- Forrás: Bicsák Tamás: Az online kommunikáció bevonása a települési döntéshozatalba (BME Diplomamunka, 2018)
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Környezetgazdaságtan Tanszék, Regionális és Környezeti Gazdaságtan
Bevezető
A tanulmány célja alapvetően azon kérdés megválaszolása, hogy a jelenlegi technológiai színvonal és társadalmi berendezkedés mellett milyen szerepet tölthet be az online kommunikáció a helyi önkormányzatiság részvételibbé tételében?
Napjainkban a hagyományos, nemzetállami keretek közt működő demokrácia egyre több válságtünetet mutat, ezen gondolatok a közbeszéd részei lettek. Mindeközben – igaz, a köztudatba egyelőre sokkal kevésbé beépülve – felmerül a lokalizáció, a helyi szintű döntéshozatal felértékelődése, mintegy legitim válaszként a választók kezéből egyre inkább kicsúszó globális folyamatokra. Egy másik komoly kritikája a második világháború óta fennálló demokratikus rendszereknek, hogy azok intézményei és prominens személyei túlságosan is eltávolodtak a választóktól, állampolgároktól, emberektől, akiknek a szolgálatára elméleti síkon létrehozták őket. Minderre egyfajta – a közbeszéd szintjét kevésbé, de érezhetően megütő – válaszként a közvetlen demokrácia felé való elmozdulás is el szokott hangzani.
Mindeközben, a társadalmi, gazdasági és politikai folyamatoktól többé-kevésbé függetlenül a társadalmi érintkezéseinket alapvetően megváltoztató műszaki- technológiai jellegű változások mentek végbe sorban, elsősorban az online kommunikáció megjelenésével, majd az ebből eredő közösségi médiafelületek térhódításával, amely végezetül a web2.0 térhódításába torkollott. Ezen három tényező eredőjeként kívánom jelen dolgozatban az online kommunikáció települési közvetlen döntéshozatalba való bevonásának lehetőségeit vizsgálni.
Jelen munka célja kellő elméleti megalapozottsággal történő esettanulmány-vizsgálat, objektív okok miatt elsősorban szekunder, de a lehetőségeket kihasználva néha primer kutatás formájában. Mindenekelőtt tehát a szakirodalomra támaszkodom az elméleti alapok lefektetésénél, amelyek magukban foglalják általánosan a demokráciát, később ennek a települési és regionális szintű sajátosságait, illetve technológiai oldalról a web2.0-t is, amelyekből együttesen következik az e-demokrácia fogalma és irányzatai, különös tekintettel azok helyi önkormányzásban vagy területfejlesztésben való szerepére. Ezt követően nemzetközi és hazai esettanulmányok segítségével mutatom be az aktuális helyzetet.
Feldolgozott témák
Virtuális szavazás. Képünk csupán illusztráció.
- Az e-demokrácia irányzatai, a Web 2.0 és a politika kapcsolatai
- A területfejlesztés és az e-demokrácia kapcsolata
- Nemzetközi példák az önkormányzati közvetlen demokrácia és e-demokrácia területéről
Összefoglaló
A szakirodalmi kutatások és az esettanulmányok összegzése nyomán kijelenthető, hogy a második világháború óta kialakult liberális demokrácia válságának egyik oka, hogy olyan technológiai és társadalmi környezetre adott adekvát válaszokat, amelyek mára már nem állnak fent. Ugyanakkor éppen ezen változások kínálják egyúttal azt a lehetőséget is, hogy ne a múltban kipróbált más modellek közül válogassunk, hanem az eddig kitaposott utakon haladjunk tovább a (poszt)modern környezet biztosította irányokban. Egyfelől a globalizáció következtében bizonyos problémák és ebből kifolyólag ezek megoldásai is túlnőnek az egyetlen ember által belátható döntési horizonton, mint például a klímaváltozás, a túlnépesedés, vagy akár csupán a multinacionális cégek kiterjedése, létszáma és pénzmozgásai. Ilyen esetben mindenképp érdemes lehet az emberi tehetetlenségből eredő frusztrációt becsatornázni és építő, progresszív jellegű tevékenységre használni. Erre lehet egy igen jó példa, ha az emberek „világjobbító szándékait” jelentős mértékben „lakóhelyjobbító szándékká” szelídítjük, amelyben sokkal kompetensebbek, ebből kifolyólag sokkal több sikerélményt is érhetnek el. „Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban” mondta Mahátma Gandhi legendás indiai gondolkodó, szabadságharcos, a szabad India első elnöke. Talán az önszerveződő közösségek is éppen ilyen relációban állnak az absztrakt emberiséggel.
Mindeközben nem szabad elfeledkezni arról a technológiai változásról sem, amelyet a web2.0 hozott és jelen kérdés szempontjából leginkább a many-to-many kommunikáció elterjesztése számít elvitathatatlan érdemének, illetve ezáltal közvetve a közösségi tudás kitágítása és az agora eszményének visszahozása, a fizikai korlátok kikerülésével, más megközelítésben azok fölé emelkedésével. A web2.0 a many-to- many kommunikáció segítségével képes olyan felületeket kialakítani, ahol a korábban bevettnél jóval nagyobb közösség képes egy diskurzus alkotni úgy, hogy a közösség nem oszlik olyan élesen kis létszámú hangadóra és nagy létszámú csendes hallgatóságra. Szintén ezen kommunikációs forma érdeme, hogy elmossa a határt a közvetlen, informális, és a formális, bürokratikus, ebből következően tekintélyparancsoló és félelemkeltő kommunikáció között. Természetesen egy ponton túl már a web2.0 sem tud kialakítani egyenrangú, értelmes diskurzust, például milliós közösségek, országok, vallások esetében, azonban kétségtelen tény, hogy a helyi, 69települési szinten igen hasznos segítség tud lenni. Így, miközben a modern liberális demokrácia válsága észszerűségi érveket támaszt a lokális szint felértékelődése mellett, addig a közvetlen demokrácia előretörése szempontjából éppen a web2.0 objektív korlátai támasztanak akadályt a helyi, települési szintnél magasabbra előretöréssel szemben.
Összességében jelen kutatás még számtalan irányban folytatható és folytatandó is, akár más szerzőknek is nyújthat szellemi alapokat. Az itt felvonultatott elméleti megalapozást további eseményekkel és a napi történések alaposabb, tudatosabb követésével lehet alátámasztani, avagy cáfolni. Fokozottan igaz ez az ezek alapján levont következtetésekre. Szintén érdemes lehet nagyobb hangsúlyt helyezni a web2.0 árnyoldalaira, illetve a folyamatok pszichológiai, szociális és kulturális kontextusát is érdemesebb volna alaposan vizsgálni, hiszen jelen dolgozat fókuszában jobbára a műszaki és a politikai megközelítés dominált.