Csoportalapú érzelmek a gazdaságban szerkesztése

'''Kardos Péter: Csoportalapú érzelmek a gazdaságban''' 
14 oldalas tanulmány kivonata
Teljes tanulmány: [http://epa.oszk.hu/00000/00017/00208/pdf/EPA00017_kozgazdasagi_szemle_2013_11_1259-1272.pdf Közgazdasági szemle, lX. évf., 2013. november (1259–1272. o.)]

''A  főáramú  közgazdaságtan  individualista  emberképét  sokszor  gazdagították  vagy  kérdőjelezték  meg  pszichológiai  kutatások.  A  szerző  először  bemutatja  a  csoportalapú  érzelmek  pszichológiai  elméletét,  amely  azt  kutatja,  hogy  miért  éreznek az emberek érzelmeket csoporttársaik tettei vagy pusztán csoporttagságuk  miatt.  majd  azt  vizsgálja,  hogy  ez  az  elmélet  miként  bővítheti  a  gazdaságtudományokat,  a  döntéselméletet  és  az  üzleti  etikát.  Az  elmélet  inspirálta  kutatások  új  oldalról  világítanak  rá  a  főáramú  közgazdaságtan  individualista  
emberképének korlátaira.*''

''Journal of economic literature (Jel) kód: A12, A13.''

A  szociálpszichológia  egyik  újabb  területe  a  [[közösség|csoportalapú]]  érzelmek  elmélete,  amely  azt  vizsgálja,  hogy  mikor  és  miért  élnek meg az emberek érzelmeket a velük egy csoportba tartozó társaik tettei miatt. 
a csoportalapú érzelmek elméleti és empirikus eredményeit a közgazdaságtan és az üzleti tudományok szempontjából tárgyaljuk.



== Összefoglalás ==

Mit tanulhatnak a gazdasági és az üzleti tudományok a csoportalapú érzelmekből? 
Például  azt,  hogy  nemcsak  az  egyéni,  hanem  a  csoportalapú,  csoporttagság  révén  megélt érzelmek is befolyásolhatják a piaci döntéseket és viselkedést. a csoporttagság  következtében  érzett  harag  például  kockázatosabb  egyéni  döntésekhez  vezet  (Rydellés szerzőtársai  [20 08],  Moons és szerzőtársai [2009]), különösen csoportközi 
helyzetekben (például tárgyalás a versenytárssal).

Ha egy vállalati kultúra része az arrogáns, tapintatlan viselkedés vagy a haragvó türelmetlenség, akkor azt a dolgozó jó eséllyel követi. annál inkább, minél fontosabb számára a céghez való tartozását kifejezni (Moons és szerzőtársai [2009]). nem feltétlenül hasonulnak a személyiségjegyei is ennek megfelelően, de amikor a vállalat alkalmazottjaként cselekszik, akkor magára veheti a csoport érzelmeit. Hasonlóan, ha azt gondolják az alkalmazottak, hogy az ő vállalatuk figyelmes és gondoskodó, akkor ehhez alkalmazkodnak. ez több, mint a csoportokon, üzleti teameken belüli érzelmi fertőzés (Hatfield–Rapson–Cacciopo [1993]). a csoportalapú érzelmek megéléséhez  nincsen  szükség  közvetlen  kapcsolatra,  mondhatjuk,  hogy  határok  nélkül  terjednek.

Mindez nehezen egyeztethető össze a klasszikus közgazdaságtan individualista emberképével.  az  ember  társas  lény. Ezt  a  társas  létet  teszi  lehetővé  és  szolgálja  többek  között  az  emberi  érzelmek  társas  funkciója  (
Fisher–Manstead  [20 08],  Niedenthal–Brauer [2012]). Hajlamosak vagyunk automatikusan úgy érezni, mint a velünk egy csoportba soroltak, és könnyebben érezzük a hozzánk köthető emberek fájdalmát, örömét vagy dühét. A társadalmi identitás az egyik fontos kötelék, amely a  csoportalapú  érzelmeket  kiváltja. Ennek  alapján  feltételezhető,  hogy  az  etikátlanul viselkedő vállalatok miatt a vállalat anyaországának állampolgárai rosszul érzik magukat, szégyenkeznek. ez a megélt csoportalapú érzelem nevezhető az etikátlan vállalati viselkedés lakosság által viselt költségének.

Egyes országok sok pénzt áldoznak arra, hogy sportolóik jól szerepeljenek a nemzetközi versenyeken. A jó szereplés legfőbb haszna az ország polgárainak okozott öröm,  büszkeség.  az  állampolgárok  pozitív  érzelmeit  úgy  is  lehet  növelni,  hogy  a  kormányok a nemzetközi színtéren is szereplő vállalatok etikus viselkedését segítik.  Kiváltképp,  mivel  az  emberek  szeretik  magukat  és  csoportjukat  etikusnak,  sőt másoknál etikusabbnak gondolni: a moralitás az egyik legfontosabb dimenzió, amelynek mentén az emberek saját csoportjukat más csoportokkal összehasonlítják 
(Leach–Ellemers–Barreto [20 07]). 

A cselekvő, vagyis az üzleti szereplők szemszögéből is fontos hatása van a csoportalapú  érzelmeknek.  ezek  egyik  fajtája  a  visszaható  bűntudat,  ami  visszatartó  erőt,  egyfajta plusz morális önkontrollt jelenthet. A cselekvő ekkor nemcsak saját magára és a cselekvés közvetlen érintettjeire van tekintettel, hanem arra is, hogy döntésének következményeként  hogyan  ítélik  meg  miatta  a  csoportot,  amivel  azonosítják.  Az  egyéni döntéshozónál ez jelentheti a vállalatot, amelyet ő képvisel, a vállalat szintjén pedig az országot, amivel a vállalatot rendszerint azonosítják. Már az utilitarista John Stuart Mill is amellett érvelt, hogy az embert nem pusztán hasznok és érdekek vezérlik, hanem a [[szeretet]] is (Pléh [2012]). valóban, az érzelmek, morális  érzelmek  és  csoportalapú  érzelmek  is  befolyásolják  az  egyéni  döntéseket.  de az érzelmek nemcsak a döntések mozgatói, hanem azok haszonban vagy veszteségben kifejezhető következményei is lehetnek.

A csoportalapú érzelmek elmélete a mások érzelmei által is befolyásolt emberről szól. a hagyományos közgazdasági emberképtől  ez  eltér.  az  eltérés  vizsgálata  lehetőséget  kínál  a  közgazdaságtan  hagyományos  emberképére  épülő  elméletek  pontosítására  és  gazdagíthatja  az  üzleti  
tudományokat.


== Kapcsolódó témák ==
* [[Viselkedési közgazdaságtan]]
* [[Az online döntéshozatal veszélyei és kezelésük]]
[[Kategória:Szakirodalom]]