Alternatív Gazdaság lexikon
19. sor: 19. sor:
   
 
# [[Anyanyelvi készségek|Anyanyelven folytatott kommunikáció]]: annak képessége, hogy az egyén fogalmakat, gondolatokat, érzéseket, tényeket és véleményeket tud kifejezni és értelmezni szóban és írásban egyaránt.
 
# [[Anyanyelvi készségek|Anyanyelven folytatott kommunikáció]]: annak képessége, hogy az egyén fogalmakat, gondolatokat, érzéseket, tényeket és véleményeket tud kifejezni és értelmezni szóban és írásban egyaránt.
 
 
# [[Nyelvtanulási készségek|Idegen nyelven folytatott kommunikáció]]: a fentieket mediációs készségekkel egészíti ki (pl. összefoglalás, parafrazeálás, tolmácsolás vagy fordítás), valamint interkulturális megértés.
 
# [[Nyelvtanulási készségek|Idegen nyelven folytatott kommunikáció]]: a fentieket mediációs készségekkel egészíti ki (pl. összefoglalás, parafrazeálás, tolmácsolás vagy fordítás), valamint interkulturális megértés.
 
 
# [[Logikai, tudományos és műszaki készségek| Matematikai, tudományos és műszaki kompetenciák]]: magabiztos számolni tudás, a természeti világ működésének megértése, valamint a tudás és a technológia alkalmazása az érzékelt emberi szükségletekre adott válaszként (pl. orvostudomány, közlekedés vagy kommunikáció).
 
# [[Logikai, tudományos és műszaki készségek| Matematikai, tudományos és műszaki kompetenciák]]: magabiztos számolni tudás, a természeti világ működésének megértése, valamint a tudás és a technológia alkalmazása az érzékelt emberi szükségletekre adott válaszként (pl. orvostudomány, közlekedés vagy kommunikáció).
 
 
# [[Digitális és virtuális készségek|Digitális és virtuális kompetencia]]: az információs társadalomhoz kötődő technológiák magabiztos és kritikus használata a munka, a szabadidő és a kommunikáció terén.
 
# [[Digitális és virtuális készségek|Digitális és virtuális kompetencia]]: az információs társadalomhoz kötődő technológiák magabiztos és kritikus használata a munka, a szabadidő és a kommunikáció terén.
 
 
# [[Önképzés|A tanulás elsajátítása]]: a saját tanulás egyéni vagy csoportos megszervezésének képessége.
 
# [[Önképzés|A tanulás elsajátítása]]: a saját tanulás egyéni vagy csoportos megszervezésének képessége.
 
 
# [[Szociális és állampolgári készségek|Szociális és állampolgári kompetenciák]]: hatékony és építő módon történő részvétel a társadalmi és szakmai életben, valamint aktív és demokratikus állampolgári részvétel, különösen az egyre sokfélébb társadalmakban.
 
# [[Szociális és állampolgári készségek|Szociális és állampolgári kompetenciák]]: hatékony és építő módon történő részvétel a társadalmi és szakmai életben, valamint aktív és demokratikus állampolgári részvétel, különösen az egyre sokfélébb társadalmakban.
 
 
# [[Kezdeményezőkészség és vállalkozói készségek|Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia]]: az elképzelések megvalósításának képessége a kreativitás, innováció és a kockázatvállalás révén, valamint a tervek készítésének és végrehajtásának képessége.
 
# [[Kezdeményezőkészség és vállalkozói készségek|Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia]]: az elképzelések megvalósításának képessége a kreativitás, innováció és a kockázatvállalás révén, valamint a tervek készítésének és végrehajtásának képessége.
 
 
# [[Kulturális tudatosság és kifejezőkészség]]: az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését a különböző művészeti ágakban (a zenében, az irodalomban, a képzőművészetben és az előadó-művészetben).
 
# [[Kulturális tudatosság és kifejezőkészség]]: az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését a különböző művészeti ágakban (a zenében, az irodalomban, a képzőművészetben és az előadó-művészetben).
   

A lap 2019. június 5., 09:32-kori változata

kompetencia meghatározása

A kompetencia vagy készség olyan lelki tényező halmaz, amelynek

  1. közvetlen felsőbb rendszere a személyiség, és amelynek lelki alrendszerei:
  2. a motívumrendszer és
  3. a tudásrendszer, valamint
  4. az öröklött komponensek
  5. tanult komponensek.

Egy lelki rendszer csak akkor kompetencia, ha motívumrendszer és tudásrendszer egysége, valamint öröklött és tanult komponensekkel rendelkezik.


Az egyre inkább globalizált világban az egyéneknek a készségek széles skálájára van szükségük a gyorsan változó környezethez történő alkalmazkodás és a boldogulás érdekében.


Kulcskompetenciák

  1. Anyanyelven folytatott kommunikáció: annak képessége, hogy az egyén fogalmakat, gondolatokat, érzéseket, tényeket és véleményeket tud kifejezni és értelmezni szóban és írásban egyaránt.
  2. Idegen nyelven folytatott kommunikáció: a fentieket mediációs készségekkel egészíti ki (pl. összefoglalás, parafrazeálás, tolmácsolás vagy fordítás), valamint interkulturális megértés.
  3. Matematikai, tudományos és műszaki kompetenciák: magabiztos számolni tudás, a természeti világ működésének megértése, valamint a tudás és a technológia alkalmazása az érzékelt emberi szükségletekre adott válaszként (pl. orvostudomány, közlekedés vagy kommunikáció).
  4. Digitális és virtuális kompetencia: az információs társadalomhoz kötődő technológiák magabiztos és kritikus használata a munka, a szabadidő és a kommunikáció terén.
  5. A tanulás elsajátítása: a saját tanulás egyéni vagy csoportos megszervezésének képessége.
  6. Szociális és állampolgári kompetenciák: hatékony és építő módon történő részvétel a társadalmi és szakmai életben, valamint aktív és demokratikus állampolgári részvétel, különösen az egyre sokfélébb társadalmakban.
  7. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia: az elképzelések megvalósításának képessége a kreativitás, innováció és a kockázatvállalás révén, valamint a tervek készítésének és végrehajtásának képessége.
  8. Kulturális tudatosság és kifejezőkészség: az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését a különböző művészeti ágakban (a zenében, az irodalomban, a képzőművészetben és az előadó-művészetben).

Kapcsolódó témakörök:


Források