FANDOM


Személyiségünk értékeinkre épül, értékeink pedig hiedelmeinkre. Hiedelmeink biztos alapot jelentenek, ha empirikus bizonyítékon alapulnak (az éppen aktuális tudományos konszenzus a legjobb, ami rendelkezésre áll).

Empirikus alapú hiedelmeink alapján logikus gondolatmenetek révén eljuthatunk egy konzisztens világképhez. Ez az emberiség ismereteinek bővülésével egyre pontosabb, így potenciálisan egyre jobb világot lehet teremteni. Hiedelmeinket és értékeinket célszerű folyamatosan felülvizsgálni, hogy minél közelebb kerüljünk ehhez. A racionális érvelés tíz aranyszabálya

Minél több ember alapozná hiedelmeit az éppen aktuális tudományos konszenzusra, és minél többen törekednének a logikus gondolkodásra, annál közelebb állnának az álláspontok. Jóval kevesebb volna a vita és az ellenségeskedés, jobb volna a társadalmak életminősége, és jóval közelebb állnánk a fenntarthatósághoz.

TZM hiedelmek

megalapozott hiedelmek adják a stabil személyiséget

A hiedelmek többsége empirikusan tesztelhető (az emberiség rendelkezésére álló legalaposabb, legmegbízhatóbb tesztelési mód a tudományos módszer). Egy hiedelem nem tesztelhető, ha az állításban szereplő fogalmak alul-definiáltak (pl. lélek), vagy ha az állítás a természet törvényein kívülálló feltételezett jelenségre vonatkozik (pl. istenek).

A különböző értékek logikusan levezethetők a különböző hiedelmekből, ám a logika nem az ember erőssége. Emiatt sokan követnek el logikai bukfenceket, így értékeik indoklása sántít. A leggyakoribb ilyen logikai bukfencek között van a „hamis dilemma” (pl. ha valami nem kapitalista, akkor biztos kommunista), az „anekdotikus bizonyíték”, ami a túláltalánosítás egyik formája (pl. egy barátom ismeri egy nagy részvényest, aki jó fej, szóval kamu, hogy a nagy részvényesek többsége számára a profit minden más szempontot felülír). Szintén gyakori a „személyes kétely” (pl. nem értem, hogy lehet meghatározni egy kristály életkorát, így nem hiszem el a geológusoknak, hogy a Föld 4,5 milliárd éves), vagy a „csúszós lejtő” (pl. ha valaki azt mondja, hogy a népesség ugyanolyan fontos a fenntarthatóság szempontjából, mint az egy főre jutó öko-lábnyom, akkor idővel biztos eugenikát fog hirdetni).

Sőt, az is gyakran előfordul, hogy az emberek fiatalon készen kapnak értékeket környezetüktől (pl. szülők, közösség, vallás, állam stb.), amik csak úgy „lógnak a levegőben”. Ha jön valaki, és megkérdőjelezi ezt a környezettől átvett és elhasznált értéket, arra egyén alapvetően négyféleképpen reagálhat. Az első kettőben személyes támadásnak veszi, és vagy visszatámad, vagy elkezd védekezni (ideológiákat az értékhez). Ha nem is veszi személyes támadásnak, akkor általában a környezetéhez fordul, hogy megtudakolja az érték ideológiai alapját (pl. barátok, szülők, papok, vallásos szövegek, részrehajló források, stb.). Nagyon ritka az az eset, hogy az egyén felismervén a kognitív disszonanciát, elfogadja, hogy személyiségének egy része bizonytalan alapokon áll, és az objektivitásra törekedve elbeszélget a másikkal a dologról, illetve utánanéz, hogy mi az adott témában a tudományos konszenzus (már ha a hiedelem tesztelhető).

Minél inkább tévhiteken alapulnak valakinek az értékei, annál pszichotikusabb lesz a személyisége és a viselkedése (azaz a valóságtól elszakadt). Ha néhány tévhit népszerű (pl. hatalmi, vallási, vagy marketig-propaganda miatt, esetleg filmes trópok miatt), akkor az abból következő értékek egész társadalmak viselkedését őrültté és destruktívvá tehetik. Például a kertvárosi életmódhoz és nagy autókhoz olcsó olaj kell, így az amerikai társadalom beletörődik az olajért folyó háborúkba és az olajdiktatúrákkal való szövetségbe. Ugyanígy a hímsovinizmust, és vallási intoleranciát hirdető vallások által leírt túlvilágban (és az odajutás egyetlen biztos módjában) való hit miatt egész társadalmak nyomják el nőiket, és könnyebben elfogadják, ha kormányuk terrorszervezeteket támogat.


Forrás: https://www.facebook.com/tzmmagyarorszag/
Szerző: Kántor Sztella
Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.