Etikus gazdaság

Az etikus gazdaság célja a társadalmi környezettel való összhangban tartós sikeresség és a fenntartható gazdaság, egyszóval közjó elérése. A gazdasági folyamatok etikai dilemmái egyidősek az emberiség írott történelmével, hiszen a személyes és közösségi haszon öröme mellett a mohóság és önfeláldozás szélsőségei közötti egyensúlyozás is szükséges. A becsületesség és más emberi értékek elengedhetetlenek a megvalósításhoz.

Az etikával kapcsolatban elengedhetetlen annak megértése, hogy a közösségek felbomlásával az ember kikerült a természetes közegéből. A városok, országok és birodalmak megjelenésével az egyén olyan társadalmi környezetbe került át, ahol az egyéni szükségleteket nem, vagy nagyon nehezen lehet számon tartani, és így kielégíteni. Ennek oka a szellemi kapacitásunk korlátaiban rejlik, ugyanis az ember csak nagyjából 150-250 emberrel tud stabil kapcsolatot fenntartani, és csak ilyen korlátok között működik (automatikusan) a társadalmi immunrendszer, a hibás viselkedés gyors kezelése. Ez egy evolúciós hagyaték, ugyanis az ekkora méretű törzsek már lehetővé tették a kooperáció olyan fokát, ami biztosította a halászó-vadászó törzsek szükségleteinek hatékony kielégítését. Évmilliókon át ennél kisebb törzsekben éltünk, a földművelés megjelenésével viszont gyakran ennél nagyobb csoportok közös munkájára volt szükség. Ha viszont az emberek ennél nagyobb csoportokban élnek együtt, akkor már nem működik a társadalmi immunrendszer, ami szinte automatikusan azonosítja és kiveti a közösség számára ártó egyéneket. Mivel erre evolúciósan nem vagyunk felkészülve, ezért ilyenkor elengedhetetlen a törvények alkalmazása. A törvények viszont könnyen kijátszhatóak és manipulálhatóak egyéni, ill. különböző érdekcsoportok érdekei mentén (lásd: lobbi).

Mindennek természetesen gazdasági vonzatai is vannak, aminek pedig van egy etikai oldala is, mivel a szükségleteink kielégítéséhez szükséges erőforrásokhoz és javakhoz való hozzáférésről szól. Az etikus köz-gazdaság megvalósításához tehát alapvetően két módja lehetséges; az egyik az igazságosabb törvények, a másik pedig az ember természetes közegének az újraszervezése, hogy újra megjelenjen a társadalmi immunrendszer. Az elsővel évezredek óta próbálkozunk, több-kevesebb sikerrel. Mivel a profit és a kamat intézménye egyre nagyobb jövedelmi és vagyoni koncentrációt eredményez, így egyre jobban érvényesülnek a törvényekben az egyéni, ill. a különböző gazdasági érdekcsoportok érdekei (pl. egy-egy vagyonos befektető, tőkeerős vállalat, vagy gazdasági ágazat érdekei).