A Kíváncsiság egy emberi érték, mely nagy szerepet kap a sikerek elérésében, amennyiben nyitottság és tudásvágy, következetesség is társul hozzá.
A belső összhangon alapuló kíváncsiság ad energiát a motiváltsághoz.
Hagyományos szemlélet kritikája[]
Az "Aki kíváncsi hamar megöregszik" mondás egy beletörődő, passzív mém.
A Bibliában nagy szerepe van a kíváncsiságnak a bűnbeesésnél. Ádámról és Éváról van szó, Az utóbbi engedve a kígyó csábításának, eszik a tudás fáján lévő tiltott gyümölcsből az almából, amit megkóstoltat a párjával, majd az Örökkévaló az engedetleneket kiűzi az édenkertjéből. Az első helyen szerepel ez az erős tiltás, mert a vallások vzetői hamar rájöttek hogy a kíváncsiság nagy szerepet játszik az önálló és logikus gondolkodás kialakulásában.
Javasolt pozitív alternatíva: "Kíváncsiság, kivirágzás"
Fontoskodás, kutakodás[]
A Kíváncsiság akkor vihető túlzásba, ha az közvetlen személyes viszonyra vagy állapotra vonatkozik, valamint ha veszélyt okoz, különösen ha több/más emberről van szó.
Vannak azok a kellemetlen, undokok, akik majd meg halnak a kíváncsiságtól, „mindenbe beleütik az orrukat”, mindenről tudni akarnak – a megszerzett információikat szájuk íze szerint torzítva, jól informáltságukat fitogtatva „csak Neked, ne ad tovább” felkiáltással, persze további pletykára felkínálva fülbe súgják –, róluk sokan azt tartják, hogy beteg emberek. Valószínűsíthető, hogy esetükben nem a klasszikus értelemben vett kóros személyiségről van szó, mint fontoskodásról. A bennfentes látszatának hangsúlyozásáról, vagy a téma tartalmától függő rosszindulatról, netán a hallgatóságának tájékozottságának hangsúlyozásáról stb.
Források, kapcsolódó írások[]
- [Krasznai Éva: A kíváncsiság a tudásvágyból fakadó intellektuális-pszichológiai jellemvonás] -Vasárnapi Hírek, 2010