Közösségi kert

A közösségi kert lényege hogy egy belterülethez, szomszédsághoz közel közeli beépítetlen területen konyhakertet létesítenek, ami amellett hogy segít biotermékek előállításában, közösségi térként és oktatási pontként is funkcionál. Az önellátásra törekvés a helyi gazdaság alapja. A közösségi agrárgazdaság ennek a közösségi kert egy nagyobb, távolabbi területet felhasználó formája.

Közösségi kertek kialakítása - Közösségi kertek tervezése

Története

Nemzetközi előzmények

Az 1800 évek közepétől az ipari forradalommal és az iparvárosok kialakulásával párhuzamosan, megjelent egyfajta ellenkultúraként a közösségi, nagyvárosi kertészkedés, részben az önellátás, részben a harmonikus lakókörnyezet kialakítása érdekében. Ennek a mozgalomnak volt kiteljesedése az Angliából indult kertváros mozgalom (A jövő kert-városai (1902, angolul) Ebenezer Howard: Garden Cities of To-Morrow 1902), amelynek legszebb magyar példája a ma is létező Wekerle-telep.

A városi élelmiszer-termelés, a közösségi kertészkedés az 1900-as években több alkalommal is látványos fejlődést produkált, jellemzően a gazdasági válságok és a két világháború adott hatalmas lendületet a mozgalomnak. Észak-Amerikában olyannyira sikeresek voltak a második világháborús Győzelem kertek, hogy akkori becslések szerint az amerikaiak asztalára kerülő zöldségek, gyümölcsök 40%-a került ki a saját művelésű kertekből.”

A Reclaim the Fields! (Vissza a földeket!) mozgalom ötlete 2008-ban született a malmői Európai Társadalmi Fórumon. Olyan emberek vesznek részt benne, akik valós lehetőségként tekintenek a közösségi gazdálkodásra, mind városi, mind pedig vidéki formájában. Céljuk, hogy segítsék földhöz jutni azokat, akik nem kívánják támogatni a globalizált élelmiszer-termelési rendszert, és saját kezükbe vennék az irányítást ételük és környezetük fölött.

Magyar kezdetek

Városi-közösségi kertek Rosta Gábor at TEDxNagyerdő

Az elsõ hazai közösségi kertet megálmodó és létrehozó informális csoport, a FöldKelte 2009-ben a Reclaim The Fields! („Vissza a földekre!”) mozgalom első nemzetközi táborát követően alakult meg. Miután elhatározták, hogy kertművelésbe fognak, felhívást tettek közzé, hogy földterülethez jussanak. A felmerülő ajánlatokból egy békásmegyeri orvos páré volt a legcsábítóbb, akik egy nagyjából 400 négyszögöles területet kínáltak fel nekik Budapest III. kerületében, ingyenes használatra. Mindössze a termésből kapnak õk is egy részt. Megállapodtak abban, hogy a tulajdonos anyagi ellenszolgáltatás nélkül bízza a csoportra a kertet; cserébe õk vállalták, hogy a felmerülő költségeket (vízdíj, eszközök beszerzése) fizetik, önellátásra termesztik a növényeket és biológiai szemlélettel gazdálkodnak. Így kelt életre az első hazai közösségi kert 2010 tavaszán.

Magyarországi közösségi kertek

• Közösségi kertek országszerte: TÉRKÉP

KÉK tevékenysége

A Kortárs Építészeti Központ 2010 óta szervezi, segíti, támogatja a világszerte sok évtizedes hagyományra visszatekintő közösségi és városi kertészet magyarországi meghonosítását. Az új kertek megnyitásával olyan kis városi kertek kialakítását teszi elérhetővé a városi lakosság számára, ahol mindenki kedvére alakíthatja saját kis parcelláját, termelheti vegyszermentes zöldségeit, ültetheti virágait, akár a város közepén is.

Városi Kertek Egyesület

A Városi Kertek Egyesület az általa alapított kerteket a helyi önkormányzattal szoros együttműködésben és a kerületi szomszédság aktív bevonásával, a kihasználatlan városi tereken hozza létre. Az egyesület vállalja a települési önkormányzati tárgyalásokat és a jogi egyeztetései tevékenységet, koordinációt a kerttervezésben, és a közösségépítési folyamatot, a kert első éves működtetésében aktív-vezető részvételt. A városi kert lényege egyrészt az önellátásra való termelés, másrészt a közösségi élet újratanulása (közösségfejlesztés), harmadrészt a városi területek „zöldítése”, az öko-tudatos szemlélet gyakorlati működtetése, terjesztése. Honlap: http://www.varosikertek.hu

További példák

• • KALOT mozgalom KALOT közösségi kert 2012-ben indult a XVI. kerületben
  • Grund Kert - Közösségi Kert a Nyolcban (Budapest)
  • Városi Kertek Közhasznú Egyesület - Első Kis-Pesti Kert, Aranykatica kert, Békási kert

A közösségi kertek hasznossága

külföldön már működő példák alapján a közösségi kertek haszna számos területen kimutatható:

Közösség fejlesztés

A közösségi kert élőhelyeket teremt, nem csak az embernek hasznos.

• kapcsolat- és közösségépítő szerep
• társadalmi korlátok, egzisztenciális különbségek jelentőségének csökkenése
• generációs és kulturális különbségek csökkenése, a kertek integrációs, kohéziós szerepének megmutatkozása
• a kertészet kultúra városi újrateremtése
• tulajdonosi szemlélet és felelősség kialakulása a kert egészére vonatkozóan
• rendezvények (pl. piac, előadás, továbbképzés) befogadása

Egészségmegőrzés

• vegyszermentes, biztonságos, jó minőségű élelmiszerek lokális előállítása
• magasabb zöldség- és gyümölcsbevitel
• egészségmegőrzés a rendszeres kertészkedés, testmozgás, rekreáció által
• a környék mikroklímájának javulása, a városi hőszigetek csökkenése

Emberi értékek teremtése

• társadalmi interakciók erősödése
• tudatos és gazdaságos életvezetés, öngondoskodási kultúra kialakulása
• hosszú távú tervezésre való berendezkedés
• jó minőségű élelmiszerhez való hozzájutás az alacsonyabb jövedelmű családok vagy munkanélküliek számára
• önértékelés javulása a közösségi hasznosság révén
• bűnmegelőzés, közösségi szabálykövetés, a környék bűnözési statisztikáinak és közbiztonságának javulása
• kortárs csoportosulások kialakulása, csoportidentitás, viselkedési minták kiépülése
• hátrányos helyzetű kerületi lakosok étkeztetésének részbeni megoldása a megtermelt felesleg felajánlásával

Oktatás

• szabadtéri tanórák kihelyezésével, az elmélet mellett gyakorlati ismeretek átadásával oktatási, nevelési funkciók betöltése
• együttműködési készségek, felelősségérzet erősödése
• előremutató, produktív szabadidős elfoglaltság biztosítása a fiatalabb korosztálynak
• magyar példa az Iskolakertekért Alapítvány

Fenntartható fejlődés

• környezettudatos életmód kialakulása
• egészséges mikroklíma kialakulása, a levegő vízpárologtatással történő lehűtése
• emisszió-csökkentő hatás a lokálisan fogyasztott élelmiszerek szállítási költségeinek csökkenésével
• az elszállítandó szemét mennyiségének csökkenése a komposztálás és újrahasznosítás révén
• a víz természetes körforgása és a természetes szűrőhatás visszaállítása az esővízgyűjtés, csepegtetéses öntözés és a növények párologtatása által

Szakirodalom

• Rosta Gábor: A városi tanya (2009)
• Rosta Gábor: Közösségi kertek (2013)
• Corvinus Egyetem, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék: Biokert

Források

• KÉK – Kortárs Építészeti Központ: Közösségi kertek
• Serinus: Éledeznek a belvárosi és belváros közeli közösségi kertek
• Cikkek az Alternatívenergia.hu-n