A közhiedelemmel ellentétben a kakaó, mint ital fogyasztása nem volt általánosan elterjedt az aztékok körében, mivel drága volt hozzájutni, csak az elit osztály tagjai fogyasztották, a többség csak fizetőeszközként használta .
Az aztékok kakaóbabot vagy gyapotszövetet ( quachtli ) használtak fizetőeszközként, pontosabban elszámolási egységként ( élelmiszert, különféle cikkeket,szerszámokat, ékszereket, bizonyos esetekben a munkaerőt és a munkabért is ezekben fizették ki, földet viszont nem lehetett értük kapni), egy korai gyarmati időből származó árulistából fogalmat alkothatunk az árakról :
" - Egy jó pulykatyúk 100 egész kakaóbabot vagy 120 összeszáradt kakaóbabot ér..
- Egy mezei vagy egy üregi nyúl 100-100 kakaóbabot ér
- Egy kis nyúl 30-at
- Egy pulykatojás 3 kakaóbabot ér
- Egy frissen szedett avokádó 3 kakaóbabot ér
- Egy nagy paradicsom értéke 1 kakaóbab..
- Egy hosszú, vékony paprika, 5 ér egy kakaóbabot
- Egy frissen szedett tüskés körtekaktusz egy kakaóbabot ér, két teljesen érett kaktuszgyümölcsöt egy kakaóbabért lehet venni..
- A felvágott tüzelőfa ( egy nyaláb vagy egy tönk ) egy kakaóbabot ér..
- Egy tamale egy kakaóbabért kapható..
- A kukoricalevélbe csomagolt hal ára 3 kakaóbab
A kakaó fizetőeszközként való használata annyira elterjedt és gazdaságilag annyira fontos volt, hogy a hamisítások és csalások komoly gondot okoztak. Lelkiismeretlen árusok lehúzták a kakaószem külső héját, és megtöltötték sárral vagy porral. Az átalakított babokat aztán egy csomó valódival keverték össze, hogy a gyanútlan vásárlóknak továbbadják. Ez általános gyakorlat volt, erre utal a nahuatl nyelvű keresztény gyónási kézikönyv, melyet Alonso de Molina barát jegyzett le 1569-ben. A pap megkérdezte a kereskedőktől:
És amikor kakaóbabot árultál előfordult, hogy a rosszakat összekeverted a jóval, hogy együtt add el őket, és ezzel becsapd az embereket ?...És lehet, hogy a kicsi, összeaszott szemeket megpirítod, hogy nagyobbaknak és teltebbnek tűnjenek ?
A hamisítókat külön törvény bűntette. "
Források[]
- ( Michael E. Smith - Aztékok Szukits Könyvkiadó 121-122. old. )
- nyest.hu: Honnan vannak a pénznevek? (2012)