FANDOM


A Diákjogi Charta célja, hogy összefoglalja és közreadja a diákjogokról megszerzett tudást és tapasztalatokat, "lajstromba szedje" azokat a jogokat, amelyek a diákokat megilletik. Olyan jogokról van szó, amelyeket nem lehet adni és venni mint a vásárfiát, hiszen ezeknek a jogoknak természetétől fogva birtokosa minden diák - ahogyan az emberi jogok sem attól léteznek, hogy egy ország jogrendjébe illeszti az emberi jogokról szóló nemzetközi normák követelményeit. A charta nem lépi túl azokat a jogi és morális határokat, amelyeket a demokratikus társadalom keretei meghatároznak, és a nemzetközi egyezmények, illetve a Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzítenek. Ugyanakkor a chartának célja, hogy változást érjen el a jogrendszerben azokban a jogszabályokban, amelyek az Alkotmánynál alacsonyabb szintűek, illetve azokban a diákéletet meghatározó szabályokban, amelyek nem jogszabályok (házirend, szervezeti és működési szabályzat stb.)

A Diákjogi Charta a diákjogok értelmezésében az egyetemesség, a feltétlenség, az egyenlőség és az elidegeníthetetlenség alapján áll. Amennyiben a Diákjogi Charta értelmezésének és alkalmazásának tekintetében vita támad, a diákjogokat mindig kiterjesztően, a diák számára kedvezően kell értelmezni és alkalmazni.

A charta szövegének alapváltozatát az Országos Diák Unió megbízásából az Állampolgári Tanulmányok Központja Gyermekjogi Műhelye készítette el. A chartát az 1994. december 16-18. között Budapesten megrendezett Diákjogi Konferencián diákok, pedagógusok, politikusok, jogászok, szociológusok, oktatáskutatók, szülők, iskolafenntartók képviselői véleményezték és vitatták meg. A konferencia végére készült el a charta végleges változata, amelyhez a helyszínen nyolcvanöten csatlakoztak, így a charta - az első csatlakozás által - hatályba lépett.

A csatlakozók eltökéltsége közös abban, hogy saját gyakorlatukkal megerősítsék és érvényesítsék mindezt.

A Diákjogi charta szövege - 1994

Források Szerkesztés

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.