FANDOM


A körforgásos gazdaság célja a hulladék tervezett és tudatos megszüntetése. A hulladék gyakorlatilag nem létezik – a termékeket javíthatósági, szétszerelési és újrahasznosítási körfolyamatokra tervezik meg és optimalizálják. Ezek a szoros alkatrész- és termék körfolyamatok határozzák meg a körforgásos gazdaság lényegét és különböztetik meg az ártalmatlanítástól, vagy akár az újrahasznosítástól, melyek esetében nagy mennyiségű, termékben megtestesült energia és munka megy veszendőbe.

Körfolyamatok bővítése a termelésben Szerkesztés

A zárt hurok modell egy természeti körfolyamatokat utánzó megközelítés. Ez az elmélet a természetet példaként alkalmazza a gazdasági folyamatokra, ahol az egyes rendszereknek a természetes szervezetek (organizmusok) módjára kellene működniük, melyben a tápanyagok feldolgozva kerülnek vissza a körforgásba - ezért használjuk a ”zárt hurok” vagy ”regeneratív” kifejezéseket a körforgásos gazdaságra. A körforgásos gazdaság több elméleti koncepción keresztül érvényesül az ipari folyamatokban. Ilyen pl. a Bölcsötől-bölcsőig szemlélet, a Kék gazdaság vagy a természet utánzás: Bionika-Biomimikri néven ismert koncepciók, melyek ugyan egymástól némileg különböznek, de alapvetően mind a körforgásos gazdaság megvalósítását szolgálják. Ma már világon számos vállalat alkalmazza a körforgásos gazdaság valamelyik koncepcióját, vagy azok ötvözetét.

A cirkularitás bevezeti a termék lebomló és tartós alkotóelemei közötti szigorú megkülönböztetést. A mai gyakorlattól eltérően, a körforgásos gazdaságban a lebomló termékek túlnyomórészt biológiai alkotóelemekből vagy ’tápanyagokból’ állnak, melyek legalábbis nem mérgezőek és lehetőség szerint akár hasznosak is a környezetre nézve, és biztonságosan visszahelyezhetőek a bioszférába – közvetlenül vagy egymást követő lépcsőzetes újra használat során. Ezzel ellentétben a tartós fogyasztási cikkek, mint pl. a motorok vagy a számítógépek olyan technológiai ’tápanyagokból’ készülnek – mint pl. a fémek vagy a műanyagok – melyek nem alkalmasak arra, hogy a bioszférába visszahelyezzük őket. Ezeket a termékeket a kezdettől fogva újrahasznosításra tervezik és a gyors technológiai fejlesztéseknek kitett termékeket pedig alkalmassá teszik a feljavításra.

Fejlődés, de másként A körforgásos gazdaság

Fejlődés, de másként A körforgásos gazdaság

Ezekhez a körfolyamatokhoz szükséges energiát természetileg megújuló forrásokból kell nyerni, hogy ennek révén csökkenteni lehessen az erőforrás - függőséget és erősödjön a rendszer ellenálló-képessége (pl. az olajár sokkhatásaival szemben). A technológiai anyagok esetében a körforgásos gazdaság túlnyomórészt a felhasználói koncepciót használja a fogyasztói helyett. Ez újfajta megállapodást tételez fel a vállalatok és az ügyfeleik között, mely a termék keresettségén és tartósságán alapul. Ellentétben a ma jellemző ’vedd meg és fogyaszd!’ gazdasággal, a tartós fogyasztási cikkeket a közösségi gazdaság szemléletének megfelelően lízingeljük, béreljük, vagy ha lehetséges, megosztjuk. Amennyiben pedig megvesszük, a gyártók ösztönzőket vagy szerződéseket alkalmaznak az elsődleges felhasználás végeztével a termék vagy annak alkatrészeinek és anyagainak visszavételére vagy újrahasználatára.

A körforgásos gazdaság előnyeiSzerkesztés

Az alábbi alapelvek együtt alkotják meg azt a négy világos értékteremtési forrást, melyek pénzre váltható előnyöket nyújtanak a lineáris terméktervezéssel és anyaghasználattal szemben:

A ’belső kör ereje’ a fajlagos anyaghasználat minimalizálására utal a lineáris gyártási rendszerrel szemben. Minél szűkebb a kör, azaz minél kevésbé kell a terméket újrahasználathoz, felújítás hoz vagy újragyártáshoz megváltoztatni , és minél gyorsabban újbóli felhasználásra kerül , annál nagyobbak azok a potenciális megtakarítások, melyeket a termékben megtestesülő anyag, munka és energia részesedések, illetve az ezekhez kapcsolható externáliák (mint pl. üvegházhatású gáz kibocsátás, víz használat, káros-anyag termelés) révén érhetünk el. A hosszabb körforgás ereje az egymást követő körfolyamatok maximalizálására (legyen az újrahasználat, újragyártás vagy újrahasznosítás), és/vagy az egyes körfolyamatokban eltöltött időt jelenti.

A lépcsőzetes felhasználás ereje az értékláncon belüli diverzifikált felhasználásra utal. Ilyen amikor pl. egy pamut ruhát először használt öltözékként eladnak, ezt követően átkerül a bútorgyártásba, ahol a kárpitba fércként felhasználják, majd a fércet épületek szigeteléséhez használt kőzetgyapotban újrahasznosítják – ezáltal minden egyes fázisban helyettesítve egy szűz nyersanyagot, míg végül a gyapotszálakat biztonságosan vissza lehet helyezni a bioszférába.

Végezetül a tiszta eredet ereje azt jelenti, hogy a szennyeződés-mentes anyagáramlatok növelik a begyűjtési és elosztási hatékonyságot, miközben megtartják az anyagok, különösképpen a technológiai anyagok minőségét, melynek köszönhetően növekszik a termék élettartama és ezáltal javul az anyagtermelékenység is.

Ez a négy módszer az anyagtermelékenység növeléséhez nem csupán egyszeri hatást jelent, mely a körforgásos folyamatok beindításának kezdeti szakaszában rövid ideig tartó erőforrás - kereslet csökkenést eredményez. Tartós erejük a szükséges anyagfelhasználás kivetített értékének megváltoztatásán alapul. Ezért jelentős halmozott előnyökkel járnak a klasszikus lineáris modellel összehasonlítva.

Európai Uniós erőfeszítések Szerkesztés

Az Európai Bizottság 2015-ben cselekvési tervet fogadott el, hogy elősegítse a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítását, a globális versenyképesség fokozását, a fenntartható gazdasági növekedést és új munkahelyek teremtését Európában.

A cselekvési terv 54 előremutató intézkedést tartalmaz, melyek a gyártástól kezdve a fogyasztáson és a hulladékgazdálkodáson át a másodlagos nyersanyagok piacáig a termékek életciklusának egészére kiterjednek. Emellett meghatározza az értéklánc azon öt kiemelt területét, ahol fel kell gyorsítani az átállást: műanyagok, élelmiszer-hulladék, kritikus fontosságú nyersanyagok, építési és bontási munkák, biomassza és bioalapú anyagok. A 2015 decemberében elfogadott cselekvési terv végrehajtásáról átfogó jelentés készült, amely már nyilvánosan elérhető.

Részletek:

Magyar kezdeményezések Szerkesztés

Körforgásos Gazdaságért Alapítvány Szerkesztés

  • A Körforgásos Gazdaságért Alapítvány (KGA) 2013-ban jött létre magánkezdeményezésre, állami vagy vállalati szándéktól, támogatástól függetlenül. A KGA célja, hogy olyan platformot és tudásközpontot alakítson ki, ahol az üzleti, szakmai-tudományos, kormányzati/önkormányzati és a civil szférák közösen működjenek együtt a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó hazai és nemzetközi ismeretek, tapasztalatok és gyakorlatok összegyűjtésében, megismerésében, megosztásában és elterjesztésében.

Hulladék újrahasznosítás Szerkesztés

Visszaváltható csomagolás Szerkesztés

Források Szerkesztés


További információk Szerkesztés

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.