FANDOM


A betonsúly a megújuló energia felhasználása szempontjából egy minimalista és hatékony megoldás.

Az ötlet nagyon egyszerű: ha valamit felemelsz, azzal gravitációs energiát tárolsz, ha leejted, mozgási energiát nyersz ki. Mivel a beton sokkal sűrűbb anyag a víznél, sokkal nagyobb energiát képes tárolni egy felemelt betontömb, mint egy azonos térfogatú víztározó.

Ez leginkább a modern villamosmozdonyok energia-visszatápláló rendszeréhez hasonlít: a mozdonyok fékezéskor generátorként működve termelnek energiát, és táplálják azt vissza a felsővezeték-rendszerbe.

Előnyök-hátrányok Szerkesztés

A betonos technika ellen szól, hogy a kisebb területen több energiát tárolni képes akkumulátorokat még szállítani is sokkal egyszerűbb, míg a 100 méteres átmérőjű körterületet igénylő betonerőműveket helyben kellene előállítani. Az Energy Vault ötlete mégis több szempontból veri az aksikat: az akkumulátorok maximum élettartama nagyjából 20 év, de ez idő alatt veszítenek is a kapacitásukból, ráadásul az újrahasznosításukra sem találtak még megfelelő megoldást. Ehhez képest a betonerőművek a számítások szerint 30 évig szinte karbantartás és kapacitásvesztés nélkül képesek működni, miközben részben újrahasznosított anyagokból készült tömböket használnak.

Gyakorlati példa Szerkesztés

A „betonerőmű” egy 120 méter magas, motorokkal ellátott hatkarú daruból és a köré helyezett, a karoknál jóval mélyebben fekvő, egymásra pakolt betonhengerekből áll – ezek egyenként 35 tonnát nyomnak. Többletenergia esetén a daru felemeli a tömböket, ha pedig áramra van szüksége a hálózatnak, egy precíz szoftver segítségével a leghatékonyabb módon visszaengedi őket a földre, miközben a motor generátorként energiát termel.

Hatékonyságban is az akkus tárolókhoz hasonlítható a betonerőmű: a tömbök emeléséhez elhasznált energiához képest körülbelül 85 százalékban képes visszanyerni az energiát – a lítiumionos akkuknál ez 90 százalék körüli érték.


Források Szerkesztés

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.