FANDOM


Kardos Péter: Csoportalapú érzelmek a gazdaságban 14 oldalas tanulmány kivonata Teljes tanulmány: Közgazdasági szemle, lX. évf., 2013. november (1259–1272. o.)

A főáramú közgazdaságtan individualista emberképét sokszor gazdagították vagy kérdőjelezték meg pszichológiai kutatások. A szerző először bemutatja a csoportalapú érzelmek pszichológiai elméletét, amely azt kutatja, hogy miért éreznek az emberek érzelmeket csoporttársaik tettei vagy pusztán csoporttagságuk miatt. majd azt vizsgálja, hogy ez az elmélet miként bővítheti a gazdaságtudományokat, a döntéselméletet és az üzleti etikát. Az elmélet inspirálta kutatások új oldalról világítanak rá a főáramú közgazdaságtan individualista emberképének korlátaira.*

Journal of economic literature (Jel) kód: A12, A13.

A szociálpszichológia egyik újabb területe a csoportalapú érzelmek elmélete, amely azt vizsgálja, hogy mikor és miért élnek meg az emberek érzelmeket a velük egy csoportba tartozó társaik tettei miatt. a csoportalapú érzelmek elméleti és empirikus eredményeit a közgazdaságtan és az üzleti tudományok szempontjából tárgyaljuk.


Összefoglalás Szerkesztés

Mit tanulhatnak a gazdasági és az üzleti tudományok a csoportalapú érzelmekből? Például azt, hogy nemcsak az egyéni, hanem a csoportalapú, csoporttagság révén megélt érzelmek is befolyásolhatják a piaci döntéseket és viselkedést. a csoporttagság következtében érzett harag például kockázatosabb egyéni döntésekhez vezet (Rydellés szerzőtársai [20 08], Moons és szerzőtársai [2009]), különösen csoportközi helyzetekben (például tárgyalás a versenytárssal).

Ha egy vállalati kultúra része az arrogáns, tapintatlan viselkedés vagy a haragvó türelmetlenség, akkor azt a dolgozó jó eséllyel követi. annál inkább, minél fontosabb számára a céghez való tartozását kifejezni (Moons és szerzőtársai [2009]). nem feltétlenül hasonulnak a személyiségjegyei is ennek megfelelően, de amikor a vállalat alkalmazottjaként cselekszik, akkor magára veheti a csoport érzelmeit. Hasonlóan, ha azt gondolják az alkalmazottak, hogy az ő vállalatuk figyelmes és gondoskodó, akkor ehhez alkalmazkodnak. ez több, mint a csoportokon, üzleti teameken belüli érzelmi fertőzés (Hatfield–Rapson–Cacciopo [1993]). a csoportalapú érzelmek megéléséhez nincsen szükség közvetlen kapcsolatra, mondhatjuk, hogy határok nélkül terjednek.

Mindez nehezen egyeztethető össze a klasszikus közgazdaságtan individualista emberképével. az ember társas lény. Ezt a társas létet teszi lehetővé és szolgálja többek között az emberi érzelmek társas funkciója ( Fisher–Manstead [20 08], Niedenthal–Brauer [2012]). Hajlamosak vagyunk automatikusan úgy érezni, mint a velünk egy csoportba soroltak, és könnyebben érezzük a hozzánk köthető emberek fájdalmát, örömét vagy dühét. A társadalmi identitás az egyik fontos kötelék, amely a csoportalapú érzelmeket kiváltja. Ennek alapján feltételezhető, hogy az etikátlanul viselkedő vállalatok miatt a vállalat anyaországának állampolgárai rosszul érzik magukat, szégyenkeznek. ez a megélt csoportalapú érzelem nevezhető az etikátlan vállalati viselkedés lakosság által viselt költségének.

Egyes országok sok pénzt áldoznak arra, hogy sportolóik jól szerepeljenek a nemzetközi versenyeken. A jó szereplés legfőbb haszna az ország polgárainak okozott öröm, büszkeség. az állampolgárok pozitív érzelmeit úgy is lehet növelni, hogy a kormányok a nemzetközi színtéren is szereplő vállalatok etikus viselkedését segítik. Kiváltképp, mivel az emberek szeretik magukat és csoportjukat etikusnak, sőt másoknál etikusabbnak gondolni: a moralitás az egyik legfontosabb dimenzió, amelynek mentén az emberek saját csoportjukat más csoportokkal összehasonlítják (Leach–Ellemers–Barreto [20 07]).

A cselekvő, vagyis az üzleti szereplők szemszögéből is fontos hatása van a csoportalapú érzelmeknek. ezek egyik fajtája a visszaható bűntudat, ami visszatartó erőt, egyfajta plusz morális önkontrollt jelenthet. A cselekvő ekkor nemcsak saját magára és a cselekvés közvetlen érintettjeire van tekintettel, hanem arra is, hogy döntésének következményeként hogyan ítélik meg miatta a csoportot, amivel azonosítják. Az egyéni döntéshozónál ez jelentheti a vállalatot, amelyet ő képvisel, a vállalat szintjén pedig az országot, amivel a vállalatot rendszerint azonosítják. Már az utilitarista John Stuart Mill is amellett érvelt, hogy az embert nem pusztán hasznok és érdekek vezérlik, hanem a szeretet is (Pléh [2012]). valóban, az érzelmek, morális érzelmek és csoportalapú érzelmek is befolyásolják az egyéni döntéseket. de az érzelmek nemcsak a döntések mozgatói, hanem azok haszonban vagy veszteségben kifejezhető következményei is lehetnek.

A csoportalapú érzelmek elmélete a mások érzelmei által is befolyásolt emberről szól. a hagyományos közgazdasági emberképtől ez eltér. az eltérés vizsgálata lehetőséget kínál a közgazdaságtan hagyományos emberképére épülő elméletek pontosítására és gazdagíthatja az üzleti tudományokat.


Kapcsolódó témák Szerkesztés

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.