Changes: Emberi értékek az oktatásban és társadalomban

A lap 2017. november 4., 07:30-kori változata

Az alábbiakban szerkesztett kivonat olvasható a következő publikációból:

Kovács I. Katalin, Csukonyi Csilla: AZ EMBERI ÉRTÉKEK ÉS A DEMOKRATIKUS ISKOLA SZEREPE AZ OKTATÁSBAN ÉS A PÁLYAVÁLASZTÁSBAN

Eredeti közlés: PedActa, 2. kötet, 1. szám, 2012 ISSN: 2248-3527

Webes forrás: http://padi.psiedu.ubbcluj.ro/pedacta/article_2_1_5.pdf

Emberi értékek a társadalomban

Az értékek sajátos kultúrafüggő rendszerek, melyek további szabályrendszereket építenek ki, így az élet minden területére kihatnak Az értékek konformizáló hatásán, az érték tartalmak társadalmi meghatározottságán keresztül valósul meg a társadalom szabályzása. Helyzetek, történések, dolgok egész osztályának fontosságát az értékeink jelölik ki, vagy adott esetben megfosztják őket jelentőségüktől (Berger, 1987). Az értékek hordozója a társadalom, így az értékátadás folyamata is a társadalomban valósul meg, amelyben a család és iskola kiemelt jelentőséggel bír.

Az értékképzés, értékőrzés főbb csatornái:

a társadalom anyagi- technikai kultúrája, civilizáció adott foka
a mindennapi élet egyéni és társas tevékenységrendszere, az együttélés normarendszere
a kultúra szellemi szférája, a vallás, az erkölcs, a művészet, a politika, a jog által képviselt és közvetített értékek
a társadalom nem ideologikus tudatformái a természettudományok, technikai tudományok által közvetített ismeretek és gondolkodásmódok
a társadalom intézményrendszerében megtestesített és közvetített értékek dimenziója, a család, az iskola, az államhatalom, a törvénykezés, a jog, a munkahelyi szervezeteke stb. vallott és megvalósított értékei.

Az értékek közvetítésében kimagasló szerepe van a családnak, oktatási intézménynek és a médiának. Egy személy társas orientációját előrejelzi az általa képviselt individualizmus- szűkebb családi kör céljai, önmeghatározásban a személyes jellemzőit hangsúlyozza, kollektivizmus- az egyén és közösség kapcsolatát írja le. Hofstede (1980) a jelenséget a kultúrák közötti különbség megragadására használta. Az individualista társadalmak a személyes célokat, egyéni érdekek megvalósulását tartják szem előtt, gyakori a csoporton belüli konfrontáció, érzelmileg nem vonódnak be, önmeghatározás jellemzi őket.

Közösségi és egyéni beállítottságú társadalmak

A kollektivista társadalomra jellemző a csoporthoz való tartozás, mások érdekeit szem előtt tartva saját céljait feláldozza. (Tafarodi és Swann, 1996). A keleti kultúrákra inkább kollektivizmus, míg a nyugati kultúrára inkább individualizmus jellemző. A kollektivista beállítottságú hallgatók nagyobb valószínűséggel csatlakoznak diákszervezetekhez, szakkollégiumokhoz, számukra fontos a közös teljesítmény, teljesítmények kontrollálása, képességeik együttes mozgósításával érik el céljaikat. Az individualista értékeket hangsúlyozók versengőbbek, szeretik egyediségüket, egyéniségüket, tudásukat, képességeiket megmutatni és nagyobb valószínűséggel publikálnak (Csukonyi és Münnich, 2002). Csukonyi, Sallay és Münnich (1999) kutatásukban jogi, bölcsésztudományi, közgazdasági, természettudományi, műszaki karra járó hallgatók vettek részt. Arra az eredményre jutottak, hogy a kollektivista és individualista értékek azonos fontossággal is jelen lehetnek az egyének értékrendszerében. Azok a személyek akik “komplex” értékeket képviselnek feltehetőbben összetettebb énképpel rendelkeznek. Az individualizmus skálán a legmagasabb értéket a jogászok mutattak. Kollektivista értékeket főként a természettudományi és műszaki karra járó hallgatóknál mértek. A közgazdasági hallgatók nagy része a komplex csoportban helyezkedik el. A bölcsésztudományi kar az “elutasítók” csoportjába tartozik. Costa és McCrae (1992) a „Big Five” személyiség modelljükben a nyitottság dimenzió az új tapasztalatok, élmények, érdeklődés, kíváncsiság, új eszmék és értékek befogadása iránti fogékonyságot emelik ki.

A nyitottság faktorai: fantázia, esztétikai érzékenység, érzések, cselekedetek, gondolatok, értékek. A nyitott személyekre jellemző a kreativitás, rugalmasság, aktívak a kihívást jelentő feladatokban, információ felkutatásában, jobb teljesítményre képesek, mint „zártabb” társaik. A nyitott személyek kíváncsiak, foglalkoztatják új gondolatok, értékeik nem konvencionálisak, tapasztalatgyűjtők, érzelmeiket intenzívebben élik meg. A „nyitottság későbbi sikereket meghatározó tényező lehet az egyén, életében, eredményességében” a személyek támogatásában, elősegítésében ezért az oktatási intézménynek szerepe nem mellékes (Kun, 2002). Rokeach (1960) nyílt és zárt gondolkodás elméletében rámutat, hogy a gondolkodás iránya a szociális megnyilvánulásokat bejósolhatóvá teszik. Az általa említett kognitív struktúra befolyásolja a szociális viselkedést, az ideológiák, attitűdök, értékek szerveződését.

A nyitott személyekre a liberalizmus, míg a zárt gondolkodásúakra a konzervativizmus jellemző, nem meglepő módon, hisz a háttérben olyan univerzális pszichológiai jelenség húzódik, ami messze túlmutat a politikai vagy szociális attitűdökön. A család, kortársak, iskola meghatározó szerepet tölt be a nyitottság kialakulásában. Schwartz (2006) elméletében az értékek különböző jelentőséggel, fontossággal bírnak, kívánatos, helyzetek feletti célokban fejeződnek ki, irányelvként szolgál személy vagy csoport életében, ugyanakkor viszonyítási alapot is jelentenek az egyes cselekvések megítélésében, igazolásában. Schwartz (1995) értékelméletében hangsúlyozza, hogy a cél (végcél, közbülső cél), a társas orientáció (individuális, kollektív) és a motiváció együttese olyan értékstruktúrát alakít ki, amely meghatározza a viselkedést, az emberi életet, a célok irányába mutat, a körülöttünk levő világot jelentőséggel tölti fel. Schwartz (2006) által kidolgozott a tíz értékkomponens egyetemes jellegét tekintve minden egyén és társadalom alapműködését biztosítják.

Schwartz féle értékkomponens és definíciók

(Schwartz, 2006, 100 o. alapján)

1. Hatalom: státusz, presztízs, kontroll, dominancia emberek és erőforrások felett, társadalmi és közösségi megbecsülés, elismertség keresése

2. Teljesítmény: társas elvárásoknak megfelelő kompetencia bemutatásával járó személyes siker.

3. Hedonizmus: élvezetek és érzéki kielégülés, az öröm keresése.

4. Stimuláció: izgalom, újdonság és a kihívás

5. Önvezérlés: független gondolkodás, cselekvés, önálló döntések, választás, alkotás, felfedezés

6. Univerzalitás: mások megértésére és elfogadásra törekvés, megbecsülés, tolerancia, törődés minden ember jólétével és környezetével.

7. Jóakarat: hozzá közel álló személyek jólétének megteremtésére és fenntartására való törekvés

8. Hagyományőrzés: adott kultúrára jellemző hagyományok vagy vallási szokások iránti tisztelet és elköteleződés

9. Konformitás: azoknak a cselekedeteknek a kerülése jellemzi, amelyekkel bármi módon megbánthat másokat, illetve erős megfelelési vágy a közösség normáinak és elvárásainak.

10. Biztonság: társadalom, kapcsolatok, megbízhatóságra, harmóniára és stabilitásra való törekvés.

Csukonyi és Münnich (2002) egyetemi hallgatók értékeit térképezték fel. Az általuk képviselt értékek szorosan összefüggnek az egyéni és szakmai aktivitással. Támogatást kifejezetten fontosnak tartó hallgatók nagyobb valószínűséggel vesznek részt tanulmányi versenyeken, az önelfogadást fontosnak tartók pedig nagyobb valószínűséggel vesznek részt konferenciákon. A biztonság, önelfogadás értékét hangsúlyozó hallgatókra jellemző a tudományos munkavégzés. Az alkalmazkodás és konzervativizmus értékeit kiemelő személyek esetében nagyobb gyakorisággal fordult elő tanulmányi ösztöndíjak elnyerése.

Kitekintés az empirikus kutatás irányába

Az értékek meghatározzák, hogy milyen irányban és mennyire vagyunk nyitottak. A körülöttünk levő világ értékelésében, megítélésében is fontos szerepet játszanak. A társadalom meghatározza az értékek kialakulását, elsősorban a családnak, kortársaknak, iskoláknak fontos szerep tulajdonítható az értékek formálásában. Vizsgálandó, hogy az értékek alakulásában az említett tényezők milyen súllyal vesznek részt. A célok felállítása, az érdekek (individualista, kollektivista), a motiváció együttese értékeket hoz létre, amely a viselkedésben nyilvánul meg. Egy későbbi kutatás célja lehetne megvizsgálni a pályaválasztás lehetőségeinek és az egyén által képviselt értékeknek kapcsolatát.

@@ 19. sor: / 19. sor: @@
 == Közösségi és egyéni beállítottságú társadalmak ==
-A kollektivista társadalomra jellemző a csoporthoz való tartozás, mások érdekeit szem előtt tartva saját céljait feláldozza. (Tafarodi és Swann, 1996). A keleti kultúrákra inkább kollektivizmus, míg  a nyugati kultúrára inkább individualizmus jellemző. A kollektivista beállítottságú hallgatók nagyobb valószínűséggel csatlakoznak diákszervezetekhez, szakkollégiumokhoz, számukra fontos a közös teljesítmény, teljesítmények kontrollálása, képességeik együttes mozgósításával érik el céljaikat. Az individualista értékeket hangsúlyozók versengőbbek, szeretik egyediségüket, egyéniségüket, tudásukat, képességeiket megmutatni és nagyobb valószínűséggel publikálnak (Csukonyi és Münnich, 2002). Csukonyi, Sallay és Münnich (1999) kutatásukban jogi, bölcsésztudományi, közgazdasági, természettudományi, műszaki karra járó hallgatók vettek részt. Arra az eredményre jutottak, hogy a kollektivista és individualista értékek azonos fontossággal is jelen lehetnek az egyének értékrendszerében. Azok a személyek akik “komplex” értékeket képviselnek feltehetőbben összetettebb énképpel rendelkeznek. Az individualizmus skálán a legmagasabb értéket a jogászok mutattak. Kollektivista értékeket főként a természettudományi és műszaki karra járó hallgatóknál mértek. A közgazdasági hallgatók nagy része a komplex csoportban helyezkedik el. A bölcsésztudományi kar az “elutasítók” csoportjába tartozik. Costa és McCrae (1992) a „Big Five” személyiség modelljükben a nyitottság dimenzió az új tapasztalatok, élmények, érdeklődés, kíváncsiság, új eszmék és értékek befogadása iránti fogékonyságot emelik ki. A [[nyitottság]] faktorai: fantázia, esztétikai érzékenység, érzések, cselekedetek, gondolatok, értékek. A nyitott személyekre jellemző a kreativitás, rugalmasság, aktívak a kihívást jelentő feladatokban, információ felkutatásában, jobb teljesítményre képesek, mint „zártabb” társaik. A nyitott személyek kíváncsiak, foglalkoztatják új gondolatok, értékeik nem konvencionálisak, tapasztalatgyűjtők, érzelmeiket intenzívebben élik meg. A „nyitottság későbbi sikereket meghatározó tényező lehet az egyén, életében, eredményességében” a személyek támogatásában, elősegítésében ezért az oktatási intézménynek szerepe nem mellékes (Kun, 2002). Rokeach (1960) nyílt és zárt gondolkodás elméletében rámutat, hogy a gondolkodás iránya a szociális megnyilvánulásokat bejósolhatóvá teszik. Az általa említett kognitív struktúra befolyásolja a szociális viselkedést, az ideológiák, attitűdök, értékek szerveződését. A nyitott személyekre a liberalizmus, míg a zárt gondolkodásúakra a konzervativizmus jellemző, nem meglepő módon, hisz a háttérben olyan univerzális pszichológiai jelenség húzódik, ami messze túlmutat a politikai vagy szociális attitűdökön. A család, kortársak, iskola meghatározó szerepet tölt be a nyitottság kialakulásában. Schwartz (2006) elméletében az értékek különböző jelentőséggel, fontossággal bírnak, kívánatos, helyzetek feletti célokban fejeződnek ki, irányelvként szolgál személy vagy csoport életében, ugyanakkor viszonyítási alapot is jelentenek az egyes cselekvések megítélésében, igazolásában. Schwartz (1995) értékelméletében hangsúlyozza, hogy a cél (végcél, közbülső cél), a társas orientáció (individuális, kollektív) és a motiváció együttese olyan értékstruktúrát alakít ki, amely meghatározza a viselkedést, az emberi életet, a célok irányába mutat, a körülöttünk levő világot jelentőséggel tölti fel. Schwartz (2006) által kidolgozott a tíz értékkomponens egyetemes jellegét tekintve minden egyén és társadalom alapműködését biztosítják.
+A kollektivista társadalomra jellemző a csoporthoz való tartozás, mások érdekeit szem előtt tartva saját céljait feláldozza. (Tafarodi és Swann, 1996). A keleti kultúrákra inkább kollektivizmus, míg  a nyugati kultúrára inkább individualizmus jellemző. A kollektivista beállítottságú hallgatók nagyobb valószínűséggel csatlakoznak diákszervezetekhez, szakkollégiumokhoz, számukra fontos a közös teljesítmény, teljesítmények kontrollálása, képességeik együttes mozgósításával érik el céljaikat. Az individualista értékeket hangsúlyozók versengőbbek, szeretik egyediségüket, egyéniségüket, tudásukat, képességeiket megmutatni és nagyobb valószínűséggel publikálnak (Csukonyi és Münnich, 2002). Csukonyi, Sallay és Münnich (1999) kutatásukban jogi, bölcsésztudományi, közgazdasági, természettudományi, műszaki karra járó hallgatók vettek részt. Arra az eredményre jutottak, hogy a kollektivista és individualista értékek azonos fontossággal is jelen lehetnek az egyének értékrendszerében. Azok a személyek akik “komplex” értékeket képviselnek feltehetőbben összetettebb énképpel rendelkeznek. Az individualizmus skálán a legmagasabb értéket a jogászok mutattak. Kollektivista értékeket főként a természettudományi és műszaki karra járó hallgatóknál mértek. A közgazdasági hallgatók nagy része a komplex csoportban helyezkedik el. A bölcsésztudományi kar az “elutasítók” csoportjába tartozik. Costa és McCrae (1992) a „Big Five” személyiség modelljükben a nyitottság dimenzió az új tapasztalatok, élmények, érdeklődés, kíváncsiság, új eszmék és értékek befogadása iránti fogékonyságot emelik ki.
+A [[nyitottság]] faktorai: fantázia, esztétikai érzékenység, érzések, cselekedetek, gondolatok, értékek. A nyitott személyekre jellemző a kreativitás, rugalmasság, aktívak a kihívást jelentő feladatokban, információ felkutatásában, jobb teljesítményre képesek, mint „zártabb” társaik. A nyitott személyek kíváncsiak, foglalkoztatják új gondolatok, értékeik nem konvencionálisak, tapasztalatgyűjtők, érzelmeiket intenzívebben élik meg. A „nyitottság későbbi sikereket meghatározó tényező lehet az egyén, életében, eredményességében” a személyek támogatásában, elősegítésében ezért az oktatási intézménynek szerepe nem mellékes (Kun, 2002). Rokeach (1960) nyílt és zárt gondolkodás elméletében rámutat, hogy a gondolkodás iránya a szociális megnyilvánulásokat bejósolhatóvá teszik. Az általa említett kognitív struktúra befolyásolja a szociális viselkedést, az ideológiák, attitűdök, értékek szerveződését.
+A nyitott személyekre a liberalizmus, míg a zárt gondolkodásúakra a konzervativizmus jellemző, nem meglepő módon, hisz a háttérben olyan univerzális pszichológiai jelenség húzódik, ami messze túlmutat a politikai vagy szociális attitűdökön. A család, kortársak, iskola meghatározó szerepet tölt be a nyitottság kialakulásában. Schwartz (2006) elméletében az értékek különböző jelentőséggel, fontossággal bírnak, kívánatos, helyzetek feletti célokban fejeződnek ki, irányelvként szolgál személy vagy csoport életében, ugyanakkor viszonyítási alapot is jelentenek az egyes cselekvések megítélésében, igazolásában. Schwartz (1995) értékelméletében hangsúlyozza, hogy a cél (végcél, közbülső cél), a társas orientáció (individuális, kollektív) és a motiváció együttese olyan értékstruktúrát alakít ki, amely meghatározza a viselkedést, az emberi életet, a célok irányába mutat, a körülöttünk levő világot jelentőséggel tölti fel. Schwartz (2006) által kidolgozott a tíz értékkomponens egyetemes jellegét tekintve minden egyén és társadalom alapműködését biztosítják.
 == Schwartz féle értékkomponens és definíciók ==