József Róbert: Kaláka körök (LETS) forrás: ad-kap-tar

Az emberek többsége idõnként különféle szívességeket tesz ismerõseinek, amelyet késõbb visszakap. Vidéken ma is létezik a kaláka, amelyben szomszédok, rokonok, barátok összeállnak, hogy segítsenek valakinek szõlõt szüretelni, kukoricát törni vagy akár házat építeni, számítva, hogy a megsegített majd viszonozza, ha hasonlóra lesz szükség. Velünk is többször megtörtént, hogy nem volt otthon elég liszt a vasárnapi süteményhez. Cserébe vittünk süteményt és késõbb a lisztet is visszaadtuk segítõnknek. Édesanyám mostanában mesélte, hogy tojástért cserél mézet, ezt használja cukor helyett még a reggeli kávéba is. Csak ajánlani tudom mindenkinek, mert nemcsak a boltban kapható fehércukor az egyetlen édesítõszer.

Keressünk alternatívákat, ha elég figyelmesek vagyunk, a boltig sem kell elmennünk! A hagyományos kaláka hátránya viszont, hogy többnyire egyféle cserére/szolgáltatásra és a két résztvevõ miatt leginkább oda-vissza cserére, segítségre korlátozódik. Többnyire egymáshoz közel lakó, vagy munkahelyük miatt egymást ismerõ emberek között mûködik. Elsõként tehát a barátság egyben a (bizalmi tõke) alakul ki, utána pedig kezdõdhet a kaláka.

Másik nehézsége a közvetlen árucsere problémája: mert lehet, hogy Laci bácsiék krumplit tudnak felajánlani Áginak a hajvágásért, de neki inkább tojásra lenne szüksége. Viszont ha cserénkbe bevonunk még néhány embert, akkor kiderül, hogy a szomszéd utcában élõ anyukám tud Áginak tojást adni, õ már el is fogadja Laci bácsiéktól a krumplit. Minél nagyobb a kör, annál rugalmasabb lesz és növekszik a csere esélye. Egy ilyen kört azonban már tudatosan kell építeni, az igényeket és a felkínált lehetõségeket összhangba hozni. Ez a cserepiac!

A LETS rendszere, a kaláka kör is hasonlóan mûködik. A kétoldalú cserét kibõvíti, cserekört, hálózatot hoz létre. 1983-ban, Kanadában indult az elsõ un. LETS rendszer,

A LETS rövidítés sokféle jelentéssel bír. Eredetileg Local Employement and Trading System (helyi foglalkoztatási és kereskedelmi rendszer), de használják Local Energy Transfer System, és méginkább Local Exchange Trading Scheme (helyi cserekereskedelmi rendszer) jelentéssel. A lényeg nem az elnevezés, hanem a módszer.

amit az érthetõség kedvéért nevezhetünk kaláka körnek. 83 óta 5-10 ezer kaláka kör jött létre szerte a világon. A legnagyobb ilyen jellegû rendszer a Blue Mountains (Kék Hegyek) az ausztráliai Új-Dél-Walesben, több mint 2000 tagot számlál, de egy átlagos kaláka körnek néhány száz tagja van. Nagy-Britanniában a 90-es években mintegy 400 LETS közösség jött létre, együttmûködésüket a LETSlink nevû országos hálózat segíti. De találhatunk erre példát Argentínában is. Az internet ebben segítségünkre lehet, hatalmas faliújságként információt szerezve, de itt legfontosabb a személyes részvétel. Nagyon sok helyen a városi és térségi önkormányzatok is támogatják a kaláka körök létrejöttét. Ma már szinte az összes Nyugat-európai országban mûködnek kaláka körök. Franciaországban a SEL hálózatban mintegy 150 közösség jött létre az elmúlt két évben, míg a német nyelvterületen Talentumkreise ill. Tauschkreise néven terjedt el a rendszer. Kelet- és Közép Európában tudomásunk szerint egyelõre csak Magyarországon van mûködõ LETS vagy kaláka rendszer, de a hollandiai Aktie Strohalm közremûködésével éppen alakulóban van egy európai LETSlink hálózat, amelynek egyik fõ célja, hogy térségünkben is elõmozdítsa a kaláka körök kialakulását.

Hogyan mûködhet a kaláka kör?

Elsõként kaláka kör tagjai felsorolják, hogy milyen dolgokra, szolgáltatásokra van szükségük, és azt címükkel, telefonszámukkal együtt közzéteszik egy hírlevélben, vagy személyes találkozón megbeszélik egymással. A kaláka kör olyan embereket is összehoz, akik egyébként nem ismernék meg egymást, vagy nem tudták, hogy a másik milyen képességekkel, tárgyakkal rendelkezik. Személy szerint nekünk szükségünk lenne, némi redõnyszerelésre, egy nagyobb méretû lámpaernyõre lehetõleg papírból, hogy festhessünk rá. Sõt ha valaki utazik Mezõtúr felé, egy nagyobb méretû csomagtartó kapacitására is a szállításhoz. Sõt nagyon jó lenne egy informatikus segítsége, aki ért a linuxhoz is, vagy egy varrni tudó segítsége. Cserébe, sokféle könyv, egy PIII-as 800-as számítógépünk, rengeteg régi film videón és többtucatnyi CD és DVD. Fel tudjuk cserébe ajánlani bojler leengedését, szövegjavítást, dolgozatíráshoz vagy bútorpakolásban segítséget. Egy régi fotelt, egy orvosi vas vizsgálóágyat! Az igényeket izgalmas egyeztetni és lehetséges. A felajánlásokat lehet konkrétan a cserepiacon is egyeztetni és lebonyolítani. A hétköznapokban inkább dolgozunk, és pénzünkért szolgáltatásokat veszünk. Ezen azonban folyamatosan veszítünk, pontosan a saját munkánkba épített haszon által és a rengeteg bekapcsolt közvetítõ miatt. Sokszor pedig akkor is szükségünk van dolgokra, szolgáltatásokra, amikor nincs elég pénzünk.

Egy csere sokkal kedvezõbb lehet. Ha azonban még így sem tudunk egymással cserélni, könnyen meglehet, akkor szükségessé válik egy közvetítõ (eszköz), amit mi magunk határozunk meg, mi legyen. Ez a mi esetünkben a csekk, amin a konkrét összegeket feltüntetjük, és csereszközként elfogadhatjuk. Ez egyfajta belsõ pénz! A legutóbbi cserpiac alkalmával közel 80 ezer forint értékû tárgy cserélt gazdát. Pénz nélkül, csomagolás nélkül, egyben szemétgyártás nélkül és rengeteg régi tárgy kidobása nélkül. Ami nekünk felesleges, az másnak érték lehet.

Az üzletkötés úgy jöhet létre, hogy a két fél a hírlevél alapján találkozik, a lehetõ leghagyományosabb módon megalkuszik a szolgáltatásról vagy dologról, de az értéket nem a szokványos módon pénzben, hanem az egyeztetett - helyi fizetõeszközben (pl.:csekk) egyenlítik ki. A kaláka körben használt fizetõeszköz nem megfogható pénz, nem több mint információ. Az összeg csak könyvelési tételként jön létre, a vevõnél terhelésként, az eladónál jóváírásként.

A kaláka körben nem létezik adósság; mínuszban lenni pedig csak annyit jelent, hogy cserébe az illetõnek a jövõben valamikor több dolgot, vagy bizonyos órányi munkát kell elvégeznie a közösség számára.

A fizetõeszköz csak azt a célt szolgálja, hogy elõsegítse az emberek közti erõsebbé váló kapcsolatot. A kezdeményezés non-profit jellegû, így a tagok fõként munkával csak az adminisztrációs költségeket és a hírlevél elõállítási költségét váltják ki.

A Kaláka rendszernek elõnye: elõsegíti, hogy az emberek olyan dolgokra is szert tegyenek, amikre ugyan szükségük van, de egyébként nem engedhetnék meg maguknak, egyben sokkal személyesebb valamint mindenki számára biztosítja szaktudásának fejlesztését vagy megtartását; közösségi kapcsolatokat alakit ki, megmutatja az embereknek, hogy a bennük rejlõ képességeknek igenis sokkal nagyobb értéke van. Így hó végén is meg lehet csináltatni a dolgokat! Tényleg, ért valaki a redõnyökhöz?

Hazai tapasztalatok

Hazánkban 1992 végén vált szélesebb körben ismertté a LETS vagy Kaláka gondolata. Néhány lelkes csoport az ökofalu-mozgalomból 1993 februárjában Szívesség Bank Találkozót szervezett Drávafokon, hogy megvitassa a kaláka körök hazai elterjesztésének lehetõségeit.

Jó példa elõttünk: az 1996-ban Bernhard Oberrauch kezdeményezésére megalakult a Talentum Kör, amely nagy lendületet kapott az 1997-ben Mariabesnyõn konferencia keretében. Azóta több mint százan léptek be a fõleg Budapesten és vonzáskörzetében mûködõ Talentum Körbe.

Ehhez a kezdeményezéshez hasonlóan szervez a Társadalmi Fórum cserepiacot Zuglóban, ahova számtalan szervezet képviselõjét is meghívtuk, hogy minél nagyobb körben megvitatott koncepciót vigyünk tovább. A Társadalmi Fórum célja, hogy minél többen ismerjék meg a módszert és egyre több ember, találjon értékes csere és egyben értékálló közösséget.

Új szituációba (döntéshozó) helyzetbe kerülünk, és így egy rendszer építésével, de ennek számtalan elõnyét élvezhetjük azáltal, hogy mi magunk programozzuk az egészet. Egy esetleges pénzügyi probléma semmiben nem érinti a közösséget. A Kaláka kör kiépülésével pedig egyre több fizikai pénzt megspórolhatunk és válthatunk ki kötelezõen megfizetendõ árut és szolgáltatást, szert téve személyes barátságokra és igazi, hozzánk közel álló bútordarabokra.

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.