Közgazdaságtan

A közgazdaságtan az embereknek a termelésben, az elosztásban, a cserében és a fogyasztásban felmerülő döntési alternatíváival, e döntések társadalmi következményeivel foglalkozó társadalomtudomány. [1]

Információs közgazdaságtan

A közgazdaságtan valamennyi ágának fontos eszköze a statisztika

Játékelméleti megközelítés - a modern információs közgazdaságtanban kimutatták, hogy a piacok lehetnek ugyan kompetitívek, de szinte soha nem hatékonyak, amikor az információ tökéletlen vagy aszimmetrikus módon áll rendelkezésre (egyesek tudnak valamit, amit mások nem), ami lényegében mindig így van. A gazdasági viselkedéstan (behavioral economics) követői például gyakran hangoztatják, hogy a piaci résztvevők gyakran úgy viselkednek, ami nem hozható könnyen összhangba a racionalitással.

Gyorsuló gazdaság

A kamatos kamat logikájára felépülő gazdaságban az időnek túlságosan is központi szerepe van. Ha a tőkemegtérülést a kamatjövedelmekhez viszonyítjuk, nem lesz időnk megvárni az önfenntartó rendszerek kiérlelődését. A neo-liberalista közgazdaság közegében a bankok a kamatlábaikat mindig a csúcs-sikerágazatok megtérülési viszonyaira pislogva állítják be. Ha nem így tennének, maga a banküzlet menne csődbe, hisz mindenki átvinné a tőkéjét a jobban jövedelmező termelési ágazatba. Ezzel azonban a vállalkozások túlnyomó többségének túl magasra teszik a mércét. A vállalkozások a nyereségüket a banki kamatokhoz viszonyítják, s ha a részvényeiket még a tőzsdén is szerepeltetik, egyszerűen nem tehetik meg, hogy ne a legrövidebb idő alatt elérhető legmagasabb profitra törekedjenek. Ez ösztönzi őket a Föld erőforrásainak minél gyorsabb kirablására, ezen erőforrások újratermelésének költségeit azonban nem tudják elviselni, mert akkor nem tudnák a magas banki kamatlábakat profitjukkal felülmúlni.

Kapcsolódó témakörök

• 33 tézis a közgazdaságtan reformációjához
• Közgazdasági alapok
• Ökonometria - Statisztikai módszerek alkalmazása a gazdasági adatok elemzésében