magukban foglalják, de a fejlesztési feladatok hatékony implementációja nem valósult meg. Ennek oka, hogy kevés információ áll rendelkezésre (2016) e képesség fejlődéséről és fejlesztésének módszereiről.
Az alternatív oktatási módszerek hangsúlyt helyeznek az önállóságra, a gyerekek saját, integrált gondolkodásának kialakítására.
A komplex gondolkozás fejlesztése[]
Újfajta struktúrákkal újfajta helyzeteket teremthetünk.
- Társas interakciókban
- Vitakultúra gyakorlása
- Alku gyakorlása
- Logikai feladatok gyakorlása
- Egyszerűbb logikai játékok kiismerése: Halma, Backgammon, kártyajátékok
- 2048 - Duplázós táblajáték
- Amőba játék
Kapcsolódó témák[]
Források[]
- Veres Gábor: A rendszerszintű komplex gondolkodás mérése és fejlesztése atermészettudományi nevelésben XV. Pedagógiai Értékelési Konferencia előadása 2017