Az alternatív gazdálkodó közösségek többféle kiterjedéssel, terőleti lefedettséggel működhetnek. Fontos megjegyezni, hogy egy adott terőleten egymás mellett több rendszer is működhet, amik általában erősítik, kiegészítik egymást. Lehet
egyéni -városi
- rokonsági: ez a hagyományos kaláka közösség, alapja családi kötelék. A közvetlen szomszédok, és komák is kiegészítik.
- Közösségi: Barátokból álló csoport, a 100 főt nem haladja meg.
- szomszédsági: azonos blokkban, kerületben élő emberek közössége.
- helyi: Közösségi tér - az adott település, önkormányzat területén működő rendszer.
- Körjegyzőség:A körjegyzőségek 1000 fő alatti közvetlenül határos községek társulásai, amelyek egy jegyzővel az élükön végzik az általános államigazgatási tevékenységeket. A körjegyzőségek lényege a költségek hatékonyabb felhasználása, nevezetesen a 2-300 lelkes községek önálló polgármesteri hivatal fenntartása indokolatlanul nagy terhet róna az éves költségvetésre nézve.
- Települési:
- Az ideális város mérete 160 ezer főből áll tudományos nézőpontok szerint. [1]
- regionális,
- országos,
- szakmai,
- Internetes
Járási[]
Az első világháborút megelőzően a történelmi Magyarországon összesen 509 járás volt, megyénként átlagosan 5-6. Átlagos területük 650 km2, népességük 40 000 fő körül alakult. De voltak 10-20 000 lakosú járások is. A járási beosztás meglehetősen változékony volt, nem volt a közigazgatási beosztás stabil, kiszámítható eleme. A járások határai – noha gyakran változhattak – sokszor természeti, gazdasági-földrajzi táji határokat, történeti, néprajzi csoportokat követtek. Sok esetben elnevezésükben is utaltak ilyen összefüggésekre. A járások keretei integráló tényezőként is hathattak a paraszti közösségek életére és műveltségére.
Irányítószám alapján szerveződő[]
Irányítószám rendszer Magyarországon