A mások előtt való beszédhez is elengedhetetlen a jó kommunikációs készség
A jó kommunikációs készség emberi érték, a nyitottság és együttműködési készség gyakorlatba ültetése. A 21. századi oktatás, a 4k alapkészségek egyik eleme.
Jó kommunikációs készséggel rendelkezik, aki:
- aki érthetően, beszédhiba nélkül, tagoltan, nem hadarva, de nem is túl lassan beszél
- mondandója választékos, bő szókincsről árulkodik,
- pozitív kisugárzású, megnyerő stílusban kommunikál
- képes szinte azonnal megtalálni a hangot mindenkivel
- el tud beszélgetni, illetve meg tudja értetni magát a vezetővel és a takarítónővel egyaránt
- ha felelősségre vonják, nem kezd el a másikra mutogatni
- ha a tényeket kérdezik tőle, nem a véleményét mondja el
- ha a helyzet úgy kívánja, tömören, egy-két mondatban is össze tudja foglalni mondanivalóját - annak ellenére, hogy általában bőbeszédű
- rá tud érezni arra, kinek hogyan kell felépíteni és megfogalmazni mondanivalóját a hatékony és sikeres kommunikáció érdekében
A kommunikációs készség elemei[]
Gondolatok[]
A motivációs levél írásánál örök kérdés a jelöltektől, hogy „de hát mit írjak?”. Azt, amit magadról, a megpályázott állásról, és ezek kapcsolatáról gondolsz. Nem is a gondolatok szoktak hiányozni, hanem a merészség, hogy ezeket le is merje írni a jelölt. Magát kell dicsérnie? Érvelnie kell maga mellett? Igen, de kedvenc gumicsontom, hogy a poroszos oktatás, amiben felnőttünk, kiölte belőlük ezt, és valamilyen félreértelmezett szerénység folytán nem mernek pozitívan nyilatkozni magukról emberek. Igenis meg kell írni, hogy nagyon értünk az adott témához, azért pályáztuk meg az állást, mert már ilyenolyan eredményeink vannak ezen a területen, vagy kezdőként azért, mert ez nagyon megfelelne a karakterünknek, hiszen mindazt tudjuk, ami az álláshoz kell, sőt...
Beszéd[]
A gondolatok szóbeli kifejezése. Ehhez céltudatosság kell, önismeret, önbecsülés, mert gyakori, hogy a jelöltnek vannak értékes közlendői, de valamiért elbátortalanodik, nem meri elmondani ezeket, inkább a jónak hitt sablonokba kapaszkodik, megpróbálja kitalálni, mit várnak tőle. Ez egyenes út a kudarchoz. Vegyük észre, hogy nem a kérdezőnek kell megfelelni, hanem a saját gondolatainkat elmondani. Így biztosíthatjuk, hogy nekünk megfelelő környezetbe kerülünk. Ha valakinek nem szimpatikus, amit, ahogy gondolunk, mondunk, akkor abból később is konfliktus lesz. Emellett a megfelelő szavak használatához olvasottság szükséges, a közlés megfelelő idejének megtalálásához figyelem.
Aktív figyelem: a hallgatás képessége[]
A legtöbb jelöltből ez hiányzik! Szinte minden interjú úgy kezdődik, hogy az interjúztató ismerteti a céget (a leendő munkáltatót, és ha közvetítő, akkor a saját közvetítő cégét is). Az itt elhangzottakra érdemes nagyon figyelni, esetleg a végén visszakérdezni egy-két dologra. Komoly hiba, hogy ha jelöltünk felkészült az interjúra, és elmondja jól, amit eltervezett, felteszi kérdéseit,de a válaszokra nem figyel. Saját magának árt, ha az interjúztatónak nem hagy elég terepet, akkor is, ha kényszeresen beszélni akar. Ne kezdjen el csak azért beszélni, mert mondandója befejeztével az interjúztató továbbra is figyelő, hallgató pozícióban marad (ócska trükk, de használják). Ilyenkor bírni kell a csendet, jelezvén, nincs több mondandód a témáról.
Testbeszéd[]
Erről akár könyvnyi terjedelemben is lehetne írni, röviden csak ismételni tudom magam. Ne pózolj, ne erőlködj, légy természetes. Akkor a testbeszéded is azt fogja üzenni, amit a szavaid.
Kommunikáció hatékonysága[]
Az együttműködési készség lényeges eleme a hatékony kommunikáció, ehhez pár segítség. Néha használható a párhuzamos kommunikáció. Könnyű kommunikáció esetén az olcsó beszéd dominanciához juttathatja a közlőt. Az eltitkolás és tömegkommunikációk hatalomgyakorlás. A mondandó összefoglalása, közlendőre fókuszálás sok időt takarít meg. Ám a manipuláció kétélű fegyver, mert a közös ismeretek hiányában beszűkíti az erőforrásokat.
Források[]
- Oroszi Babett: Jó kommunikációs képesség - Mit jelent az álláshirdetésekben?
- Jobangel: Elvárás: jó kommunikációs készség