Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
== Kapcsolódó témakörök == |
== Kapcsolódó témakörök == |
||
* Az amerikai [[Food Coop hálózat]] - egy csináld magad áruház: Aki havonta 3 órát besegít. az 20-40 százalékkal olcsóbban vásárolhat az üzletben. |
* Az amerikai [[Food Coop hálózat]] - egy csináld magad áruház: Aki havonta 3 órát besegít. az 20-40 százalékkal olcsóbban vásárolhat az üzletben. |
||
| + | * Vidéki tapasztalat-megosztási modell: [[Helyi fejlesztés és tanulási lehetőségek]] |
||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2018. július 24., 18:37-kori változata
A közösségi agrárgazdaság a mezőgazdasági termelőket támogató elképzelés
A közösségi agrárgazdaság a közösségi gazdaság elvei alapján a helyi gazdaság területén megvalósított mezőgazdasági termelési tevékenység, ami általában a hagyományos paraszti gazdaságokat életben tartó ötleteket jelenti.
Önellátó közösségi gazdaság
Az önellátó közösségi gazdaságok ismert neve Ökofalu, hiszen település szinten kell az önellátást megszervezni, hogy a funkciók biztosítva legyenek. Nagyobb településeken közösségi kerteket alapítanak, amik azonban csak kiegészítő szerepet töltenek be.
Megbízásos közösségi gazdaság elmélete
A megbízott közösségi gazdaság egyfajta közösségi kistermelői agrár befektetés, ahol a vásárlók előre segítenek a gazdának. A közvetlenebb forma a közösségi kertek megvalósítása ami egy szomszédsághoz közeli terület megművelésével termel értéket.
Az ötlet pontos neve Közösség Által Támogatott Mezőgazdálkodás (Community Supported Agriculture, CSA).
A közösségi mezőgazdaság első lépéséhez húsz-harminc család és egy néhány hektáros földdel rendelkező gazda kell. A családok minden év elején közgyűlésen határozzák meg, milyen vegyszermentes terményeket szeretnének az asztalukon látni. Befizetik az éves tagdíjat a biotermelő gazdának, majd a hat-nyolc hónapos termőszezonban hetente átveszik a számukra összeállított, friss zöldséget, gyümölcsöt tartalmazó kosarat a lakhelyükhöz közeli lerakatban - mindezt tisztességes díjszabás ellenében.
A közösségi mezőgazdálkodó hálózatoknak nem célja sem a nagyüzemi termelés, sem a termőterületek felvásárlása. A részt vevő gazda azért jár jól, mert olyan földet tud művelésbe vonni vagy bérbe adni, amelyre korábban nem volt kereslet, és nem kényszerül arra, hogy kis területű földjét eladja vagy bérbe adja egy nagyüzemi termelőnek. A természet is jól jár: elkerülhetővé válik a nagyüzemekre jellemző monokultúrás ültetvény, ahol muszáj vegyszerezni vagy GMO-növényeket termelni - mondta Kern.
A közösségi mezőgazdálkodás magyarországi elterjedését segíti egy franchise-rendszer vagy útmutató, amely lépésről lépésre bevezeti az érdeklődőket a közösségszervezés és a termelés folyamatába. Ilyet az 1999 óta működő Nyitott Kert Alapítvány csinál.
Magyarországi példák
Nemzetközi példa: GartenCoop
Németországból két huszonéves fiatalember népszerűsítette Budapesten a közösségi mezőgazdaságot. Fabian Kern a freiburgi GartenCoop szövetkezet képviselőjeként elmondta: fontos volt a szállítási igény csökkentése is. "A közösségi mezőgazdaság kevesebb külső energiával állít elő minőségi bioélelmiszert, így a kevésbé tehetősek számára is elérhetővé válik" - mondta.
A GartenCoop 250 tagja évi 400 euró (115-117 ezer forint) tagdíjat fizet, ez a farm alapköltségeit hivatott fedezni. A kevésbé tehetősek kisebb összeggel is beszállhatnak. A termelést folyamatosan koordináló hat-nyolc fős tagcsoport hetente találkozik. Náluk jelezheti a gazda is, milyen igényei vannak, például hány idénymunkásra van szüksége az adott héten. Egyes farmokon főállású munkások is élnek, például mentálisan sérült fiatalok.
"Jogosultak lennénk uniós támogatásra is, de nem vesszük igénybe" - mondta az [origo] kérdésére Fabian Kern. "Ezzel egyrészt szeretnénk megőrizni a függetlenségünket, másrészt pedig bebizonyítani, hogy képesek vagyunk az általunk előállított élelmiszer árát kigazdálkodni anélkül, hogy kizsákmányolnánk a természetet vagy a vásárlókat."
A tagok szerződésben rögzítik pénzügyi felelősségüket, de amúgy kerülik a bürokráciát. A kis léptékű termelésnek köszönhetően tavaly még adómentességre is jogosultak voltak. A terményekért becsületkasszába fizetnek: mindenki annyit ad, amennyit tud, és annyit vesz el, amennyire szüksége van. Hetente kétszer érkezik áru a városi elosztóhelyre, egy bérelt garázsba, a felesleget a rászorulók között osztották szét.
Kapcsolódó témakörök
- Az amerikai Food Coop hálózat - egy csináld magad áruház: Aki havonta 3 órát besegít. az 20-40 százalékkal olcsóbban vásárolhat az üzletben.
- Vidéki tapasztalat-megosztási modell: Helyi fejlesztés és tanulási lehetőségek