FANDOM


A geotermikus energia, a föld melegének állandó jellege a más, változékony megújuló energia felhasználása mellett egy stabil alaprendszert adhat.

Gejzir

A föld belsejében lévő hő emberi léptékkel végtelennek tekinthető.

Magyarországi geotermikus viszonyok Szerkesztés

Magyarország egy korábban aktív vulkáni területen található. Termálvizek révén ismert, hogy geotermikus adottságai nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőek. A talajhőmérséklet mélységgel történő emelkedése nagyjából kétszerese a világ átlagnak, ~ 45 °C/km, szemben az átlagos 20-30 °C/km értékkel.

Tehát

  • 500 m mélységben az átlaghőmérséklet már 35-40 °C,
  • 1000 m-ben 55-60 °C,
  • 2000 m mélységben pedig 100-110 °C, a melegebb területeken akár 120-130 °C lehet.

A felszín alatt több km mélységig megtalálható törmelékes üledékekből (homok, homokkő) vagy repedezett mészkőből, dolomitból az ország területének több mint 70 %-án minimum 30 °C-os termálvíz feltárható.

Magyarországon a geotermikus potenciál legalább 60 PJ/év = 1,6 milliárd kWh. Ha 50%-os technológiai hatékonysággal számolunk, akkor az 1 millió ember számára folyamatos 90 wattos energiaellátás.

Hutotornyok

Hőenergia Széndioxid kibocsájtás nélkül

Magyar geotermikus erőművek Szerkesztés

Komárom Szerkesztés

Komáromban a sportcsarnok és a Brigetio Gyógyfürdő fűtésére 2017-ben 1600 méter mély geotermikus kutat fúrnak és három kilométer új távhővezetéket építenek ki. A kútból 60 fokos víz érkezik a felszínre, ez egy földbe fektetett vezetéken jut a fürdőbe, ahol egyrészt az gyógyfürdőt fűtik vele, illetve egy hőcserélő és egy további vezeték segítségével a sportcsarnokba is eljut a hőenergia. A visszahűlt vizet a Dunába vezetik. Komáromban és vonzáskörzetében jelenleg is találhatók működő geotermikus kutak, így kézenfekvő lehetőség volt a termálvízben rejlő energia felhasználása a helyi hőellátásban. Az új fűtőmű az önkormányzat számára jelentős energiamegtakarítást jelent.

Miskolc-Kistokaj Szerkesztés

A tőzsdén jegyzett Pannergy Nyrt. 2013 májusában adta át a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kistokaj határában 7,5 milliárd forintba kerülő miskolci geotermikus projektjének első szakaszát, ez Magyarország és a térség legnagyobb geotermikus hőt hasznosító rendszere, amely tízezer miskolci háztartást és több mint száz intézményt lát el környezetbarát hővel. A hőenergia szállítását Miskolc belvárosába és az egyetemre, a Tatár utcai fűtőműnél beépített csaknem 30 megawattos hőcserélőkön keresztül valósítják meg.

Európában is ritka, hogy a geotermikus energia bevonásával Miskolcon a „hőszükségletek” több mint 40 százalékát a megújuló energiaforrások felhasználásával állítja elő.

Tura Szerkesztés

A 2017-ben beinduló 2,7 megawattos turai geotermikus hőerőművet 5,5 milliárd forintból valósítja meg a szingapúri befektető - KS Orka Renewables. A geotermikus erőműben a föld mélyéről érkező 129 Celsius-fokos termálvíz hajtja majd a turbinákat. Az így megtermelt energiát az Elmű országos hálózatába továbbítják majd a mindenkori kötelező átvételi áron. Az erőmű hozzávetőleg 800 családi ház évi villamosenergia-igényét fogja biztosítani. Az erőmű mellé a tervek szerint 11 hektáron egy zöldségtermesztésre berendezkedő óriási üvegház is létesül 4,5 milliárdos beruházás keretében.

Szeged Szerkesztés

A belvárosban és Újszegeden fúrta 2013-ban az első geotermikus kutat az a szegedi cégcsoport, amelyiknek a beruházó Geotermikus Beruházó Kft. is tagja. Ezekre a hálózatokra elsősorban egyetemi épületek és más intézmények csatlakoztak. A 2018-ban fúrt újabb hőforrások révén gázfogyasztásának negyedét termálvízzel váltja ki 2020-ra a Szegedi Távfűtő Kft. (Szetáv) az elnyert uniós támogatás segítségével. Sem a használatimelegvíz-hálózatban, sem a fűtésben nem kering majd termálvíz. Hőcserélőkön keresztül annak kizárólag a hőenergiáját hasznosítják. A távhő ára sem változik, ha a tarifákat három év múlva is az állam szabja meg. Érzékelhető változást a levegő tisztulásában hoz majd a geotermikus energia. A Szetáv ugyanis a város legnagyobb környezetszennyezője: évente 58 ezer tonna szén-dioxidot enged a levegőbe, miközben 30 millió tonna gázt éget el.

Magyar termálvizek energetikai hasznosítása Szerkesztés

Spa

A termálfürdők népszerűek, és rendkívül pazarlóak

Ma Magyarországon több mint 900 termálkút üzemel, amelynek mintegy 31%-a gyógyászati célú, több mint negyedük az ivóvízellátásban hasznosul, és közel fele szolgál fűtésre (Statisztikai Tükör, 2009). 2009-ben mintegy 26–38 PJ hőenergiát hoztunk felszínre, melyből csak 4,13 PJ-t hasznosítottunk (Eurostat, 2012). Magyarországon a geotermikus potenciál legalább 60 PJ/év (Mádlné Szőnyi, 2008).

A rendszer nagy veszteséggel működik, a hatékonyság azonban növelhető. Jelenleg a felszínre hozott hévizet úgy hűtik le a megfelelő hőmérsékletre, hogy annak hőjét nem használják fel, miközben az épületek egy részét földgázzal fűtik. A pazarló felhasználás megszüntetésével a mostani hő többszörösét (akár további 10–15 PJ-t) lehetne kinyerni, többlet hévíz kitermelése nélkül (Mádlné Szőnyi, 2008; Munkácsy és Krassován, 2011).

2010-ben a geotermikus hőhasznosítás 4,23 PJ-t, a hőszivattyúk alkalmazása 0,25 PJ-t tett ki. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010–2020 (2011) 2020-ra ezen értékek 16,43 PJ-ra, valamint 5,99 PJ-ra való növekedését prognosztizálják.


Külföldi példák Szerkesztés

Források Szerkesztés

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.