Az emberi értékek áttekintése

Mik az emberi értékek?

Az emberi értékek képviselik vezérelveinket; a tágabb értelemben vett motivációinkat; hatással vannak hozzáállásunkra és arra, ahogyan cselekszünk (Holmes et al 2011). Társadalomtudományi értelemben az értékek központi helyet foglalnak el az egyéni és társadalmi szervezés és változás terén, valamint az attitűdök és viselkedések motivációs alapjának magyarázatakor (Schwartz 2012). Az értékek meghatározását és mélyebb megértését segítendő Schwartz (1999), az egyetemes értékek területének vezető kutatója hat világosan megfogalmazott megközelítést ajánl, hogy betekintést nyerjünk az értékek világába:

1) Az értékek olyan meggyőződések, amely kibogozhatatlanul kapcsolódnak az érzelmekhez.

2) Az értékek olyan elérendő célokhoz kapcsolódnak, melyek a cselekvéseket motiválják.

3) Az értékek túlmutatnak az adott cselekedeteken és helyzeteken.

4) Az értékek mértékként vagy kritériumokként funkcionálnak, de mint ilyenek a mindennapi döntéshozatalaink során ritkán nyilvánulnak meg tudatosan .

5) Az értékek egymáshoz viszonyított fontosságuk szerint rendeződnek.

6) Több érték esetén az értékek relatív fontossága irányítja a cselekvést.

Hogyan működnek az emberi értékek

Minthogy annyira megfoghatatlanok, az értékek megértése érdekében igen hasznos lehet kutató munka által kialakított értelmezési rendszert használni. Több évtizedes nemzetközi kutatásoknak és kultúrközi elemzéseknek eredményeként 58 egyetemesen újra előforduló érték tényezőt sikerült azonosítani, melyek statisztikai eljárásokkal tíz értékcsoportba rendezhetők (Holmes et al 2011). Azt találták, hogy az értékcsoportok körbe rendezhetők, így segítve egymáshoz való viszonyuk megértését (Scwhartz 1992). A fenntarthatóság szempontjából legnagyobb jelentőséggel az önmagunkon túl mutató érték bírnak (Az ábra jobb felső része) A kutatás következtetése néhány egyszerű, de lényeges szabály arra vonatkozóan, hogy ezek az értékek hogyan lépnek egymással kölcsönhatásba. Azt találták, hogy ha egy adott érték aktivizálódik, akkor a körben szomszédos értékek is aktivizálódni fognak. Például az egyetemesség aktivizálása és erősítése aktivizálni és erősíteni fogja a jóindulat (kedvesség) és önirányítás értékeket is (a fenntarthatóság szintén kulcsfontosságú értékei). Ezt úgy hívjuk, hogy tovagyűrűző hatás. Ez egyaránt működik az értékcsoportok szintjén és az egyes értékek szintjén is

Az emberi érték csoportok körbe rendezhetők, így segítve egymáshoz való viszonyuk megértését (Scwhartz 1992).

Másrészt viszont az is megmutatkozott, hogy ha bizonyos értékeket sokra tartunk vagy aktiválódnak, akkor a kör ellentétes oldalán lévő értékek sokkal kevésbé lesznek fontosak, vagy el lesznek nyomva. Például azok akik nagyra becsülik a teljesítményt, sokkal alacsonyabbra fogják becsülni a jóindulatot. A teljesítmény és a hatalom megerősítése ennélfogva az egyetemesség és a jóindulat gyengülését jelenti. Ezt libikóka - effektusnak hívjuk (Holmes et al 2011). Adott értékeket, ha ismételten aktiválunk, idővel megerősödnek (Hüther 2006),

Nem szabad azzal a feltételezéssel élnünk, hogy az önmegvalósítás „természetes” emberi vágy, hiszen erről bebizonyosodott, hogy nem igaz. Azt találták például, hogy a Brit közvélemény alacsonyabbra becsüli az önmegvalósítást. Mint ahogy azt néhány természetvédő civil szervezet közönségszolgálata (Blackmore et al. 2013:35,39), valamint az idegtudományi kutatások is azt igazolják vissza, hogy a fiatal gyerekek sokkal inkább vannak az együttérzésre huzalozva, mint a versengésre (Tomasello 2009). A nyugati társadalmakban arra trenírozzuk magunkat, hogy versengők legyünk (Spitzer 2009).

Kapcsolódó szócikkek

• emberi értékek listája
• Pozitív pszichológia

Források, hivatkozások

• Támogatja-e az egyetemes emberi értékeket? - Értékek a Valós Környezeti Tanulásban
• Blackmore, E., Underhill, R., M cQuilkin, J., Leach, R., and Holmes, T. (2013) Common Cause for Nature. Machynlleth: Public Interest Research Centre
• Holmes, T., Blackmore, E., Hawkins, R., and Wakeford, T. (2011) Common Cause Handbook. Machynlleth: Public Interest Research Centre
• Hüther, G. (2006) Neurobiological approaches to a better understanding of human nature and human values. The Journal for Transdisciplinary Research in Southern Africa, 2 (2). Cited in Holmes et al (2011) Common Cause Handbook . Machynlleth: Public Interest Resea rch Page 7 of 7 Centre.
• Schwartz, S. H. (1992) ‘Universals in the content and structure of values: theory and empirical tests in 20 countries’. In Advances in Experimental Social Psychology (Vol. 25). ed. by Zanna, M. New York: Academic Press: 1 - 65
• Schwartz, S.H. (2 009) Basic Human Values. Cross - National Comparison Seminar on the Quality of Measures for Constructs in Comparative Research: Methods and Applications, Bolano (Bozen), Italy, June 10 - 13, 2009.
• Schwartz, S. H. (2012) An overview of the Schwartz Theory of B asic Values. Online readings in Psychology and Culture, Unit 2. Schwartz, S.H., Vecchione, M., Fischer, R., Ramos, A., Demirutku, K., Dirilen - Gumus, O., Cieciuch, J., Davidov, J., Beierlein, C., Verkasalo, M., Lonnqvist, M., and Konty, M. (2012) Refining the Theory of Basic Individual Values.
• Spitzer, M. (2009) Learning: The Human Brain and the School of Life. Amsterdam: Elsevier
• Tomasello, M. (2009) Why We Cooperate . Boston: Massachusetts Institute of Technology