Békejel 2004

BÉKEJEL - Egy kép története

Valamikor a tél elején néhány Humanista és ZöFi töprengeni kezdet, mi is legyen Magyarországon Március 20-án, az iraki háború megindításának évfordulójára meghirdetett nemzetközi akció napon? Nem akartunk kiabálását, nem akartunk pártpolitikát. Egy csöndes, de erőteljes jelzést akartunk küldeni, amely visszhangozza a Békelánc egy évvel korábbi jelszavát: a "Háborúból nem lesz Béke!".(Nem lett!)

- Legyen valami csöndes fáklyás történés...

- Legyen.

- De hol?

- Hősök tere?

- Nem rossz!

- De akkor ne csak egy egyszerű kör, hanem egy jel, mondjuk, egy hatalmas Békejel...

- Legyen!

És hamarosan meg lett a terv, s ezután elindult a hazai aktivizmus egyik legnagyobb és legszervezettebb mobilizációja Békejel terve Házaltunk szervezeteknél, tárgyaltunk, egyeztettünk, s januárban kiadtuk a béke-hó felhívásunkat. Ennek megfelelően a békejel mobilizáció Február 15-én (az előző évi Békelánc demo évfordulóján) indult az első Lehet Más a Vasárnap Aktivista klub esttel.

Békejel 2004 plakát

Hétről- hétre folyt tovább az egyeztetés, a számlálás a mobilizáció. Elkészült a Balázs plakátja:

Ismét számolunk, ismét egyeztetünk... A jobb koordináció érdekében fel áll a "Békeméter" részlet "A mozgósítás állása" Dátum: 2004.03.11. Bákejel Webes felület "9 nappal a Békejel előtt még 184 embert keresünk! A Békemétert frissítettük. A szektorfelelősök együttműködésének és a logisztikai csapatnak köszönhetően megkaptuk a friss adatokat a mozgósításról: 531 ember ígérte, hogy tutira ott lesz a Békejelben. 715 tuti ember kell - még 184! Ezért, ha még nem tetted..."

S több hónapos szervezés után: Március 20

• 17: 00 a szervezői keménymag már kint van a téren, a tervrajz szerint minden pöpecre be van lőve, minden ki van számítva, de sohasem lehet tudni...
• 18: 00 a hivatalos gyülekezési idő. Szállingóznak az emberek. Az idegesebbet (pl. én) aggódni kezdenek. "Mi lesz már?!"
• 18:15 Megérkezik a darus-kocsi (ugyanis azt már jó előre tudtuk, hogy a Békejel igazán a "légi-felvételről" érvényesül. Először az egyik szemközti ház tetejére akartuk feljuttatni a fotósokat, de erre végül nem kaptunk engedély, így hát jöhetett a darus-kocsi. Minden tiszteletem a fotósoknak, filmeseknek, tériszonyosoknak ugyanis nem ajánlanám, ezt az egy perces utat a magasba...)
• 18: 30 És jönnek a fotósok, filmesek, újságírók. "Na, mi lesz itt gyerekek?" - kérdik. (Jó kérdés.)
• 18: 45 Egyszerre csak nagyon sokan lettünk. Fel-alá rohangálok a téren: "Tudod, hol a helyed? Fáklya megvan?"
• 19:00 - Fáklyagyújtás ideje. Úgy hozta a sors, hogy a darus-kocsi lábánál állok. (mint "sajtós", oda megyek ahol szükség van rám - pedig nyilván szívem szerint én is a téren lennék. Ehelyett a másik sajtóssal listát készítünk ki, milyen sorrendben mehet fel a magasba, egyszerre ugyanis csak négyen férnek fel a kosárba...

- Fáklya fényeket látok - homályos, hangok... érzékelem, hogy már zajlik, a dolog, de hogy milyen abból onnan ahol én vagyok nem látni semmit.

• 19:05 Visszaérkezik az első fotós csapat. "Na milyen? - kérdezi a kollégám. "Állat!" - válaszolja az egyik fotós. (Szelíd belső vigyor)

...Én még midig nem látok semmit.

• 19:15 Lejön a következő adag fotós: "Gyerekek, ez király! Ha ilyen van szóljatok máskor is."

Nem bírom tovább. Ott hagyom a fotósokat, bemegyek a térre. Mindenkinél fáklya, énekelnek, beszélgetnek, mindenkiben van valami "békesség". Ez jó! Sok mindenkivel beszélgetek. Jól érzem magam.

Vége! Fáklyákat eloltani. Összepakolunk! Érezzük, hogy jól sikerült, de hogy milyen lesz a fogattatás...(?)

Kocsmában ülök a Humanistákkal. Előkerül egy laptop. És az első képek. Taps, és ujjongás. "YES!" Nagyon sokan, nagyon sokáig, nagyon sokat dolgoztak ezért. Megérte!

Később: Aznap minden Híradó lehozta a dolgot. Másnap (egy kivétellel) minden vezető napilapon címlapfotó volt.

Forrás

• ZöFi › Cikkarchívum › BÉKEJEL 2004