FANDOM


Forrás: Bicsák Tamás E-demokrácia tanulmánya: Az online kommunikáció bevonása a települési döntéshozatalba (BME Diplomamunka, 2018)

Települési szinten szerveződött Chicagóban az Alternatív rendfenntartási stratégia (Chicago Alternative Policing Strategy), amely 1993-ban a városi rendőrség és a lakosság közti megromlott bizalmi viszonyt igyekezett helyreállítani, majd olyan sikeresnek bizonyult, hogy 1994-re egész Chicagóra kiterjesztették. A projekt során először is jelentős mennyiségű kommunikációs csatornát nyitottak meg a városi rendőrség és a lakosság között.

Chicago városa rendészeti szempontból huszonöt körzetre van osztva, ebből ötben (Englewood, Marquette, Austin, Morgan Park és Rogers Park) vezették be először 1993-ban, kjsérleti (pilot) programként, mielőtt a teljes városra kiterjesztették volna. Ezzel a város rendőrségének az 1960-as évek óta tartó és egyre fokozódó elszigetelődése szűnt meg a városi lakosságtól, amely kölcsönös bizalmatlanságba torkollott, és ezen csak súlyosbítottak a városban az 1980-as évek végétől folyamatosan romló kriminológiai statisztikák. A Chicago Alternative Policing Strategy, röviden CAPS – talán nem véletlen áthallással a Cops, azaz rendőrök szóra, az amerikai angol szlengben – számos különböző elemből összeálló, komplett programcsomag volt, amelynek számtalan rendőrszakmai oldalát itt és most nem cél tárgyalni.

Ugyanakkor a CAPS egyik pillére a közösség bevonása (Community Involvement) volt, amely keretében általában templomokban, iskolákban és parkokban tartottak havonta lakossági fórumokra hasonlatos rendezvényeket Chicago város rendőrségének tisztjei, ahol nyíltan tehettek fel kérdéseket és jelezhették a problémáikat akár a közbiztonsággal, akár a rendőrséggel kapcsolatban a lakosok. A statisztikák szerint a kifejezetten problémás környékek lakosságának közel negyven százaléka megjelent legalább egy ilyen összejövetelen, érdekességként jegyzendő meg az egyik itt talált összefüggés, hogy különösen a templomi összejövetelek mozgatták meg az afroamerikai lakosságot. A CAPS nyomán 2002-re 49%-kal csökkentek a bűnelkövetési statisztikák számai Chicagóban az 1991-es bázisévhez képest, jóllehet nehéz megállapítani, hogy ez mennyiben a Community Involvement és mennyiben inkább az egyéb, rendőrszakmaibb intézkedéseknek volt köszönhető a csomagon belül, hozzátéve, hogy természetesen a szinergikus hatásokat sem zárhatjuk ki.

Összességében azonban jóval árnyaltabb képet kapunk, ha figyelembe vesszük, hogy a 49%-os javulás döntő többsége az átlagnál gazdagabb kerületekben ment végbe, ahol gyakorlatilag eltűnt a bűnözés, miközben a kevésbé biztonságos kerületekben is történtek ugyan javulások, de az átlagtól elmaradtak. A fekete és a 44hispán lakosság körében közel sem nőtt olyan szinten a rendőrségbe vetett bizalom, mint a fehér és ázsiai középosztálybeli lakosok esetében, jóllehet kezdetben itt is akadtak pozitív tendenciák. A CAPS során a megkönnyített lakossági bejelentések időnként rasszista színezetet kaptak és pogromszerűen néha indokolatlanul, vagy túlzó mértékben tettek bejelentéseket ártatlan vagy legalábbis a beállítottnál sokkal kevésbé veszélyes fekete és hispán lkaosokkal szemben, a magasabb jövedelmű, döntően fehér chicagóiak, vagy a publikus találkozókon egyszerűen csak eltúloztak problémákat.

A kezdetekben csupán a jó szándék vezérelte azt az elemét is a kezdeményezésnek, hogy egyes civil szervezetek segítsenek lebonyolítani a kapcsolattartást a rendőrség és a lakosság között. Ennek nem várt következményévé vált aztán, hogy egyes civil szervezetek elkezdték kisajátítani maguknak a kapcsolattartás jogát és a saját érdekeik szerint befolyásolni a rendőrséget, amely persze elkezdte újfent visszarontani a bizalmat a lakosság és a rendőrség között, csak ebbe immáron a civil kapcsolattartók is beleértendővé váltak. Az 1993-ban még ünnepelt rendszer a kétezres évek végére jelentéktelenné silányult és újra elkezdtek megjelennek azok a problémák, amelyek a CAPS-t életre hívták. Sokan már a CAPS tündökléséről és bukásáról beszéltek.

2013 januárjában Rahm Emanuel polgármester és Garry McCarthy városi rendőrkapitány bejelentették, hogy megreformálják és „újjá élesztik” a CAPS metodikát, különös tekintettel a lakossági kapcsolattartásra. Ennek keretében mind a 25 rendőrségi kerület mindegyikében kineveztek két tisztet és egy ifjúságvédelmi szakértőt, akiknek a lakossági kapcsolattartást kellett közvetlenül megszervezniük, immáron civil szervezetek közbeiktatása nélkül, közvetlen módon. Emellett városi szinten kineveztek négy koordinátort, akik kifejezetten csak az áldozatvédelemmel, a fiatalok elleni erőszakkal, az idősek elleni erőszakkal és a családon belüli erőszakkal foglalkoznak. Szintén a CAPS-reformjának keretében a rendőrség elkezdte aktívan használni a Twittert, amelyen keresztül akár bűnügyek felderítésében kér segítséget, akár a lakosság véleményét kéri ki bizonyos ügyekben, leginkább abban, hogy maguktól mit neveznek a legnagyobb problémáknak a környékükön. Emellett a korábbi rendőrségi honlapot leváltotta a ChicagoPolice.org, amely sokkal könnyebben kezelhető és felhasználóbarátabb, emellett anonim módon bejelenthetőek rajta mind bűncselekmények, mind a rendőrséggel kapcsolatos panaszok, továbbá javaslatok tételére is mód van rajta keresztül. Mindezeken túl lehetővé vált Skype-on keresztül részt venni a lakossági találkozókon. Mindezeken túl, a rendőrségek zárt működésétől szokatlan módon egyes bűnügyi eligazítások is nyilvánosak lettek, ahol az emberek 45akár személyesen az őrsön, akár Skype-on keresztül végigkövethetik egy éles – tehát nem szimulált – eligazítás menetét, illetve hasonló módon lehetőség van időnként jelentkezni egy-egy járőr mellé, és végigkísérni őt az egész munkanapja során a valóságban.

Mindemellett a korábbi, rosszul csengő CAPS nevet Community Relations Strategy-re változtatták. Mindezek nyomán a városi lakosság 61%-a elkezdte újra pozitívabb szemmel látni a rendőrséget, jóllehet, éveken belül előjöttek a korábban már ismert problémák. Ezúttal azonban a városvezetés gyorsan reagált, és még általánosabb transzparenciát, illetve még nagyobb közösségi beleszólást ígértek meg erre válaszul 2017 tavaszán, amelynek bevezetése azóta is folyamatban van (2018).

Lényegében belátható, hogy 1993 óta Chicago város rendőrsége minden egyes lakossági bizalomvesztésre fokozódó transzparenciával és a lakosság még nagyobb volumenű bevonásával reagál, amely feltétlenül pozitív tendencia. [Donner et al. (2017)] [Tunney] [Skogan et al. (2000)] [Next Step for Reform] [Dumke (2011)] [Skogan et al. (2004)] [Skogan et al.] [Rhee et al. (2016)] [How CAPS Works]

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.