FANDOM


Az infopénz egy alternatív gazdasági modell, melyben egy központi közösségi bank mindenkinek alapjövedelmet biztosít és közösség érdekeit figyelembe véve kerül meghatározásra a személyek fizetőképessége és a dolgok ára.

5700 dollar

Életellenes gyarapodás = tumor?

Áttekintés Szerkesztés

A demokratikus társadalomnak a demokratikus pénzrendszer kell legyen az alapja!

A mai „demokráciát“ Edward Bernays így írja le: „A tömegek szokásainak és véleményeinek tudatos és intelligens manipulációja a demokratikus társadalmak fontos része. Azok alkotják a láthatatlan kormányt, akik a láthatatlan társadalmi mechanizmusokat manipulálják és ők az országunk igazi uralkodói. Rajtunk uralkodnak, értelmünket alakítják, ízlésünket képezik és ideáinkat olyan emberek szugerálják, akikről nem is hallottunk.“

Az infopénz megértéséhez szükség volt előbb a következő témákkal foglalkozni:

  • a számlapénz keletkezése,
  • a teljes értékű pénz fogalma.
  • Tudni kell,
    • hogy az infopénz nem dolog, hanem csupán információ,
    • hogy az infopénz nem csereeszköz, hanem kooperációs eszköz.

Az infopénz olyan pénzrendszer, amiben a pénz nem adósság, nincs kamat, nem keletkezik eladósodás, nincs csőd, nincs adó, nincs infláció és nem lenne korrupció. Egy demokratikus társadalomban lehetőség van arra, hogy a pénz ne mint követelés keletkezzen, hanem teljes értékű fizetési eszköz legyen.

Aki értéket termel annak a számláján infopénz keletkezik, ez a pénz a munkája értékéről információ. Aki fogyaszt annak a számláján pénz szűnik meg. A pénz az infopénzrendszerben nem csereeszköz, hanem kooperációs eszköz! Ha ez megvalósul, csak akkor érett meg a társadalom önrendelkezésre, amit majd igazi demokráciának is lehet nevezni.

A pénzt minden ember számára a Közösségi bank teremti. A kontírozás: Tartozik a kassza, követel a saját tőke. (Kassa an Eigenkapital) Fizetéskor megszűnik: Tartozik a ráfordítás, követel a kassza. (“Aufwand an Kassa“)

Mivel az infopénzt nem lehet kölcsön adni, ezért kamat sem létezik. Ebben a rendszerben az árak képzésére is új mechanizmusra van szükség. A „kereslet kínálat“ törvénye szükségszerűen a szükösséghez vezet és inflációhoz, ha a vásárlási erő túl magas. A forgalomban lévő pénzmennyiséget ha csökkenteni kell, akkor adók és díjak formájában be kell hajtani, hogy a forgalomból ki lehessen vonni (megsemmisíteni).

Infopénz teremtése Szerkesztés

Ez infopénz kétféleképpen történhet, a) a Közösségi bank által, ez lehetne a feltétel nélküli alapjövedelem alapja és b) az értékteremtéssel. A kasszában keletkezik az elektronikus pénz és a saját tőke alatt is látható, ami a közösség demokratikus központi bankja, aminek mindenki tagja. Ez a számlakijelölési szabály a társadalom demoktartikus döntése kell legyen és ezzel a számvitellel az egész társadalmat el lehet látni pénzel. A pénzteremtést a TAJ számmal és a meglévő számítógépes rendszerrel is el lehetne számolni. A demokratikus pénzteremtést így a szociális minisztérium végezné, pénzügyminisztériumra nincs többé szükség.

A könyvelési számlakijelölés a következő: Tartozik a kassza, követel a saját tőke.

KÖZÖSSÉGI BANK

————————————————
Eszközök Források
+ kassza + saját tőke

Idáig az infopénz a teljes értékű pénzre hasonlít. A különbség nem a pénzteremtésben, hanem a pénzmegszüntetésben van.

Infopénz megszüntetéseSzerkesztés

Mivel nem kettős könyvelésről van szó fizetésnél a könyvelés csak az egyén számláját érinti. Az infopénzt nem adjuk tovább, nem cseréljük árura, ezért nem létezik pénzforgás, ezért nincs infláció és nincs defláció. A pénz forgásának a gyorsasága (likviditás) sem téma többé a közgazdaságban. Mivel fizetéskor az infopénzt nem továbbadjuk, nincs követelés és adósság, hanem a számlánkon ez megszűnik.

A könyvelési számlakijelölés a következő:

Követel a kassza, tartozik a saját tőke

KÖZÖSSÉGI BANK
————————————————
Eszközök Források
– kassza – saját tőke

Az infopénz rendszerben a szerződések nem az egyes személyek között jönnek létre, hanem minden polgár egy „életszerződést” köt az egész társadalommal. Ez az egész társadalom lehet pl. város, ország, amit a demokratikus Közösségi bank (DB) képvisel. Ez a szerződés minden életszakaszban más és más lehet, az egyén fejlődését szolgálja és ezért ennek érdekében megváltoztatható.

Az infopénz rendszerében asszimetrikus árak lehetségesek, mert nincs kettős könyvelés. Minden személy számára létezik egy saját tarifarendszer és fogyasztói kosár.


Közösségi bank Szerkesztés

Mivel a pénz stabilitását biztosítani kell egy demokratikus társadalomban, ezért a pénzteremtést közfelügyelet alatt kell tartani és átláthatóvá kell tenni. Mivel az értékteremtés össztársadalmi eredmény, ezért a pénzteremtés joga a társadalmat és nem a bankokat (azok tulajdonosait) illeti meg.

A monetatív szerv egy erős állami intézmény, a demokratikus Közösségi bank. A törvényhozó (legiszlatív), végrehajtó (egzekutív) és igazságügyi (judikatív) hatalom mellett szüksége van az államnak egy negyedik hatalmi ágra, a pénzügyi (monetatív) intézményre. Ez a mindenkori kormánytól, politikai pártoktól független kell legyen. Ebben a rendszerben az állami szervek és a kormány igazi szétválasztására van szükség. Az uralkodó pártérdekek, a hatalmon lévő kormány nem befolyásolhatja a monetatív szervet. A pénzteremtést a reálgazdaság igényei szerint történik, mert akkor teremtődik a pénz, mikor értéktermelés történik. Így megszűnne a kereskedelmi bankok pénzteremtő gyakorlata által generált infláció és defláció.

A pénzt ebben a rendszerben nem lehetséges adosság formájában teremteni. Azt az infopénzt, ami az emberek alapjövedeleme csak a központi monetatív szerv hozhassa forgalomba. Ennek a szervnek joga van így teremtett infópénzt, a szeniorázst az emberek számláján megteremteni.

Társadalmi szerződés Szerkesztés

A mai gazdasági rendszernek az árucsere az alapja. A pénz, mint csereeszköz a cserekereskedelmet a mai napig fenntartotta. A gazdasági szereplők, egyének, cégek, államszervek egymás között bilaterális szerződéseket kötnek. Könyvelési értelemben követelés és adósság keletkezik a két fél között. Minden fél a teljesítményéért a másik féltől ennek megfelelő, egyenértékű teljesítményt vár el. Ezt a mai ember igazságosnak érzi és ez igaz is, ha a szűkösség gazdasági elve szerint gazdálkodunk. A mai társadalmi fejlettségi szintjének köszönhetően viszont nagyon sok területen árutúltermelés van, a pénz viszont szűkös maradt.

Mivel a pénzmennyiség a társadalomban rendszerszinten a kamat miatt pénzszűkösséghez vezet, az ellenszolgáltatást pénzben az ügyfelek nem mindig tudják teljesíteni, ezért elkezdődik a „harc” a gazdasági felek között. Tehát ennek az ellenséges konkurenciának a mélyen rejlő oka a bankok által okozott pénzhiányban van.

A társadalom ezt nem érti és azt hiszi, hogy a pénz olyan pozitív érték, mint az arany, amit a gazdasági körforgásban tovább adnak a felek. Valójában nem ez történik, hanem a bankok adósságát adják tovább a felek. Az anyagi pénz már csak absztakció és gátolja a társadalom szabad kibontakozását.

Ezt a problémát megoldhatjuk, ha az infopénz rendszerében nem bilaterális szerződéseket kötnek az egyes gazdasági szereplők. Minden egyes személy a közösségével köti meg a szerződést, azaz ennek demokratikus „bankjával“. Ez a bank egy olyan közösségi hálózat, ami a társadalmi értéktermelés és fogyasztás optimális mechanizmusát szabályozza. A társadalmi szerződés következtében az egyén egyedi fogyasztói kosárban tudunk megállapodni a Közösségi bankjával. Az infopénz tehát nem csereszköz, inkább egy egyéni teljesítményű értékmérő.

A fogyasztással az egyén számlájáról az infopénz eltünik. (Számlakijelölés: “Követel a kassza, tartozik a saját tőke“). Az egyén teljesítményével, amit a közösség számára elvégez a számláján infopénz keletkezik (“Kassa an Eigenkapital“).

Míg a csereeszközpénzzel egy anyagi pénzt absztrakcióját alkottuk meg, addig az infopénz egy társadalmi szerződés és az absztrakció a szerződő fél. A Közösségi bank csak egy „szinlelt“ szerződési fél, ezzel a szerződés mindig a megváltozott igények szerint átalakítható. Mivel ebben a rendszerben nincsenek bilaterális szerződések, ezért a szereplők mindig kooperálni tudnak. A kettős könyvelés nulla összegű játékszabálya megszűnik. Az egyén igényei szerint, de kooperációban alakíthatja a gazdasági és társadalmi rendszert, és nem szükséges egy merev ideológiai keretbe kényszeríteni ezt és az emberi civilizáció egy magasabb fejlődési szakaszt tud elkezdeni.

Aszimetrikus árak Szerkesztés

Az infopénz rendszerében asszimetrikus árak lehetségesek, mert nincs kettős könyvelés. Minden személy számára létezik egy saját árrendszer, tarifarendszer és fogyasztói kosár.

-A munka értéke egységes A munka (szolgáltatás) értéke a tevékenységem értéke alapján keletkezik, amit az a közösség állapít meg, amihez tartozom.

-A termék értéke asszimetrikus

A termék értéke mindig attól függ, hogy az igények mennyire vannak kielégítve. Minél jobban ki vannak ezek elégítve, annál alacsonyabb az ár és ez akár nulla is lehet, mert az ehhez szükséges munka értéke nem a termék értékébe van beleszámítva. Tehát az értéktermelő, a szolgáltató a fogyasztói ártól független infopénzt kap.

Az infopénz-rendszerben csak az emberi munkának és a végterméknek van ára. A nyersanyagokat nincs szükség beárazni, mert így ismét az egyes gazdasági szereplők a magas árak fenntartásában lesznek érdekeltek. Ha a termelésben a természetes erőforrásokban szűkösség keletkezik, ami ma sok területen így van, akkor azokat az újításokat kell honorálja az össz-társadalom, akik nyersanyag helyettesítő anyagokat, technológiákat tudnak kitalálni. Ezzel a szűkösség megszüntetését támogatjuk és egy természetesen regenerálódó zárt körfolyamatú ökonómia rendszert hozhatunk létre.

A termelésben egy másik motiváció még a termelési folyamat további hatékonyságának a növelése. Akik ezt elérik, mert újabb technológiákat alkalmaznak azokat a Közösségi bank külön honorálja. Ezzel az újítás értéktermelés megmarad, de a termékek fogyasztói ára tovább csökken.

Ez a rendszer lehetetlené teszi a pénzel való korrupciót is. Lefizetni infopénzzel senkit sem lehet, mert ez nem csereeszköz.

A termelési folyamatban csak az emberi munkaerő van honorálva, a így a végén a termék akár ingyen is megszerezhető és az infopenz is fölöslegessé válik.

Eddig a számvitelben generációk óta csak élettelen dolgokat, anyagokat tárgyakat értékeltünk és a hozzáadatott munkával vezettük le a termék piaci árát. A számvitelbe olyan értékkategóriákat is be kell vinni, ami nem anyagi, pl. egészség, boldogság, környezetbarát jelleg. A munka esetén az értéktermelés beárazásában nemcsak a képzettségi szint játszhat szerepet, hanem a munka emberi hatása. Minél kényelmetlenebb a munka, annál magasabb kell legyen a fizetés. Ez ösztönzően hat a technológiai újításra.

Átmenet Szerkesztés

Míg a pénzt mint csereeszközt használjuk, addig egy cserekereskedelmi társadalomban maradunk és ez a mai közgazdasági paradigma legnagyobb problémája. Mindaddig míg cserélünk mindig lesz egy nyertes és egy vesztes, mert 100%-osan igazságosan soha nem lehet cserélni. Az eladó mindig több pénzt akar, a vevő mindig sokallja ezt. Aki nem tud dolgozni, az állami segítségre szorul. Ez a támogatás csak úgy működik, ha valakiktől elveszik a pénzt és ez sokakban nemtetszést vált ki és szociális konfliktusokat okoz. Ezenkívül a pénz központi újraelosztása nagy bürokratikus apparátust foglalkoztat.

Ezt a konfliktust azzal lehetne kiváltani, ha új pénzrendszer bevezetését elkezdhetné a Szociális Minisztérium (Nemzeti Erőforrások Minisztériuma) abban hogy a pénzteremtés jogát bizonyos célokra átveszi. Például élelmiszer-, ruházatvásárlásra és lakbérre a rászorultak számára megteremtené a szükséges infopénzt, ami úgy működik, mint egy utalvány csak digitalizálva van és a TAJ-kártyával erre számlaszám lenne.

Értelemszerűen a mai pénzrendszerből az infopénzbe való átmenetet a párhuzamosan működő számviteli értékelési rendszerek, elszámolási csoportok ((Buchungs-rechnungskreis) bevezetése jelenteni. Ahogy jelenleg is létezik pl. a kereskedési feltételek minősítési rendszere (Handelsrechtliches Bewertungssystem), vagy a jogi feltételek minősítési rendszere (Steuerrechtliches Bewertungssystem) úgy létre kell hozni a környezeti és emberi igényeknek megfelelő minősítési rendszert is.

Forrás, további részletek Szerkesztés

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.